0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Szőlőtermesztés: tények és tévhitek az öntözésről

"Szőlőtermesztéssel foglalkozunk a Neszmélyi borvidéken. A szőlő öntözésének gondolatával régóta foglalkozunk, és az elképzelést a 2016-ban kiírt vízgazdálkodási pályázat segítségével remélhetőleg sikerül megvalósítani. Ahhoz, hogy a vevőinket mindig ellássuk az elvárt szőlőmennyiséggel, már napjainkban is nélkülözhetetlen az öntözés." - Dr. Mikóczy Nárcisz előadásának szerkesztett változata következik.

Szőlőtermesztéssel foglalkozunk a Neszmélyi borvidéken, mintegy 85 hektár felületen családi gazdaság keretében, melynek vezetője édesapám, Mikóczy István. A termést a Vinodus termelői csoporton keresztül értékesítjük, vevőink egyrészt hazai, másrészt cseh és szlovák borászatok, akikkel régóta kiváló kapcsolatot ápolunk.

A szőlő öntözésének gondolatával régóta foglalkozunk, és az elképzelést a 2016-ban kiírt vízgazdálkodási pályázat (VP2.-4.1.4-16, A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése) segítségével remélhetőleg sikerül megvalósítani.

A beruházásra a tatai Látó-hegyen 2016-ban telepített 23 hektáros ültetvényünkben kerülhet sor Irsai Olivér, Királyleányka, Sauvignon blanc, Cserszegi fűszeres és Ezerjó fajtáknál, melyek egy része törzsültetvény.

A szőlőterület mellett egy karszt- és két rétegvízkút fogja a 2000 köbméteres víztározót tölteni, várhatóan kb. 300-350 l/perc kapacitással. A víz a tápoldatozótól a gerincvezetékekbe kerül, ahonnan a csepegtetőcsöveken keresztül közvetlenül a szőlőtőkéhez juttatjuk a vizet, 5-7 l/tőke mennyiségben egy-egy alkalommal.

Mit várunk az öntözéstől?

Mi a termés mennyiségét már nem tervezzük tovább növelni, vagy legalábbis nem jelentős mértékben. Azonban ahhoz, hogy a vevőinket mindig ellássuk az elvárt szőlőmennyiséggel, már napjainkban is nélkülözhetetlen az öntözés. Vagyis elsősorban a termésbiztonság miatt szeretnénk öntözni. Tíz évből legalább három aszályos, ami rendkívüli termésmennyiség-kiesést jelent.

Nem szólva az extrém szárazságstressz okozta minőségi romlásról (és most nem a „moderált” stresszre gondolok), tehát másik célunk a kiváló minőségű szőlőtermés elérése minden évben. Ehhez az öntözőrendszer a víz biztosításán túl a célzott tápoldatozással is hozzájárul.

Valamint maga a szőlőtőke és az ültetvény egészséges, hosszú távú fenntartása érdekében fontosnak tartjuk az öntözést.

Miért épp most?

Korábban az öntözéstechnika/technológia nem volt olyan kiforrott, hatékony, mint ma. Esőszerű öntözéssel több volt a terméskár, mint öntözés nélkül. Ma már ez nem probléma, akár direkt a szőlőtőke alá is tehetjük a csepegtetőcsöveket és szabályozni tudjuk a vízfelhasználást a meteorológiai viszonyokhoz igazodva automatikusan vezérelt rendszeren át, mely a növény fiziológiai állapotát is nyomon követi.

Ezen túlmenően az extrém időjárási anomáliák (száraz, csapadékmentes nyári hónapok hőségnapokkal, majd özönvízszerű esőzés) egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek, ezt már most is érezzük.

2050-re meghaladja a Föld népessége a 9 milliárd főt. Ezzel párhuzamosan ugyanolyan extrém intenzitással növekszik a CO2-kibocsátás és ezáltal a bolygónk felmelegedése. Hazánk klímája oly mértékben változik meg, hogy a teljes szőlőtermesztési rendszerünket át kell alakítanunk ahhoz, hogy hatékonyan termeljünk. Ennek alapja már most is az öntözés.

Ökonómiai szempontból pedig, a pályázati lehetőséget kihasználva 50% intenzitással lehet most megvalósítani a terveinket.

Eddigi tapasztalatok

Jelenleg érvényes elvi vízjogi engedéllyel, érvényes vízbázis-vizsgálattal és teljes tervvel rendelkezünk. Várjuk a pályázat eredményét. (Mivel az információk az egy évvel ezelőtti Szőlész-Borász Konferencián hangzottak el, megkérdeztük a szerzőt, hogy mi történt az eltelt idő alatt. Áprilisban megkapták a támogatói okiratot, mely szerint minden, az öntözéshez kapcsolódó elemet támogatnak, viszont a meliorációból semmit, pedig a kettő együtt kellene, hogy fusson. Eredetileg felszín feletti öntözésre adták be a pályázatot, mivel akkor még nem volt támogatott a felszín alatti csepegtetés, de mivel ez azóta változott, így felszín alá fogják helyezni a rendszert. Az engedélyezés nem egyszerűsödött, sőt. Az elvi engedély megvan, most a létesítési engedélyre várnak. A kiviteli tervek készülnek. – A szerk.)

Sajnos nem találtam olyan társat az országban, aki ekkora felületen öntözne borszőlőt (és nem csemegeszőlő-ültetvényt), holott fontos lenne a gyakorlati tapasztalatokat megosztani egymás között is.

Ha elhagyjuk hazánkat nyugatra vagy délre, szinte mindenütt látjuk a csepegtetőcsöveket az ültetvényekben. Magyarországon mégsem terjedt el a szőlő öntözésének gyakorlata, pedig ideje lenne lépni, ha piacon szeretnénk hosszú távon maradni!

Nagyon sok félreértés és tévhit is kering e „misztikus” téma körül, ezek közül kiemelek néhányat, melyek sokakat eltántorítanak attól, hogy öntözzék a szőlőjüket:

• „Nem lehet minőségi borszőlőt termelni öntözés mellett, ezt EU-s jogszabályok is tiltják.” Nos, ez már rég nem igaz. Vannak korlátozások a vízbázis védelme miatt, de ezek helyi szabályozások alá esnek. Ha ilyen mértékű lesz a felmelegedés, akkor néhány évtizeden belül öntözés nélkül lesz elképzelhetetlen a minőségi szőlőtermesztés Magyarországon.

• „Az a jó a szőlőnek, ha szenved.” A szenvedés egyik élőlénynek sem jó. Legfeljebb tolerálja valamilyen mértékben. Szőlő esetében a „moderált” stressz állapota valóban ad minőségjavulást, itt azonban olyan extrém stresszállapotokról beszélhetünk, melyek drasztikus terméskiesést és minőségromlást okoznak.

• „Bonyolult és hosszadalmas az engedélyeztetés.” Saját tapasztalatom az, hogy a katasztrófavédelemmel hatékonyan együtt lehet dolgozni. Az engedélyt ők adják ki vízügyi szakember által megtervezett öntözőrendszerekre. Több társhatóság vesz részt a folyamatban, emiatt az elvi vízjogi engedély átfutási ideje valóban 90 nap. Öntözésre csak jó, vagy annál jobb minősítést kapott vízbázisról lehet engedélyt kapni.

• „A rendszer drága.” Minden területen más az öntözés hektárköltsége, azt mindig a helyi adottságok szabják meg. Kell-e kutat fúrni és milyen mélyen? Kell-e tározót építeni és mekkorát? Milyen infrastruktúra van az adott területen? Nagyjából ezek teszik ki a költség kétharmad részét. A tározót meg kell közelíteni, ki kell vonni mezőgazdasági művelési ág alól ezek helyét, illetve a föld alatti rendszerek helyét is. Maga a csepegtetőcső költsége ezekhez képest arányaiban alacsonyabb. A változó adottságok miatt néhány százezertől több millió forintig terjedhet az öntözés hektárköltsége. De vajon mikor térül meg a beruházás? Ha a szárazság okozta terméskiesésre és bevétel-elmaradásra gondolunk, akkor erre a kérdésre egyszerű a válasz…

Nagyon remélem, hogy néhány év múlva már pozitív tapasztalatokról számolhatok be és ebben társaim is lesznek!

Dr. Mikóczy Nárcisz

Az I. Országos Szőlész-Borász Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata

Forrás: Borászati Füzetek