Back to top

Együnk halat – de ne csak karácsonykor!

Hiába fogyasztunk halat bőséggel az ünnepekkor, messze a legkevesebb esszük belőle Európában, annak ellenére, hogy haltermelésben a legjobbak közt vagyunk. Nagy István szerint ugyanakkor cél, hogy idővel a péntek a halfogyasztás napja legyen.

Magyarországon az egész évben elfogyasztott halak mintegy egyharmada a karácsonyi ünnepekkor kerülnek asztalra. A karácsonyi halfogyasztás aktualitásaival foglalkozó sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter elmondta, hiába áll egyre nagyobb számban feldolgozott, konyhakész hal a magyar fogyasztók rendelkezésére, Európában honfitársaink messze a legkevesebb halat fogyasztják – az átlagnak mindössze egyharmadát.

A tárcavezető hangsúlyozta, a halhús nemcsak finom, de a szervezet számára rendkívül fontos vitaminokat is tartalmaz, éppen ezért lényeges, hogy honfitársaink ne csak ünnepekkor, hanem a hétköznapokban is fogyasszanak minél többet belőle.

„A kormány 5 százalékra csökkentette a halhús áfáját, így az olcsóbban, szélesebb körben juthat az ünnepi asztalokra” – emelte ki Nagy István, hozzátéve, hogy a remények szerint idővel a péntek a halfogyasztás napja lesz, illeszkedve a böjti hagyományokhoz.

Haltermelésben ugyanakkor az élen járunk Európában. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elmondta, afrikai, illetve szürke harcsában, süllőben és csukában a kontinensen vezetők vagyunk, pontytermelésben pedig dobogósok a lengyelek é a csehek mögött.

„Különösen népszerűek a magyar halak Romániában, Ausztriában, Lengyelországban és Németországban, ahová évente 30 millió eurónyi halat értékesítünk”

– hangsúlyozta Németh István. A MA-HAL elnöke ugyanakkor elmondta, nem bánná, ha csökkenne valamelyest az export és több halat értékesítenének a belföldi piacra. Mint mondta, 40 település 60 értékesítési pontján szolgálják ki friss, élő hallal a vásárlókat. „Az ünnepekhez közeledve ingyenes receptkiadvánnyal is készültünk, amelyben a hazai halakból készült újszerű elkészítési módokat találnak az érdeklődők. Németh István hozzátette, a halfogyasztás népszerűsítésében az Agrármarketing Centrummal (AMC) is együttműködnek, s szervezték meg egyebek mellett az éves, országos halfőző versenyt is – ezúttal Tiszafüreden –, ahol mintegy ötezer ember kóstolhatta meg a finom falatokat.

A kóstoltatás az AMC számára is fontos feladat, éppen ezért a „Kapj rá!” elnevezésű, halfogyasztást ösztönző kampányuk részeként az ország 34 helyszínére szerveztek idén roadshow-kat. Ondré Péter ügyvezető igazgató elmondta, egyebek közt ott voltak a nagy fesztiválokon és gasztronómiai rendezvényeken is, s összesen mintegy másfél millió embert ismertettek meg a legkülönbözőbb halfalatokkal, illetve a halhús elkészítési módjaival és jótékony hatásaival.

„A fiatalok számára online kampánnyal készültünk, hamarosan pedig elkészül egy mobilalkalmazás is a témával kapcsolatban”

– mondta Ondré Péter, hangsúlyozva az egyéb felületeken futó médiakampányaikat is. Mint mondta, a 2023-ig tartó kampány célja, hogy legalább 20 százalékkal nőjön a hazai halfogyasztás átlaga.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nemzedékváltás nemzeti ügy

A rendelkezésre álló forrásoknak a megújulást és a nemzedékváltást is szolgálnia kell –emelte ki az agrárminiszter a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének konferenciáján. Nagy István szerint el kellene érni, hogy minél több fiatal lássa a jövőjét az agráriumban.

Sikerrel zárult az Agrárminisztérium szerbiai intézményfejlesztési projektje

A mintegy két és fél éven át tartó szerbiai állategészségügyi intézményfejlesztési (Twinning) projekt célja az uniós csatlakozásra készülő szerb hatóságok kapacitásfejlesztése, valamint az állatokról emberekre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok), és az élelmiszer eredetű betegségek kezelése volt.

Ezren pályáztak tanyafejlesztésre

Lezárult a Tanyafejlesztési Program, amelyre csaknem ezer pályázat érkezett. Az Agrárminisztérium duplájára emelte a program keretében elnyerhető támogatás összegét, így az idei évben mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítása.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából

Mezőhegyes a magyar agrárium története és jövője szempontjából egyaránt megkerülhetetlen - mondta Nagy István agrárminiszter kedden a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Szárnyal a prémium sörök forgalma

Hetvenhatezer hektoliterrel több sört adtak el tavaly a vezető sörgyárak a hazai piacon. A felsőkategóriás sörök értékesítése 2018-ban messze az átlag felett, összesen 24 százalékkal nőtt. Szintén átlag feletti növekedést ért el az alkoholmentes és az ízesített sörök forgalma is.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Felmentették Bitay Márton államtitkárt

Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkárát 2019. február 18-i hatállyal - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Sok pénz bejött a chipsadóból, csak a népnevelés nem sikerült

Bevezetése óta közel 200 milliárd forint költségvetési rést tömött be a népegészségügyi termékadó. Adóként bevált, népnevelési eszközként viszont kétséges a hatása.