Back to top

Méhészek álma: a varroarezisztens méhcsalád

A varroa elleni küzdelemben a méhészek vért izzadnak. De mint ismeretes léteznek természetes illetve mesterséges szelekcióval létrejött varroarezisztens családok is. A rezisztenciához jól megfigyelhető mechanizmusok/viselkedésminták vezetnek. Sajnálatos módon a varroarezsisztencia más földrajzi körülmények között nem öröklődik tovább. Ezért nem is tekinthető a méh alapvető tulajdonságának.

Számtalan tudományos kísérlet bizonyítja, hogy a méhesek állományai atka elleni kezelés nélkül életképtelenek. De a méhészek kevésbé „tudományos” próbálkozásai is egyelőre erre a konklúzióra vezettek.

Ellentmondásosnak tűnik, hogy ennek ellenére több olyan méhpopuláció ismeretes, melyek varroára rezisztensnek tekinthetők. Pl. olyanok, melyeket célzottan erre szelektáltak,  többek között Svédországban (Gotland szigetén), Avignon mellett Dél-Franciaországban Illetve olyanok, melyek természetes szelekció révén, a vadonban váltak rezisztenssé (pl. az amerikai Arnot-erdőségben. Lásd cikkünket: Született túlélők- méhek a vadonban címmel 

MÉhek egy fatörzsben
Fotó: American Bee Journal 2017/11

A fent említett méhpopulációknál különböző mechanizmusok figyelhetőek meg, melyek a varroarezisztenciát előidézik.

Mielőtt ezeket a mechanizmusokat, több esetben feltételezéseket, felsorolnánk, vizsgáljuk meg, mi a különbség a rezisztencia és a tolerancia között.

A varroarzisztencia azt jelenti, hogy a méhek képesek a varroa számát oly mértékben alacsony szinten tartani, hogy az nem okoz semmilyen kárt.

A tolerancia  viszont arra utal, hogy a méhek pusztán a varroa okozta károkat képesek magasabb szinten elviselni, de a varroa atka számának csökkentésére nem képesek.

Ezen definíciók alapján az ismert és tudományosan is megfigyelt túlélő méhpopulációk esetén rezisztenciáról beszélhetünk. Ezeknél a varroa száma állomány szinten alacsonynak mondható.  

A varroarezisztens méheknél megfigyelhető  mechanizmusok:

  • A varroa szaporodási feltételeinek hatékony korlátozása:

Gotland szigetén (Svédország) a rezisztens méhcsaládokban a varroa későn kezdi meg a petézést. Ezért a kikelő atkák csak csekély számban válnak életképessé.

Az avignoni túlélő méhcsaládokban szintén kevés azon atkák száma, melyek petézésre képesek lennének.

Feltételezhető, hogy ezen rezisztens méhcsaládok lárvái olyan illatanyagot termelnek, melyek az atka peteérést erősen befolyásolják.

A Martin Luther Egyetem legújabb kutatásai is megerősítik ennek a jelenségnek a létezését. Benjamin Conlon méhkutató kimutatta, hogy a rezisztens méhek fiasításában megváltozott az Ecdyson hormon termelődése. Ez a hormon a rovarok lárvafejlődését szabályozza és a varroa számára a peteérésben tölt be szerepet. Úgy tűnik, hogy az atka nem képes ennek a hormonnak a termelésére és a méhlárvából kell azt felvennie. Ha az korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, az atka nem képes elegendő mennyiséget magához venni. (Lásd még cikkünket Illatjelek a varroával fertözött fasból címmel.)

  • A fertőzött fiasítás eltávolítása (VSH-Varroa sensitive hygienic bees esetében)

A méhek eltávolítják az erősen fertőzött lárvákat. Az Amerikai Egyesült Államokban szelekcióval létrehoztak olyan méhcsaládokat, melyek képesek erre. A méhek a varroa által fertőzött lárvákat a keletkező illatanyag alapján sérültnek tekintik és eltávolítják azokat.

Nincs bizonyíték arra, hogy felismernék a varroa jelenlétét, pusztán fejlett „szaglásérzékükkel” a rendellenességet képesek felismerni.

A varroarezisztens méhek tenyésztésében ez az a tulajdonság, melyet a legmagasabbra értékelnek. Viszont ez a mechanizmus más rezisztenssé vált méhcsaládoknál pl. Norvégiában, Észak Angliában, vagy Hollandiában egyáltalán nincs jelen.

  • A lárvák fedelezésének megbontása és újbóli befedése

A norvég méhkutató, Melissa Oddie megfigyelte, hogy bizonyos méhcsaládok különös módon bánnak a fiasítással. (Franciaországban, Svédországban, és Norvégiában élő  rezisztens méhcsaládok)

A méhek megbontják, majd újrafedelezik a lárvákat. Így az atkák a méhfiasításban kevésbé fejlődnek hatékonyan. Előnye ennek a mechanizmusnak, hogy a méhfiasítás nem kerül kidobásra.

Ez összehasonlítható az afrikai méhcsaládok nyitott fiasításával, ahol a lárvák hosszabb ideig maradnak fedetlenek, mint pl. a karnika esetében (A nálunk honos méhek – olasz, karnika, kárpáti stb. esetében a 6-7-ik napon kerül befedésre a méhálca).

  • Magas tisztogatási hajlam

Az afrikai, a primorszki, és az írországi illetve Észak-Angliai rezisztens méheknél megfigyelhető volt, hogy az aljdeszkán különösen sok sérült atka számolható meg. Ez arra utal, hogy a méhek magukat és egymást erőteljesen tisztogatják. A svéd és a norvég rezisztens méhek esetében ez az erőteljes tisztogatás azonban nem figyelhető meg.

  • A fiasítás  időtartamának csökkenése

Minél rövidebb a fiasítás fejlődésének időszaka, annál kevésbé életképes a kikelő varroa. Ezt jól ismerjük a varroa eredeti gazdájának, az Apis ceranának illetve néhány afrikai méhfajta esetében. Tény viszont az is, hogy egy karnika és kaukázusi méhekkel végzett kísérletben (Oberursel-Méhintézet), mely során a fiasítás fejlődésének idejét 13 órával sikerült csökkenteni, a szaporodásra képes atkák száma egyáltalán nem csökkent.

Egyéb faktorok, melyek segíthetik a varroarezisztenciát:

  • Alacsony más kórokozóval való fertőzöttség:

A svéd, francia, afrikai esetekben kevesebb volt az  egyéb korokozók (vírusok, baktériumok stb.) jelenléte. Nem eldöntött, hogy ez oka vagy inkább okozata a varroával való fertőzöttség mértékének.

  • A varroa különböző variánsainak jelenléte (koreai vs. japán)

A Brazíliában rezisztens méhcsaládok Németországban életképtelennek bizonyultak. Feltehetően azért, mert Brazíliában a varroa „japán” változata és nem a koreai él. Ez utóbbit virulensebbnek tartják a szakértők.

  • Rajzáshajlam:

A rajzás miatt csökken ill. leáll a méhfiasítás, ezért a varroa száma is csökken.

  • Méhszökés

Az afrikai méhek, amennyiben atkával túlfertőződnek, elhagyják a fészket és újat hoznak létre. Az európai fajoknál ez a viselkedés jelentéktelen mértékben figyelhető meg. Illetve a nálunk nyárközép után "kirajzó" fertőzött családok általában életképtelenek és nem élik túl a telet.

  • A sejtek mérete

Vannak bizonyos megfigyelések, melyek alátámasztják., hogy a kisebb sejtek nem kedveznek a varroa fejlődésének,  Azonban ez a megfigyelés egyelőre erősen vitatott, A természetes körülmények között kialakult rezisztencia pl. az Arnot-erdőségben élő méhek esetében sem figyelhetőek meg a kisebb lépsejtek.

  • A propolisz

Tudományos megfigyelés alapján egyértelmű, hogy a rezisztens avignoni méhek magasabb kávésav tartalmú  gyantából állították elő a propoliszt, mint nem rezisztens fajtársaik.

Nem ismeretes azonban, hogy mekkora hatása van ennek a rezisztencia kialakulására.


Méhészként nagyon örülünk annak, hogy tenyésztők és kutatók rezisztens méhcsaládokat hoznak létre. Azonban üröm az örömben, hogy ezek a méhcsaládok idővel vagy azonnal elveszítik a rezisztenciájukat, ha más körülmények közé kerülnek. Így pl. az Arnot-erdőség méhcsaládjai csak a vadonban voltak képesek korlátozni a varroa számát, ahol nagyon csekély a méhsürűség (2 család/négyzetmérföld).

De ugyanez áll más esetekben is, amikor rezisztens méheket próbáltak máshová áttelepíteni. Idővel azok elvesztették varroarezisztenciájukat.

Megállapítható tehát, hogy a varroarezisztencia nem tekinthető a méhek alapvető tulajdonságának, hanem erősen befolyásolják a környezeti tényezők, mint a klíma, a nektárhordás stb.

Ennek ellenére a varroarezisztencia kutatása reménnyel kecsegtet a varroa elleni küzdelemben. Nem elképzelhetetlen, hogy a további eredmények és megfigyelések a megoldást jelenthetik a jövő méhészei számára.

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2018/12 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészek figyelem: április 8-ig kérhető támogatás a varroa elleni védekezéshez

A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a méhészetek varroa atka elleni gyógyszeres védekezésének támogatására 2019. április 8-áig nyújthatják be kifizetési kérelmeiket személyesen vagy postai úton a lakhely/székhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

Extrém sport a méhészet

Schrek Ottó egyike azoknak, akik 2018 decemberében vehették át szakképzett méhész diplomájukat. Bár gyermekkora óta érdekelte a méhészkedés, a szakmával igazán az Amerikai Egyesült Államokban ismerkedett meg agrármérnök gyakornokként. Ottani tapasztalatait hazahozta, honosította.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése (2.rész)

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális - remélhetőleg hasznos -, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Mézüzemet és sertésfarmot nyitottak meg a Vajdaságban

Mézüzemet és sertésfarmot nyitottak meg kedden a Vajdaságban a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának részeként, amelynek keretösszege a tervezett 50 milliárd helyett már elérte a 65 milliárd forintot.

Atkairtás anyazárkázás után - beszélgetés egy sikeres kísérletről!

Egy magyar méhészcsapat ígéretes atkairtási módszerrel kísérletezett olasz minta alapján, mely nemcsak hatékony, de kiküszöböl két problémát, mely mostanság a méhészeti szezon zárószakaszában jelentkezik: a kései hordást és a kései fiasítást. A módszer a felhalmozódó szintetikus vegyszerek jelentős csökkentésére is alkalmas. Kb. 500 családon került kipróbálásra.

Meleg vizes itatás a méheknél

A méhek vízigénye sokoldalú. Felhasználják a vizet a kifejlett méhek és a fejlődésben lévő álcák táplálásában, valamint a kaptár klímaszabályozásában is. Írásom a kora tavaszi itatás jelentőségéről és annak egy praktikus megvalósítási formájáról szól.

Beteg a mézpiac - 3. rész

Sajnos nem a magyar méhész „szája íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édes tölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?

A sörétes fiasítás már nem az anya minőségét mutatja?

Sörétes fias esetén elhamarkodott vélemény manapság azonnal anyahibára gondolni. A sörétes fiasítás a legújabb kísérletek szerint a viaszban felhalmozódott nem lebomló szerek jelenlétére is utalhat.

Miért pusztultak el a méheim a télen?

A méhészek Amerika északi területein rengeteg méhcsaládot vesztettek a múlt télen. Kezdenek bizonyos tendenciák mutatkozni. Egyike ezeknek a tendenciáknak a méhpusztulás egy speciális típusa - az ABJ-ban megjelent Meghan Milbrath, Ph.D. írását Hajtós Helén fordította. Meghan Milbrath fő szakterületei a mézelő méhek és pollinátorok.

Mégsem halt ki az indonéziai óriásméh - videóval!

Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában - írja a The Guardinan online kiadása. A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány.