Back to top

Méhészek álma: a varroarezisztens méhcsalád

A varroa elleni küzdelemben a méhészek vért izzadnak. De mint ismeretes léteznek természetes illetve mesterséges szelekcióval létrejött varroarezisztens családok is. A rezisztenciához jól megfigyelhető mechanizmusok/viselkedésminták vezetnek. Sajnálatos módon a varroarezsisztencia más földrajzi körülmények között nem öröklődik tovább. Ezért nem is tekinthető a méh alapvető tulajdonságának.

Számtalan tudományos kísérlet bizonyítja, hogy a méhesek állományai atka elleni kezelés nélkül életképtelenek. De a méhészek kevésbé „tudományos” próbálkozásai is egyelőre erre a konklúzióra vezettek.

Ellentmondásosnak tűnik, hogy ennek ellenére több olyan méhpopuláció ismeretes, melyek varroára rezisztensnek tekinthetők. Pl. olyanok, melyeket célzottan erre szelektáltak,  többek között Svédországban (Gotland szigetén), Avignon mellett Dél-Franciaországban Illetve olyanok, melyek természetes szelekció révén, a vadonban váltak rezisztenssé (pl. az amerikai Arnot-erdőségben. Lásd cikkünket: Született túlélők- méhek a vadonban címmel 

MÉhek egy fatörzsben
Fotó: American Bee Journal 2017/11

A fent említett méhpopulációknál különböző mechanizmusok figyelhetőek meg, melyek a varroarezisztenciát előidézik.

Mielőtt ezeket a mechanizmusokat, több esetben feltételezéseket, felsorolnánk, vizsgáljuk meg, mi a különbség a rezisztencia és a tolerancia között.

A varroarzisztencia azt jelenti, hogy a méhek képesek a varroa számát oly mértékben alacsony szinten tartani, hogy az nem okoz semmilyen kárt.

A tolerancia  viszont arra utal, hogy a méhek pusztán a varroa okozta károkat képesek magasabb szinten elviselni, de a varroa atka számának csökkentésére nem képesek.

Ezen definíciók alapján az ismert és tudományosan is megfigyelt túlélő méhpopulációk esetén rezisztenciáról beszélhetünk. Ezeknél a varroa száma állomány szinten alacsonynak mondható.  

A varroarezisztens méheknél megfigyelhető  mechanizmusok:

  • A varroa szaporodási feltételeinek hatékony korlátozása:

Gotland szigetén (Svédország) a rezisztens méhcsaládokban a varroa későn kezdi meg a petézést. Ezért a kikelő atkák csak csekély számban válnak életképessé.

Az avignoni túlélő méhcsaládokban szintén kevés azon atkák száma, melyek petézésre képesek lennének.

Feltételezhető, hogy ezen rezisztens méhcsaládok lárvái olyan illatanyagot termelnek, melyek az atka peteérést erősen befolyásolják.

A Martin Luther Egyetem legújabb kutatásai is megerősítik ennek a jelenségnek a létezését. Benjamin Conlon méhkutató kimutatta, hogy a rezisztens méhek fiasításában megváltozott az Ecdyson hormon termelődése. Ez a hormon a rovarok lárvafejlődését szabályozza és a varroa számára a peteérésben tölt be szerepet. Úgy tűnik, hogy az atka nem képes ennek a hormonnak a termelésére és a méhlárvából kell azt felvennie. Ha az korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, az atka nem képes elegendő mennyiséget magához venni.

  • A fertőzött fiasítás eltávolítása (VSH-Varroa sensitive hygienic bees esetében)

A méhek eltávolítják az erősen fertőzött lárvákat. Az Amerikai Egyesült Államokban szelekcióval létrehoztak olyan méhcsaládokat, melyek képesek erre. A méhek a varroa által fertőzött lárvákat a keletkező illatanyag alapján sérültnek tekintik és eltávolítják azokat.

Nincs bizonyíték arra, hogy felismernék a varroa jelenlétét, pusztán fejlett „szaglásérzékükkel” a rendellenességet képesek felismerni.

A varroarezisztens méhek tenyésztésében ez az a tulajdonság, melyet a legmagasabbra értékelnek. Viszont ez a mechanizmus más rezisztenssé vált méhcsaládoknál pl. Norvégiában, Észak Angliában, vagy Hollandiában egyáltalán nincs jelen.

  • A lárvák fedelezésének megbontása és újbóli befedése

A norvég méhkutató, Melissa Oddie megfigyelte, hogy bizonyos méhcsaládok különös módon bánnak a fiasítással. (Franciaországban, Svédországban, és Norvégiában élő  rezisztens méhcsaládok)

A méhek megbontják, majd újrafedelezik a lárvákat. Így az atkák a méhfiasításban kevésbé fejlődnek hatékonyan. Előnye ennek a mechanizmusnak, hogy a méhfiasítás nem kerül kidobásra.

Ez összehasonlítható az afrikai méhcsaládok nyitott fiasításával, ahol a lárvák hosszabb ideig maradnak fedetlenek, mint pl. a karnika esetében (A nálunk honos méhek – olasz, karnika, kárpáti stb. esetében a 6-7-ik napon kerül befedésre a méhálca).

  • Magas tisztogatási hajlam

Az afrikai, a primorszki, és az írországi illetve Észak-Angliai rezisztens méheknél megfigyelhető volt, hogy az aljdeszkán különösen sok sérült atka számolható meg. Ez arra utal, hogy a méhek magukat és egymást erőteljesen tisztogatják. A svéd és a norvég rezisztens méhek esetében ez az erőteljes tisztogatás azonban nem figyelhető meg.

  • A fiasítás  időtartamának csökkenése

Minél rövidebb a fiasítás fejlődésének időszaka, annál kevésbé életképes a kikelő varroa. Ezt jól ismerjük a varroa eredeti gazdájának, az Apis ceranának illetve néhány afrikai méhfajta esetében. Tény viszont az is, hogy egy karnika és kaukázusi méhekkel végzett kísérletben (Oberursel-Méhintézet), mely során a fiasítás fejlődésének idejét 13 órával sikerült csökkenteni, a szaporodásra képes atkák száma egyáltalán nem csökkent.

Egyéb faktorok, melyek segíthetik a varroarezisztenciát:

  • Alacsony más kórokozóval való fertőzöttség:

A svéd, francia, afrikai esetekben kevesebb volt az  egyéb korokozók (vírusok, baktériumok stb.) jelenléte. Nem eldöntött, hogy ez oka vagy inkább okozata a varroával való fertőzöttség mértékének.

  • A varroa különböző variánsainak jelenléte (koreai vs. japán)

A Brazíliában rezisztens méhcsaládok Németországban életképtelennek bizonyultak. Feltehetően azért, mert Brazíliában a varroa „japán” változata és nem a koreai él. Ez utóbbit virulensebbnek tartják a szakértők.

  • Rajzáshajlam:

A rajzás miatt csökken ill. leáll a méhfiasítás, ezért a varroa száma is csökken.

  • Méhszökés

Az afrikai méhek, amennyiben atkával túlfertőződnek, elhagyják a fészket és újat hoznak létre. Az európai fajoknál ez a viselkedés jelentéktelen mértékben figyelhető meg. Illetve a nálunk nyárközép után "kirajzó" fertőzött családok általában életképtelenek és nem élik túl a telet.

  • A sejtek mérete

Vannak bizonyos megfigyelések, melyek alátámasztják., hogy a kisebb sejtek nem kedveznek a varroa fejlődésének,  Azonban ez a megfigyelés egyelőre erősen vitatott, A természetes körülmények között kialakult rezisztencia pl. az Arnot-erdőségben élő méhek esetében sem figyelhetőek meg a kisebb lépsejtek.

  • A propolisz

Tudományos megfigyelés alapján egyértelmű, hogy a rezisztens avignoni méhek magasabb kávésav tartalmú  gyantából állították elő a propoliszt, mint nem rezisztens fajtársaik.

Nem ismeretes azonban, hogy mekkora hatása van ennek a rezisztencia kialakulására.


Méhészként nagyon örülünk annak, hogy tenyésztők és kutatók rezisztens méhcsaládokat hoznak létre. Azonban üröm az örömben, hogy ezek a méhcsaládok idővel vagy azonnal elveszítik a rezisztenciájukat, ha más körülmények közé kerülnek. Így pl. az Arnot-erdőség méhcsaládjai csak a vadonban voltak képesek korlátozni a varroa számát, ahol nagyon csekély a méhsürűség (2 család/négyzetmérföld).

De ugyanez áll más esetekben is, amikor rezisztens méheket próbáltak máshová áttelepíteni. Idővel azok elvesztették varroarezisztenciájukat.

Megállapítható tehát, hogy a varroarezisztencia nem tekinthető a méhek alapvető tulajdonságának, hanem erősen befolyásolják a környezeti tényezők, mint a klíma, a nektárhordás stb.

Ennek ellenére a varroarezisztencia kutatása reménnyel kecsegtet a varroa elleni küzdelemben. Nem elképzelhetetlen, hogy a további eredmények és megfigyelések a megoldást jelenthetik a jövő méhészei számára.

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2018/12 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

1,5 millió méhcsalád mandulán

Januári méhészhírek a nagyvilágból: A méhállomány fele mandulán; Méhtolvajt bírságoltak Németországban (Neckarsulm); Kis kaptárbogár elleni stratégiaváltás Dél-Olaszországban?

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Beteg a mézpiac (2. rész)

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba. Mivel a tavaszi munkálatok még két hónapnyira vannak, megengedhetjük magunknak, hogy távolabbról indítsuk a témát.

A méhészek kedvelt fafaja lehet a kínai mézesfa

A Kína középső részéről származó kínai mézesfa a hársfa elvirágzása után biztosíthatja a további nektárgyűjtést, és alkalmas lehet arra is, hogy a méhek télire bespájzoljanak.

Beteg a mézpiac

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben).

Minőségi mézet méhészkitartással

A magyar méhészet ezer éves, ezer éve jól működik. Nem hagyható, hogy elveszítse értékeit és az Európában kivívott rangját – fogalmazott Kiss László Tibor, a Selecta Flóra Kft. ügyvezetője, aki szerint egy rosszabb esztendő miatt nem szabad feladni a méhészkedést.