Back to top

Beteg a mézpiac

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben).

Ráadásul alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?

A világ mézkereskedelme egyre nagyobb médiafigyelmet kap, hiszen „van miről írni”, sajnos. Legutóbb például az 1,2 milliós példányszámú The Economist, a Londonban szerkesztett gazdasági hetilap augusztusi számában írt erről „A mézhamisítás veszedelme” című cikkében. Az ausztrál média teli volt a „Hamis mézet veszünk…” kezdetű cikkekkel, miután kiderült, hogy a legnagyobb ausztrál mézkiszerelő (Capilano) hamis importmézekkel manipulált. De már Indiában is megjelentek cikkek arról, hogy a belső piacon nem természetes mézeket lehet kapni „Elég valódi a te mézed?” címmel. Minden írás központi témája nem csak az, hogy a fogyasztókat becsapják a hamisítással, hanem egyértelműsítik:

a jó gyakorlatot folytató méhészek képtelenek a torzult piacon olyan árszinten értékesíteni mézüket, hogy az megfelelő bevételi forrást teremtsen vállalkozásuk fenntartásához.

USA

2018 első félévében az előző évi hasonló időszakhoz képest 25%- kal kevesebb mézet importált a világ második legnagyobb mézfelvásárlója, az Egyesült Államok. Tavaly túlhaladta az éves mézimportja a 200 ezer tonnát! Korábban még egyetlen alkalommal sem vásárolt ilyen sok mézet az USA. Viszont lehet, hogy túlvásárolta magát, ennek következtében az idei év első félévében a tavalyi 107 ezer tonna helyett mindössze 79 ezer tonnát importált. Az import méz 28%-a Indiából származik, megduplázódott a vietnami import, miközben Brazília részesedése 12%-ra (14%-ról), Argentínáé 16%- ra (22%-ról) esett vissza.

Érdekesség, hogy a korábbi években az USA potenciális fő mézellátójává kikiáltott Ukrajna a teljes import mennyiség még 10%-át sem haladta túl, de ez az arány idén mindössze 3%-ra zsugorodott.

A felvásárlási árak a nyárvégi pergetések után, szokás szerint, kissé csökkentek, 10%-ot estek annak ellenére, hogy a két Dakota állam, Északés Dél-Dakota, a két legnagyobb méztermelő térség méhészei 25%- kal kisebb termésről számoltak be, mint tavaly. De az ország több részében is kevesebb, néha csak fele termésről tudósítottak a méhészek. A méhészek elsősorban a munkaerőhiányra panaszkodnak, egyszerűen nem találnak elég segédmunkást. A kormány megszigorította a külföldiek legális munkavállalását, ami elsősorban a mezőgazdaságban, így a méhészetben is komoly munkaerőhiányt teremtett. Az elmúlt évekhez képest jónak mondható méz felvásárlási ár sem tud új, komoly méhészetek létrehozásához elegendő vonzerővé válni, így egyre kevesebb a méhcsaládszám az országban. Ennek megfelelően egyre magasabbak a megporzási díjak is, amiket a növénytermesztő farmerek fizetnek.

Már idén augusztusban-szeptemberben megkötik a mandulatermesztők a méhészekkel a szerződéseket a 2019. februári megporzásra. Hallani már 250 USD méhcsaládonkénti fizetségről is, emellett a farmer fizeti a méhek odaszállítását is!

Ázsiai típusú méztermelés

Néhány ázsiai mézexportőr nem titkolja, sőt hirdeti, hogy cégük a „kínai-modell” szerint készített mézet értékesít. Ennek lényege: az éretlen, magas víztartalmú, méznek nem nevezhető anyagot vásárolják fel a méhészektől, amit besűrítenek. Akik nem nevezik nevén ezt a készítményt, azok szépíteni akarják az értékesítendő anyagot és ipari méznek titulálják – hamisan, hiszen még annak az előírásainak sem felel meg. Ma már titkolni sem tudnák egyébként, hogy Kínában a legtöbb méhész szinte vizet perget – ezt az ország „nyitottsága” hozta magával, hiszen az utóbbi években egyre több és több turista, köztük USA beli és európai méhészek látogattak el az országba. Ha már ott jártak, sokan felkerestek méhészeteket is – meglepődve konstatálták a nektár pergetését, amit néhány napon belül „kaptárgyáraknak” is nevezhető üzemekben sűrítenek be és készítenek minél mézhez hasonlóbb dolgot.

Fotó: FM: Pelsőczy Csaba

Mivel olyan mézkészítési módszerről van szó, ami – legnagyobb szomorúságunkra – eladható, értékesíthető a piacon, ezért nem hogy csökken azon méhészek száma, akik a rossz gyakorlatot folytatják, hanem nő.

Vietnami méhészek megállapítása: „mi tudnánk érett, viasszal lefedett mézet pergetni, de annak ára, a megnövekedett költségek, a kiesett idő miatt, több lenne. Több lenne, mint amit ma a külföldi, főleg az USA-beli importőrök fizetnek mézünkért”.

Indiai exportőrök élelmiszer-kiállítások, mézvásárok alkalmával nyilvánosan említették, hogy náluk sincs másképp, az ő méhészeik sem várják meg a méz méhcsaládokban történő beérlelését. Egyre több ázsiai exportőr ragaszkodik ahhoz a téziséhez, miszerint: az Egyenlítő környékén csak ilyen módszerekkel lehet mézet előállítani. Érdekesség azonban, hogy egyes ázsiai országok viszont nem hajlandóak beállni a sorba, mint Dél-Korea, ahol is az országos méhészeti egyesület egyértelműen deklarálja honlapján, hogy mi a különbség a valódi méz és az éretlen méz pergetéséből készített méz között. Különbség például az íz, az aroma, a méz-íz-karakter megléte, a gazdagabb vitamin- és ásványianyag-tartalom, persze a valódi, érett méz javára, de hangsúlyozza a honlap, hogy ezért viszont többet kell fizetni. A minőségnek, ami esetünkben nem más, mint a valódiság, manapság ára van.

(Folytatjuk)

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2018/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gabonaár: merre indul el?

Viszonylagos csend honol a világ és azon belül Magyarország gabonapiacain, amiből egyelőre nem következik sem árzuhanás, sem érdemi drágulás. Azonban a holtszezonnak számító januárban érdemes a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokra figyelni, amelyek kimenetele befolyásolhatja az egyelőre bőséges termésűnek ígérkező 2019-es szezon gabonaárait.

1,5 millió méhcsalád mandulán

Januári méhészhírek a nagyvilágból: A méhállomány fele mandulán; Méhtolvajt bírságoltak Németországban (Neckarsulm); Kis kaptárbogár elleni stratégiaváltás Dél-Olaszországban?

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Bárány: kijózanodás következhet a Brexit folyamatában

Ébresztőként szolgálhat a brit politikai elit számára a May-féle tervezet keddi bukása, amelynek eredménye egy sokkal enyhébb forgatókönyv megvalósulása lehet – mondta el lapunknak az egyik legnagyobb baromfihús-exportőr vállalat tulajdonosa.

Péntektől vámot kell fizetni az egyik rizsfajta behozatalánál

A Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizs uniós behozatala jelentősen megemelkedett, gazdasági károkat okozva az európai termelőknek, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy behozatali vámokat ír elő az érintett rizsfajtára - közölte az uniós bizottság szerdán.

Az egekbe szökik a borok ára a Brexit után Angliában

A brit érdekképviseletek arra kérik a kormányt – amennyiben nem sikerül megegyezni az Unióval a kilépés feltételeiről – hogy függesszék fel egyoldalúan a borokra kivetett vámokat. Ellenkező esetben árrobbanásra és ellátási gondokra lehet számítani.

Kevesebb a kínai: milyen a fokhagyma piaca?

Az Európai Unióban közel 44 ezer hektáron mintegy 394 ezer tonna fokhagymát termeltek 2017-ben. A legjelentősebb uniós termelő évek óta Spanyolország, ahol kiemelkedően nagy mennyiséget, 274 ezer tonnát takarítottak be 2017-ben.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Városi dzsungel, instant kert és szabadidős vásárlás

A mai kor fogyasztói igénylik a környezetbarát „zöld termékeket” és szeretik a kerteket, növényeket. A német kertészeti és kertépítő szövetség tapasztalatai szerint nemcsak a magánkertesek részéről nőttek jelentős mértékben a megrendelések, hanem egyre több közpark és intézményi kert is épül, megújul, ami társadalmi és környezeti okokra egyaránt visszavezethető.