0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A piaci zavaroknak is van tanulsága

A szántóföldi növénytermesztés az átlagosnál jobb évet zárt, a zöldség-gyümölcs ágazat nagy részét elkerülték a durva időjárási csapások, a baromfiágazat kiheverte a madárinfluenzát, a sertéságazat pedig a körülményekhez képest jól van – így foglalta össze lapunknak a 2018-as év mérlegét Feldman Zsolt.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint jövőre több területen igyekszik is rendet teremteni a tárca: javaslatcsomagot állítanak össze az öntözés egyszerűsítésére, valamint elősegítenék a rendezett szerződéses viszonyok megteremtését a ciklus végére a ma még sokszor kaotikus termékpályákon.

✦ Az idei évben volt egy kicsit minden: fagy, sok eső, majd szárazság. Végeredményben hogyan értékelné 2018-at a mezőgazdaság szem­pontjából?

– Az idén a növénytermesztésben az átlagosnál jobb évet zártunk, annak ellenére, hogy az időjárás miatt voltak nehézségek. Márciusban fagyok okoztak károkat, áprilistól egy nagyon száraz időszak következett, a kalászosok betakarításakor pedig sok csapadék hullott, ami hátráltatta az aratást. A tavaszi időjárás miatt az érés és általában minden folyamat nagyjából két héttel korábban volt, mint szokásos. Ez, a késői aratással együtt, okozott gondokat a gazdáknak, ráadásul egybetolta a különféle kalászosok aratásának idejét is, szóval nehéz volt megszervezni a nyári betakarítási munkákat.

Összességében, a búzát és a repcét kivéve, a nyári betakarítású növényeknél csökkenést tapasztaltunk a termés mennyiségében.

Ugyanakkor az őszi betakarítású szántóföldi növények esetében jó eredmények születtek. A hektáronkénti hozam a kukorica esetében 20, a napraforgó esetében pedig 10 százalékkal meghaladta az ötéves átlagot. A napraforgó 1,8 millió tonnás idei mennyisége szintén nagyon jónak számít. Összességében tehát jó közepes, az átlagosnál jobb évet jelentett 2018 a szántóföldi növénytermesztőknek.

✦ A zöldség-gyümölcs ágazatban már valamivel vegyesebb a kép, ráadásul piaci problémák is voltak. Hogyan értékelhető ez a terület?

– A nagy fagyok végül is elmaradtak idén, csak a kajszi és az őszibarack esetében okoztak gondot, de a többi gyümölcsféle nem szenvedte meg az időjárást, ahogy Európa más részein sem. Így aztán bőséges volt az idei alma-, meggy- és szőlőtermés, e gyümölcsök esetében jelentős terméstöbblettel zártunk a megszokotthoz képest.

Ami alapvetően örömteli lenne, de Európa többi részét is rendkívüli mennyiségű termés jellemezte, ami összességében nagy nehézséget jelentett az értékesítésben. Sem a hazai feldolgozóknak, sem a termelőknek nincs stratégiájuk az ilyen helyzetekre.

Az ipari feldolgozásra szánt gyümölcsök esetében a felvásárlási ár csökkentése legfeljebb a termőalapok csökkenését eredményezheti, de ez senkinek nem jelent igazi megoldást. Ugyanakkor az idei év tanulsága az volt, hogy nagyobb biztonságban vannak azok a termelők, akik stabil szerződéses kapcsolatokkal rendelkeznek. Ez kínálati piac esetén is komoly védelmet jelenthet a gazdáknak. Ennek a konzekvenciáit mindenkinek érdemes leszűrnie.

✦ Az állattenyésztés na­­gyon kemény időszakon ment keresztül az utóbbi években. Most milyen a helyzete?

– A húsmarha­állomány az idén tovább bővült, míg a tejhasznú állomány szinten maradt.

A baromfiágazat kilábalt a madárinfluenza okozta korábbi súlyos problémákból, amit az is jelez, hogy az idei év első hónapjában 13 százalékkal nőtt az élő baromfi vágása.

A baromfiágazat már korábban is bebizonyította, hogy helyre tud állni a nehézségek után, és összességében véve jelenleg is ennek a területnek van az egyik legkomolyabb növekedési potenciálja.

✦ A hosszabb biológiai ciklusú sertéságazatnak viszont a sertéspestis fenyegetésével kellett megküzdenie az idén. Itt túl vagyunk már a nehezén?

– Az áprilisban megjelent sertéspestis szinte azonnal érezhető károkat okozott a hazai sertéságazatnak. A húsexport mennyiségének nagyjából 40, értékének közel 50 százalékát befogadó országok ugyanis azonnal exporttilalmat rendeltek el, ami érzékenyen érintette az ágazatot. Utólag azt látjuk, hogy az árak tekintetében rövid idő alatt elmúlt az első piaci sokk, még a szezonális hatásokkal együtt is helyreálltak az árak.

A körülményekhez képest aránylag gyorsan sikerült regenerálódnia a sertéságazatnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden megoldódott. Ugyanakkor Ma­­gyarország szempontjából fontos eredmény, hogy a sertéspestis nem terjedt át a házisertés-állományokra,

ami elsősorban a szigorú előírásoknak és azok betartatásának köszönhető. Az állategészségügyi, a vadászati és a többi társhatóság összehangolt fellépésével és a fegyelmezett gazdák segítségével mindeddig sikerült meggátolni a sertéspestis továbbterjedését. Azonban most már Nyugat-Európában is felütötte a fejét, és ez a hír egyáltalán nem megnyugtató. Ez a betegség a jellegét tekintve más, mint például a madárinfluenza, amely hirtelen jön, szezonálisan jelen van, majd továbbáll. A sertéspestis ezzel szemben olyasvalami, amivel tartósan számolnunk kell, és tartósan befolyásolja a nemzetközi húskereskedelmet.

✦ Nemrégiben, Siófokon úgy fogalmazott, hogy egy, az öntözést elősegítő jogszabályi javaslatcsokorral készül az agrártárca a következő év elejére. Az öntözés régi igény, de minduntalan közbeszólnak a jogszabályi és az adminisztrációs korlátok. Például emiatt nem merítették ki a vidékfejlesztés vonatkozó keretét. Rendet lehet vágni ezen a területen?

– Igyekszünk összeállítani egy javaslatcsomagot a következő év elejére, amely kezeli a leghangsúlyosabb problémákat.

Ha megkérdezzük a gazdákat, hogy milyen akadályokkal kell szembenézniük öntözési elképzeléseik megvalósítása során, akkor általában a következő sorrendet állítják fel:

a legnehezebb kérdés a beruházás költsége, ezt követi a működtetés költsége, a projekt bonyolultsága, majd az elérhető vízkészlet. Nagyjából ezek a nagy problémák, és ebben a sorrendben. Tehát ezeket valahogy kezelni kell, ezekre a kérdésekre jó válaszokat kell adni. Örömteli fejlemény, hogy az öntözésfejlesztés adminisztrációjának elektronikussá tétele már folyamatban van, és ez jelentősen felgyorsíthatja az engedélyezési eljárást. Ráadásul az egész folyamatot még egyszerűbbé lehet tenni, megítélésem szerint ebben bőven van mozgástér.

✦ A másik terület, amelyben az Agrárminisztérium előrelépést ígér, az osztatlan közös földtulajdon kérdése. Erre a komplex problémára van reális megoldás?

– Ma az osztatlan közös tulajdon a legnagyobb visszahúzó erő az életképes új birtokok kialakulásában, arról nem is beszélve, hogy maguknak a tulajdonosoknak is csak nyűg a léte. Tehát bármilyen előrelépés történik ezen a téren, az a tulajdonosoknak és a mezőgazdaság egészének egyaránt jót tesz. Az elhalálozások és öröklések révén ráadásul na­gyobb mértékben termelődik újra a probléma, mint amilyenben sikerült eddig megoldani. A kérdéshez alapvetően két oldalról lehet hozzányúlni. Az egyik lehetőség, ha az osztatlan közös tulajdonú területek tulajdonosait érdekeltté tesszük abban, hogy megszerezzék a területeket a tulajdonostársaiktól, és gazdálkodási szempontból értelmezhető méretű földbirtokokat hozzanak létre. A másik pedig magának az osztatlan közös tulajdonnak a megszüntetéséhez kapcsolódó hatalmas adminisztrációs teher csökkentése. Példaként említeném, hogy a megszüntetés folyamatában jelenleg hét jogorvoslati lehetőség van, ami önmagában évekig elhúzódó eljárást és vitát képes eredményezni a legkisebb földterület tekintetében is. Ezt kellene leegyszerűsíteni. A kérdés megoldása azonban, természetesen, nem lesz egyszerű.

✦ A közelmúltban azt is nyilatkozta, hogy a tárca igyekszik a kormányzati ciklus végéig rendezni az alapvető szerződéses viszonyokat a mezőgazdasági termékpályákon. Mit kell érteni ez alatt?

– Van ennek már több előképe is, hiszen néhány termékpálya esetében sikerült valamelyest előmozdítani a kiszámíthatóbb viszonyok létrejöttét. A meggynél még nem teljes a siker, de a szőlőnél már jobb, rendezettebbé vált a termékpálya viszonyrendszere. Ágazatonként eltérő a helyzet, és sok a gyakorlati buktató, de vannak maguktól működő jó példák is. Hiszen a csemegekukorica esetében például jól mennek és olajozottak a szerződéses kapcsolatok, és az uniós előírások miatt a tejágazatban is rendezett viszonyok uralkodnak.

A kiszámíthatóság hiánya azonban még mindig számos termékpályára rányomja a bélyegét. Sok esetben maga a gazda sem tudja a termelési döntések meghozatalakor, hogy mire számíthat majd a piacon, mennyit kaphat a terményéért, és egyáltalán, lesz-e hova eladnia.

Ez nagyon káros jelenség, és – érthető módon – képes gátolni a fejlődést egy-egy területen. Erre jó példa az alma helyzete, ami az idén is megmutatta: stabil partneri viszonyok hiányában kódolva vannak a problémák.

✦ De mit tehet ezen a téren a kormány vagy a minisztérium?

– A tárca és a kormány mozgástere korlátozott: tiszta viszonyokat teremthetnek ugyan, vagy alapvető szabályokat hozhatnak a szerződéskötés gyakorlata terén, de ez csak egy része a történetnek. A termékpályák szereplőin is múlik, hogy sikeresen együttműködjenek.

✦ Hogyan látja a jövő évet? Az eddigiek ismeretében mi­­lyen esztendőre számíthat a mezőgazdaság 2019-ben?

– Az őszi vetésekkel megszenvedtek a gazdálkodók. Helyenként sok gondot okozott a szárazság, és már most látszik, hogy a repcetermő területek egy része kiesett. Az ősz tehát biztosan nem kedvezett a nyári betakarítású termények jövő évi eredményeinek. De hogy ebből mi kár esett, és hogy a növények mit tudnak még behozni, azt egyelőre nem lehet számszerűsíteni.

Szintén a szárazság, és a Duna emiatti alacsony vízállása az exportban is nehézségeket okozott, mert így nem lehetett hajón szállítani a gabonát. Emiatt aránylag sok beszorult készlet van, ami a következő évre is kihathat.

A világpiaci helyzet már némileg más a szántóföldi növények esetében. Az egyébként nagy átmenő készletek folyamatosan csökkennek a nemzetközi piacokon, ez pedig felhajthatja az árakat. Illetve, inkább úgy fogalmaznék, hogy ilyen helyzetben biztosan nem várható áresés.

Az állattenyésztésben pe­­dig, az eddigiek szerint, normál év következhet, már amennyiben nem jön közbe valamilyen kirívó állategészségügyi probléma – aminek az esélye sajnos mindig fennáll ebben az ágazatban.

Fontos lesz még 2019-ben, hogy a vidékfejlesztési beruházások jövőre kezdenek aktivizálódni. Ennek, minden bizonnyal, a mező- és élelmiszergazdaság egészére hatása lesz.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság