Back to top

Kancellár, nemesítő, kertbarát

Ezer szállal kötődik a mezőgazdasághoz, és annak is számos ágához Vaszily Zsolt. A szakember termelt és nemesített is, ma pedig leginkább szaktanácsadással foglalkozik, bár kiveszi a részét munkahelye, a Huminisz Kutatásfejlesztő Kft. marketingjéből is.

Vaszily Zsolt: a helyi termékek értékesítése a bizalomra épül
– Az agrárium mindig vonzott. Tisza-parti gazdálkodó családból származom. Sátoraljaújhelyen jártam szőlészeti és kertészeti technikumba, Gyöngyösön végeztem agrármérnökként, majd a Pannon Egyetemen szereztem minőségügyi szakmérnöki képesítést, és emellett számtalan továbbképzésen vettem részt – idézte fel a kezdeteket. Eredetileg sárospataki, de 1992 óta Keszthelyen él, ahol széles körű civil tevékenységet folytat. – Több zalai egyesületnek is tagja vagyok. A Da Bibere Zalai Borlovagrend elnökségi tagjaként a kancellári tisztséget töltöm be, a Szemfüles Egyesület a Gyermekekért alapító elnökségi tagja és a Konturplusz Egyesület alapító tagja vagyok. Ugyancsak tagja vagyok a Magyar Növénynemesítők Egyesületének, és számos másik szervezetnek is.

A szakmai munkámról annyit: 2002–2017 között a Pannon Egyetem Georgikon Kar Burgonyakutató Intézetének munkatársa voltam intézeti mérnökként, növénynemesítőként.

Polgár Zsolttal közösen nemesítettük a Balatoni Rózsa, a Démon, a Katica, a Botond, az Arany csipke és a Balatoni saláta fajtákat, valamint a Balatoni sárga fajtajelöltet. Mindig is fontosnak tartottam a helyi termékeket, ezért delegált tagjaként dolgozom a Hévíz-Balaton Zalai Dombhátak LEADER-csoportnak. Kertbarát kört vezetek Keszthelyen és Alsópáhokon, emellett segítettem a balatongyöröki és vonyarcvashegyi kertbarát körök munkáját. Jelenleg a Huminisz Kutatásfejlesztő Kft. területi vezetőjeként dolgozom. A cég növénykondicionáló anyagokat fejleszt, gyárt és forgalmaz.

✦ Hosszú évekig a burgonyakutatás területén dolgozott. Mit gondol, lehet-e még újabb fajtákat előállítani?

– A nemesítés célja általában nem változik: olyan fajtákat kell létrehozni, amelyeknek a lehető legkiválóbb tulajdonságai vannak, minél több betegségnek ellenállnak, és amelyek az adott termőhelyen, gazdasági környezetben jövedelmezően termelhetők. Keszthely a burgonyakutatás magyarországi fellegvára.

A helyzet nem könnyű, ugyanis az európai uniós csatlakozás előtt még mintegy 50 ezer hektáron termeltek burgonyát hazánkban, és ma mindössze 13 ezer hektáron. Új fajtákat természetesen mindig lehet és szükséges nemesíteni.

Az a lényeg, hogy köztermesztésbe is kerüljenek. Ha ez nem történik meg, akkor a fajta csak egy név marad a nemesítő neve mellett. Persze, ugyanez igaz a burgonya mellett a többi növényfajtára, és az állatokra is.

✦ A Da Bibere Zalai Borlovagrendben 2014 óta kancellár. Ezek szerint a zöldségek mellett a szőlővel is kapcsolatban van.

– Sárospatakon, a Tokaj-hegyalján van a családunk szőlőbirtoka, melyet a távolság miatt 1992 óta édesapám művel. Én távolról próbálok okosakat mondani. Szóval, bár nem vagyok tokaj-hegyaljai szőlész-borász, de soha nem lettem hűtlen az ágazathoz: a Balaton mellett leginkább baráti körben vállaltam szőlőgondozást, -művelést, és persze szaktanácsot is adtam a termesztéshez. Talán ez jutott a civil szervezet tagjainak fülébe, és vettek fel a borlovagrendbe, amelynek keretében a balatoni, a zalai borok népszerűsítéséért dolgozom. Hogy van-e különbség a zalai és a Tokaj-hegyaljai borok között? Természetesen, nem is kevés. Mások a talajviszonyok, a domborzat, a klíma, és persze a fajták is. Bár Zalában is vannak már gazdák, akik furmintot vagy sárga muskotályt termesztenek, van különbség a borok között, merthogy két különböző borvidékről van szó, más-más paraméterekkel, tulajdonságokkal. Márpedig ezek meghatározóak.

Magyarország mind a huszonkét borvidéke eltér egymástól – de pontosan ez adja a sokszínűséget. A zalai hazánk egyik legrégebbi borvidéke. Ezen a területen is hatalmas átalakulások zajlanak,

mind a szőlőtermelés, mind a borkészítés technológiájában, és szerintem rendkívül pozitív irányba mutatnak, illetve sikerekben is megnyilvánulnak, annak ellenére, hogy csökkent a szőlőtermő terület. Azok a borászatok, amelyek vezetői komolyan gondolják, hogy szőlész­kednek-borászkodnak, és hogy ebből kívánnak megélni, a legmagasabb szakmai szinten tevékenykednek, és folyamatosan fejlesztenek. Összefoglalva: jó borokat lehet kóstolni-vásárolni Zalában. Az ezzel kapcsolatos munkát minden szinten segíti a mintegy negyven településen jelen lé­­vő Da Bibere Zalai Borlovagrend is.

Vaszily Zsolt számos burgonyafajta nemesítésében vett részt Polgár Zsolttal közösen

✦ Ön már akkor népszerűsítette a helyi termékeket, amikor még messze nem voltak annyira a köztudatban, mint ma. Még mindig fontosnak tartja őket?

– A helyi termékek reneszánszukat élik, ez kétségtelen. Akik ilyeneket termelnek, ké­­szítenek, azok a minőségre alapozva próbálnak megélni. Már a 2000-es évek elején úgy gondoltam, hogy a Balatonnál érdemes prémium minőségű termékekkel foglalkozni, mert van rájuk igény. Ezért is vállalkoztam ilyen termékek beszerzésére, bemutatására, forgalmazására. Akkoriban még nem voltak helyi vagy kézműves termékek a piacon, legalábbis nem a mai értelemben véve. A keszthelyi Georgikon Karon termeltek ugyan zöldségeket, burgonyát, szőlőt, gyümölcsöket, és készítettek borokat, amelyek a szó szoros értelmében helyi termékek voltak, és ezek az egyetem dolgozói között, „helyben” elkeltek. Idővel aztán a családi gazdaságok is elkezdtek ilyen termékekkel, terményekkel foglalkozni. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyesmi egytől egyig bizalmi termék.

Van egy tudatos vásárlói réteg, amelynek tagjai próbálnak a lehető legegészségesebben étkezni; ők azok, akik a helyben, családi gazdaságok által termelt zöldségeket, gyümölcsöket és más árukat keresik, használják és fogyasztják.

Sok helyen már kialakult az ilyen törzsközönség. Sokan azt mondják, hogy a helyi termékek drágábbak, mint a másutt kaphatók. Szerintem ez egyrészt nem minden esetben igaz, másrészt pedig tudni kell, hogy a gazdálkodók az életüket szentelik a termelésnek, és a családjuk megélhetését teszik fel rá. A munkájuk folyamatosan nagy odafigyelést igényel. A növények, állatok gondozása, feldolgozása, értékesítése teljes embert követel. Egészséges és minőségi termékeket állítanak elő, csak így tudnak fennmaradni. Végig kell gondolni, hogy mekkora a különbség egy futószalagról ezer-, vagy esetleg milliószámra lekerülő és egy háztájiban előállított, feldolgozott termék közötti. Azt hiszem, mindannyian tudjuk a választ. Még egyszer mondom: a helyi termékek értékesítése a bizalomra épül.

A helyi termékek a reneszánszukat élik

✦ A kertbarát körök vezetése az egyik kedvelt tevékenysége. Ön mit tapasztal, kihasználják az emberek a földterületeket, hogy termeljenek, bármekkora méretűek is?

– Keszthelyen még 2013-ban kértek fel a kertbarát kör vezetésére, aztán felkértek több másik környékbeli településről is. Kezdetben az volt a cél, hogy – Keszthely város lévén – díszkertek és konyhakertek gondozásától tartsunk előadásokat. Aztán több más téma következett, ugyanis igen, az emberek a házuk körüli kisebb területen is termelnek, ha nem is nagy mennyiségben, zöldséget, fűszer- és gyógynövényeket, szőlőt, gyümölcsöt, a telepítésükhöz, majd a gondozásukhoz pedig jól jönnek a szakmai tanácsok. A kertekhez egyébként is számos szakmai téma kapcsolódik.

Az általunk szervezett előadásokon a növényvédelemről, a tápanyag-utánpótlásról, a biotermesztés lehetőségeiről, vagy éppen a tündérkertekről hallhattak az érdeklődők. Nagy érdeklődés kísérte a pálinkás, a boros és a mézes előadásokat.

 Bálint Gyurka bácsin kívül még pszichiáter vendégelőadónk is volt, aki arról beszélt, hogy a kert színei, illatai, formái milyen hatással vannak ránk, és hogy milyen kertet érdemes létesíteni, ha ezeket a jótékony hatásokat szeretnénk élvezni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

A cink- és nitrogén-ellátás összefüggései

Napjainkban a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy a fenntartható fejlődés szabályait figyelembe véve termeljen. Ennek megfelelően a legfontosabb alapelvek közé tartozik a környezet- és természetvédelmi irányelvek betartása, a mennyiség mellett a lehető legjobb minőségű termésre való törekvés.

Szüleink gyümölcsöskertje

Szabó István a régmúlt gabonanövényeit, gyümölcseit kutatja, gyűjti, őrzi. Nemrég gyümölcsöst telepítettek Alsópáhokon a professzornak köszönhetően, amely a „Szüleink gyümölcsöskertje” nevet kapta. Ezzel párhuzamosan könyvet írt a felkutatott régi fajtákról, amely hamarosan megjelenik.

A ligeti szőlő badacsonyi karrierje

Nagy Zóra Annamária lelkesen beszél szakterületéről, mintha mindenki számára magától értetődő, hétköznapi dolgokról számolna be. Ennek ellenére erősen koncentrálnom kell, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársának minden szavát értsem. Munkáját máris sokszor és több helyen elismerték.

Növényvédelmi előrejelzés – tűzelhalásveszély

Tipikus áprilisi időjárásnak lehettünk tanúi, hűvös és meleg napok váltogatták egymást, szerencsére fagy nem volt. A szárazság a kisebb esők ellenére nem enyhült. Rajzik a cserebogár, fertőz a tűzelhalás, és kártevő rovarok egész sorával találkozhatunk.

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

Nevezzük diborkának! Dinnye-uborka hibrid a piacon

Kedvező előjelekkel kerül kereskedelmi forgalomba Olaszországban egy vadonatúj zöldség, a dinnye és az uborka hibridje. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron. A Leveranóban működő szövetkezetben az utóbbi évtizedben megduplázódott a különlegesség termesztése, mára eléri a 4000 tonnát és a cég forgalmának tekintélyes hányadát teszi ki.

Iskolatej, iskolagyümölcs – Jelentős uniós támogatás a következő tanévben is

Az európai uniós iskolaétkeztetési program keretében 2019 és 2020 folyamán EU-szerte több millió gyermek fog majd tejet, gyümölcsöt és zöldséget kapni, Magyarország 5,7 millió eurós támogatásban részesül.

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.