0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Minőségi mézet méhészkitartással

A magyar méhészet ezer éves, ezer éve jól működik. Nem hagyható, hogy elveszítse értékeit és az Európában kivívott rangját – fogalmazott Kiss László Tibor, a Selecta Flóra Kft. ügyvezetője, aki szerint egy rosszabb esztendő miatt nem szabad feladni a méhészkedést.

A Veszprém megyei Sümeg mellett fekvő János-majorban mértani rendben sorakoznak a mézeshordók, amelyekben az ország minden részéből származó méz van. Kiss László Tibor 20 évvel ezelőtt kezdett bele vállalkozásába, amelyet ma már agrármérnök végzettségű fiával, Szabolccsal közösen működtet. Azt mondja, a minőség a fő, nem lehet és nem is szabad engedni belőle. Csak kiváló minőségű mézet szabad eladni, exportálni is. Részben ennek köszönhető, hogy ma már számos európai uniós országba szállítanak, például Ausztriába, Francia-, Olasz- és Németországba és Svájcba.

– A minőségre akkor is ki­­emelt figyelmet kell fordítani, ha a „termés” tekintetében valamelyik év nem pont úgy alakul, ahogyan elképzeltük – fogalmazott. –

Az idei esztendő a méhészetek, a méhészek és a méhek számára is „embert próbáló” volt, az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk.

Tulajdonképpen 40 nap alatt levirágzott szinte minden, a korai gyümölcsöktől kezdve az akácig.

A február közepén beköszöntött hideg időjárás nem tett túlságosan jót a méheknek, ennek hatására megtorpantak a fejlődésben. Azonban nagy szakértelemmel ezt a problémát még orvosolni tudták a méhészek, sikerült megfelelő szintre felhozni az állományokat, így az időjárási viszontagságok az akác virágzásakor nem tükröződtek a mézmennyiségben, akácból jó közepes „termés” lett. A problémák akkor kezdődtek, amikor a napraforgó elkezdett virágozni, hiszen a méhészek olyan jelenségeket tapasztaltak, hogy nem tértek haza a bogarak, mintha eltájolták volna magukat, és emiatt csökkent a kaptárak népessége. Ennek következményeként napraforgóból – ami a vegyes méztermés mintegy egyharmadát adja – jelentős kiesések voltak. Szinte mindenki megijedt ezektől a problémáktól. Gyorsan kiderült, hogy egy csávázószer az ok, ami nikotint tartalmaz, és a virágban is kimutatható volt a jelenléte. Ez ugyan közvetlen mortalitást nem okoz a méheknél, ám idegrendszeri változásokat igen. Olyan hatást fejt ki, mint a dohányzó embereknél, tulajdonképpen függőséget okoz a méhekben.

Utána problémát okozott még, hogy a kukoricánál guttáció következett be a nagy szárazságban, a levelek végére kiült egy-egy „harmatcsepp”, amire szintén rámentek a méhek.

Ez hasonló gondokat okozott, mint a csává­zóanyag. Úgy gondoljuk, hogy ezeket a problémákat sürgősen orvosolni kell, az Európai Uniónak és a magyar agrárium vezetésének közösen. A nem megfelelő anyagoknak, vegyszereknek ki kell kerülniük a köztermesztésből.

✦ Ezek szerint, ezek miatt a problémák miatt nagyon rossz lett a méztermés az idén?

– Nos, fogalmazzunk úgy, hogy nem lett annyira jó a termés. A napraforgó kiesett, és repce sem volt annyi, mint máskor. A vegyes méz körülbelül feleannyi lett, mint egy évvel ezelőtt.

Az össztermés a harmadával csökkent 2017-hez képest.

Ez természetesen kihat az exportra is, lényegesen kisebb az árualap. Emiatt nagyon kell figyelnünk a minőségre. A Selecta Flóra Kft. negyed évszázada foglalkozik mézexporttal. Az ország minden részéből vásárolunk mé­­zet, nagyon szigorú vizsgálatokat végezve. A mintát laboratóriumba küldjük, csak jó vizsgálati eredmény alapján vásároljuk meg mézet. Amikor a tétel megérkezik, szintén vizsgálat kö­­vetkezik, és ha annak is megfelelő az eredménye, akkor állunk neki a feldolgozásnak. Ezt kötelességünknek tekintjük. Egyetlen dolgot nem tehetünk meg: hogy engedjünk a minőségből, hazánk és a cé­­günk miatt sem. Azért sem szabad engedni belőle, mert az akácméz hungarikum lett, ami kötelezettségekkel jár.

Szóval, amikor beérkeznek a mézek, minden hordót megjelölünk, majd mintát veszünk. A mézeket homogenizáljuk, egalizáljuk, majd kétszáz literes hordókban, azaz háromszáz kilogrammos mennyiségben „csomagoljuk”. Ezután kezdődhet a szállítás. A bizalom megvan a megrendelőink részéről. Rengeteget tettünk érte, és ma is folyamatosan dolgozunk a megőrzéséért.

✦ A magyar mézet ismerik, szeretik, és ennek megfelelően keresik is külföldön?

– Szerencsére egész jól sikerült a kínai – ki tudja, miből készült – mézek elleni küzdelem. Ennek köszönhetően előtérbe kerültek a magyar mézek Európában, főleg az akác – mondta Kiss László Tibor.

– A vegyes méznél akadnak gondjaink, hiszen Ukrajna a maga 60 ezer tonnás termésével meglehetősen nagy konkurencia számunkra.

A mézeink minőségére nem lehet panasz, az egész Kárpát-medencében kiváló, csodálatos fruktóz-, glükóz és egyéb alapanyag-tartalmú mézekről beszélhetünk. Az export mellett persze annak is örülünk, hogy bár külföldön korábban beindult ez a folyamat, de most már Ma­­gyarországon is jelentősen emelkedett a mézfogyasztás.

Az elmúlt években a korábbi 30–35-ről sikerült 70–75 dekagrammra feltornázni az egy főre jutó átlagot. Örvendetesnek tartjuk, hogy egyre többen használnak mézet cukor he­­lyett. Jól teszik, hiszen – főleg télen – immunerősítő hatása van, azaz véd a betegségek ellen, és számos más dologra is jó. Itt kell megjegyeznem, hogy nemcsak a méz, hanem az egyéb méhészeti termékek, a virágpor, a propolisz stb. is előtérbe került az utóbbi években. Bízunk benne, hogy ez a folyamat tovább erősödik.

Az árak? Azokról azt mondhatom, hogy a kisebb idei mézmennyiség ellenére szerintem tudjuk tartani az árakat, mind a felvásárlás, mind az export, és persze a fogyasztói értékesítés tekintetében is.

Az export esetében az a célunk, hogy mindig emeljünk kicsit az eladási árainkon annak érdekében, hogy a hazai méhészeteket életben tudjuk tartani. Ezt mind az akác, mind a vegyes méz esetében szeretnénk elérni, hiszen ezzel erősíteni tudjuk a méhészetek jövedelmezőségét – nem is kicsit.

Magyarországon nagyon sok a fiatal, pályakezdő méhész, és nem szeretnénk, ha a kritikus 2018-as időjárás miatt abbahagynák a méhészkedést. Sajnos vannak olyan hangok, hogy az idén nem érte meg méhészkedni: alig termelte ki a költségeket a vállalkozás, vagy még veszteséges is lett. De tudni kell, hogy a méhészet mindig ilyen volt: az időjárástól, a körülményektől függ.

Annak, aki méhészkedni kezdett, soha nem volt szabad egyetlen évben gondolkodni. Legalább 10 esztendő átlaga kell ahhoz, hogy reálisan láthassuk az eredményeket, a munka gyümölcsét.

Egyszóval, nem szabad feladni. Nem túlzok, ha azt mondom: adottságainknak és a szorgalomnak, kitartásnak köszönhetően immár ezer éve virágzik a magyar méhészet. Vannak eredmények és vannak lehetőségek. Bízunk benne, hogy ezer év múlva is így lesz – de a jövőt most kell megalapozni, folyamatos munkával, kiváló minőséggel.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság