Back to top

Nagy István agrárminiszter: ki kell törni az alapanyag-termelő szerepből!

A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét és a versenyképességet látja a fő fejlesztendő területeknek Nagy István, aki szerint mennyiségi értelemben már vannak komoly eredmények, de jobb jövedelmezőséget kell elérni az agráriumban.

Az agrárminiszter szerint az idei év legfontosabb témája a Közös Agrárpolitika lesz, amelynek költségvetésén és részletszabályain egyaránt sok múlik. Idehaza a feldolgozottsági szint növelését, az öntözés fejlesztését és a generációváltás elősegítését tartja a legfontosabb feladatoknak a tárcavezető.

✦ Tavaly nemcsak államtitkári pozícióból lépett elő miniszterré, hanem a tárca helyzete is megváltozott, hiszen a vidékfejlesztés területe visszakerült a minisztériumhoz. Milyen változást jelent ez?

– Valóban, nemcsak a tárca életében, hanem az én életemben is nagy változás ez, hiszen mostantól minden agráriumot érintő ügyben én vagyok a felelős. Nagy feladat ez, ami számomra is új helyzetet jelentett. Azzal, hogy a vidékfejlesztés területe visszakerült a tárcához, a minisztérium teljessé vált. Hatékonyabban lehet működtetni a tárca egészét, és a vidék egészére lehet hatással a munkánk.

✦ Hogyan értékelné a tavalyi évet a mezőgazdaság egészének szempontjából?

– Tavaly a szántóföldi termelésben szinte minden növényi kultúra esetében az elmúlt öt év átlagát kis mértékben meghaladó termésátlagok születtek. Búzából 5,2 millió tonna került a tárolókba, árpából 1,1millió tonnát takarítottak be a gazdák. A repce 988 ezer tonnás termésmennyisége 5,2 százalékkal meghaladta az előző évi rekordszintet is. Az őszi betakarítású növényekre kedvezőtlenül hatott az augusztusi forró, aszályos időjárás, emiatt a napraforgó 1,8 millió tonnás termésmennyisége 3 százalékkal elmarad a 2017. évi rekordtól, de több éves összehasonlításban igen kedvezőnek számít.

Kukoricából 7,5 millió tonna került a magtárakba, ami 10 százalékkal meghaladja az előző évi szintet.

Szőlőből 550 ezer tonnát szüreteltünk, az alma termésmennyisége elérheti a 750 ezer tonnát, meggyből pedig 80–85 ezer tonna termett. Ezek a terméseredmények megközelítik a történelmi rekordokat. A szabadföldi zöldségtermesztésben növénykultúránként kü­­lönböző eredmények születtek. Jelentősen, 600 ezer tonna fölé emelkedett a csemegekukorica termésmennyisége, és növekedés figyelhető meg a paradicsom, a sárgadinnye, a zeller és a sárgarépa esetében is.

Az európai tejválság leküzdése óta, 2018 első kilenc hónapjában átlagosan 4 százalékkal volt magasabb a tej átvételi ára, mint 2017 hasonló időszakában. Sikerként értékeli az agrártárca, hogy az elmúlt években sikerült stabilizálni az állattenyésztés helyzetét. En­nek eredményeként a hazai vágóhidakon a baromfi vágása élősúlyban az idei év első három negyedévében 13,2 százalékkal emelkedett, ami mögött elsősorban a kacsa- és a libahús növekvő termelése áll. A sertésvágások 1,4, a szarvasmarhavágások 11 százalékkal bővültek.

A terméseredmények és egyéb mennyiségi számok tehát jók, ráadásul ma már évről évre kedvező adatokat közölhetünk. Van azonban egy fontos szempont, amiben még fejlődnünk kell, és ez a jövedelmezőség.

Ha 1 hektárra vetítve vizsgáljuk a gazdák jövedelmét, azt látjuk, hogy az az Európai Unió átlagának csupán 40 százaléka idehaza.

Ezen tehát lehet még javítani –ugyanakkor a folyamat már elindult. 2019-re látszanak majd a korábbi uniós pályázatok eredményei. Működni kezdenek a feldolgozásban a nyertes projektek, ami kimozdíthatja a magyar agráriumot a túlzottan alapanyag-termelő szerepből.

✦ Többen remélik, hogy az új Közös Agrárpolitikában lesznek ilyesmire források. Mostanában azonban mintha csak a bizonytalanság lenne biztos a KAP terén. Mikorra kristályosodhat ki az új rendszer?

– Őszintén remélem, hogy lesz precíziós gazdálkodásra vagy egyéb fejlesztésekre forrás és lehetőség, de az új KAP még valóban nagyon képlékeny állapotban van.

Az Európai Bizottság javaslatát abban a formában, ahogy az asztalunkra került, egyetlen ország sem tudta támogatni, vagyis messze még a megállapodás.

Persze valahol ez a dolgok rendje, ilyenkor mindig ke­­mény viták zajlanak. Magyarország nagyon aktív szereplő abban, hogy átalakítsuk a javaslatot, és jobb kompromisszumot érjünk el. Ebben ráadásul már szövetségeseink is vannak, hiszen a visegrádi négyek, a Baltikum és a Balkán országai is hasonló elképzelésekkel rendelkeznek, mint mi. Ez már egy komoly összefogás, amihez még hozzávehetjük Franciaországot is, hiszen agrárkérdésekben általában egyet szoktunk érteni a francia kollégákkal.

✦ Miközben már napirenden vannak az új támogatási szabályok, az alapvető kérdésről, a költségvetésről még nincs megegyezés. Ebben milyen eredményt lehet elérni?

Újabb pályázati forrás környezet- és természetvédelemre

Magyarország két integrált LIFE-pályázatát is támogatja az Európai Bizottság, az egyik környezetvédelmi, a másik pedig természetvédelmi témájú – közölte Nagy István agrárminiszter az MTI-vel a közelmúltban.

A projektek együttes költségvetése meghaladja a 10,5 milliárd forintot, és a programok megvalósítását már januárban el lehet kezdeni. A tárcavezető tájékoztatása szerint a környezetvédelmi integrált projekt (HungAIRy) a levegő minőségének javítását célozza 8 ma­­gyar régióban, a levegőminőségi tervek végrehajtásának támogatásával. Főleg azokra a településekre terjed ki, amelyek a szálló porra (PM10) és nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó európai uniós határérték túllépése miatt kötelezettségszegési eljárásban érintettek. A projekt időtartama 8 év, a teljes költségvetése pedig 5,2 milliárd forint.

Nagy István elmondta továbbá, hogy a termé­szet­védelmi integrált projekt, a GRASSLAND-HU a pannon gyepek és a hozzájuk kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzését szolgálja, az Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv stratégiai intézkedéseinek megvalósításával. A projekt átfogó célja természetes és természetközeli gyepeink értékeinek megőrzése és helyreállítása. A program teljes költségvetése mintegy 5,5 milliárd forint, az időtartama pedig szintén 8 év.

A miniszter kiemelte, hogy a pályázatokhoz szükséges önrészt 5,8 milliárd forintos költségvetési támogatással teremti meg az állam.

A projektek végrehajtásáért az Agrárminisztérium háttérintézménye, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. felel, a megvalósításukban pedig számos önkormányzat, nemzeti park és egyéb szervezet vesz részt.

Az integrált LIFE-projektek során lehetőség – és egyben szükség is – van arra, hogy más programok forrásait bevonják, illetve arra, hogy e projektek által mobilizálják őket, úgyhogy e két program fejlesztéseinek köszönhetően összesen mintegy 180 milliárd forint értékben valósulhatnak meg környezet- és természetvédelmi célokat szolgáló beruházások Magyarországon.

– A fő szempont persze az, hogy a brexit, egy nagy befizető távozása miatt kevesebb forrás lenne. Mi azonban úgy látjuk, hogy más területekről is lehetne még pénzt átcsoportosítani. Ilyenkor szakértői egyeztetések folynak minden szinten, mi pedig nyitottak va­­gyunk minden jó javaslatra. Főleg arra szeretnénk megoldást találni, hogy ne csökkenjen a Közös Agrárpolitika költségvetése. Ezen a téren egészen vad számok is napvilágot láttak, durva vágást ugyanakkor nem tudunk elfogadni.

Magyarország már korábban világossá tette: arra is hajlandóak vagyunk, hogy többet fizessünk be a közösbe,

valamint a mostani költségvetési javaslatban több olyan pontot látunk, ahonnan forrásokat lehet átcsoportosítani mezőgazdasági célokra.

✦ Időnként a KAP társadalmi támogatottsága is napirendre kerül, vagyis az, hogy szükség van-e egyáltalán ilyen mértékű Közös Agrárpolitikára. Ezzel kapcsolatban milyen álláspontok vannak a tárgyalóasztalnál?

– Régóta vita van arról az EU-ban, hogy a Közös Agrárpolitikát fenn kell-e tartani. Az egyik álláspont szerint igen, mégpedig komoly forrásokkal, de van olyan nézőpont is, amely szerint a KAP helyett a versenyképességnek kellene döntenie, ezért a támogatásokra nincs szükség. Az így felszabaduló forrásokat az iparra és más területekre fordítanák, és – mondják – nem baj, hogy drágább lesz az élelmiszer, hiszen a lakosság végül jobban jár, mert meg tudja venni. Ez az egyébként kevéssé támogatott nézőpont szerintem téves, mert csapdahelyzetet teremt, nem szabad bedőlni neki. A KAP nélkül nemcsak a gazdák helyzete lenne rosszabb, de elnéptelenedő, elhanyagolt vidékekkel, környezetrombolással, fenntarthatatlan fejlődéssel is szembe kellene néznünk. A biodiverzitás, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, a fenntarthatóság közös ügyek, nem csak a gazdák érdekei. Ezért azt gondolom, hogy a Közös Agrárpolitika a legigazságosabb program, hiszen mindenki élvezi az előnyeit; minden európai polgár, nem csupán a termelők.

✦ Mit tart a legnagyobb változásnak a most formálódó KAP esetében? Mi lesz a legnehezebb feladat?

– Egy nagyon komoly újítás kiemelkedik a többi reformjavaslat közül: ezek szerint a tagállamoknak maguknak kellene meghatározniuk a célokat, ah­­hoz maguknak kellene indikátorokat társítaniuk, és igyekezni elérni a saját vállalásaikat. Ezek megvalósítását ellenőriznék aztán a monitoring során. Ez nagy felelősség, hiszen nagyon pontosan végig kell gondolni, hogy mit tudunk vállalni, amit aztán be is tudunk tartani. Ha ugyanis a saját céljainkat nem tudjuk elérni, szankciókkal, forrásmegvonással néznénk szembe. Ez tehát nagyon komoly kihívás és egyben egy gyökeresen új elem lenne a Közös Agrárpolitikában.

✦ A hazai agráriumot sok kritika éri amiatt, hogy túlságosan hangsúlyos benne a növénytermesztés az állattenyésztés rovására. Mennyire látja ezt problémának, és esetleg elindult-e valamiféle kiegyensúlyozás a két terület között?

– Az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyának oka, hogy az agrártermékek kereskedelme globalizálódott, a termelés észszerűségét a piaci realitások határozzák meg. Emellett az unió támogatáspolitikai rendszere is a szántóföldi termelést részesíti előnyben. A kormány célja, hogy fejlessze az állattenyésztést, és ösztönözze a mind magasabb fel­dolgozottsági szintű agrár- és élelmiszeripari termékek előállítását.

Le kell számolni azzal az ideával, amely szerint Magyarország csak repcét, búzát, kukoricát és napraforgót termeszt. Volumenében valóban ezek a fő növényeink, de el kell ismernünk, hogy világszinten nem meghatározó a magyar termelés.

Más ágazatokra is figyelnünk kell ezért, például az állattenyésztésre, vagy akár a szántóföldi zöldség- és gyümölcstermesztésre.

Meglepő tény, hogy a Magyarországra legnagyobb mennyiségben behozott agrártermék a sárgarépa és más zöldségek. Mi indokolja ezt? Úgy gondolom, hogy amennyiben javulnak a jövedelmezőség viszonyai, a hazai termelők is jobban, többféle terméket előállítva tudnak működni.

✦ Hogy látja, mit lehet tenni a hazai gazdatársadalom elöregedése és a munkaerőhiány ellen? Hogy lehetne több embert bevonni a mezőgazdasági termelésbe?

– Nagyon fontos feladat a gazdálkodói generációváltás elősegítése. Számos intézkedést kell megtennünk a jövőben ahhoz, hogy a vidéki életformát fenn tudjuk tartani, illetve, hogy a fiatalokat az agráriumhoz tudjuk kötni,ezért programot kívánunk indítani a generációváltás ösztönzése és megkönnyítése érdekében.

Dolgoznunk kell a gazdaságátadással kapcsolatos jogszabályi környezet egyszerűsítésén.

Továbbá együtt kell működnünk a szakmai szövetségekkel, hogy a lehető legtöbb, már bevált programot támogathassuk. Meg kell tennünk mindent az Agrárminisztérium szakiskoláinak fejlesztéséért, és biztosítanunk kell azt is, hogy a fiatalok külföldön is tapasztalatot szerezzenek és hazahozzák a nemzetközi jó gyakorlatokat. Ezért a következő Közös Agrárpolitika tárgyalásai során kiállunk a fiatal gazdálkodói Erasmus program kialakításáért, ebben szerencsére a nemzetközi fiatalgazda-szervezet, a Ceja és hazai tagszervezete, az Agrya is partnerünk.

Nőhet az agrárkibocsátás

A magyar mezőgazdaság több szempontból sikeres évet zár idén. Ennek jeleként a kibocsátása enyhén emelkedhet, meghaladhatja akár a 2600 milliárd forintot is, amivel újabb rekordszintet érne el – közölte az Agrárminisztérium az MTI-vel. A tárca tájékoztatása szerint a növekedés elsősorban a szántóföldi növénytermesztésnek, a gyümölcstermesztésnek és a baromfiágazatnak köszönhető.

A mező­gazdasági termelői árak növekedése szintén hozzájárult a kibocsátás folyó áron számolt növekedéséhez, és egyúttal kedvezően hat a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezőségére, mutatott rá közleményében az AM. A termelői árak 2018. január-szeptemberben 2,2 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban.

A szaktárca szerint mindennek köszönhetően a gazdaság dinamikus növekedéséhez a mezőgazdaság is hozzájárul az idén. A bruttó hazai termék, a GDP volumene 2018. I–III. negyedévében 4,8 százalékkal nőtt, a mezőgazdaság teljesítménye pedig 2,4 százalékkal növekedett éves alapon.

✦ Régi probléma az öntözésfejlesztés kérdése is, ezen a téren minden szereplő lát előrelépési lehetőséget. Mit tud tenni a tárca ennek az előmozdítására?

– A mezőgazdasági vízgazdálkodásban jelenleg egy korszakváltás történik. A kormány már döntött az öntözési infrastruktúra fejlesztéséről, amelynek értelmében a Belügyminisztériumhoz tartozik majd a vízügyi mérnöki munka, a csatornák és a víz elvezetése a termőföld határáig. Az Agrárminisztérium felel majd az öntözés jogszabályi és technológiai feltételeinek megteremtéséért. A területre 2030-ig összesen 170 milliárd forint jut. Ehhez jönnek még az uniós támogatások. A szóban forgó források felhasználásának ütemezésére az AM és a NAK közösen tesz javaslatot. Számos tervünk van, például öntözési ügynökség létrehozása, az aszálykezelés és a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer összekapcsolása, illetve a vízgazdálkodási képzések tekintetében.

Folytatódik a sertéságazati állatjólét-támogatási program

Tavaly véget ért a hízók 2007 óta működő, nemzeti forrásból finanszírozott állatjóléti támogatási programja, mert lejárt az Európai Bizottság jóváhagyása. Ezért az Agrárminisztérium – a sertéságazat szakmai szervezeteivel való egyeztetés után – már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a támogatási program meghosszabbítását 2025-ig, az eddigi szakmai tartalommal, de nagyobb támogatási kerettel.

A 2019–2025 közötti évekre vonatkozó új támogatási program jóváhagyási eljárásának szakmai egyeztetései a Bizottság és Ma­­gyarország között lezárultak. A program meghirdetéséhez kizárólag a Bizottság ügyviteli rendjének megfelelő engedélyezési eljárás befejezése szükséges, amelyet követően a jóváhagyó döntés kiadhatóvá válik.

A Magyar Államkincstár erről szóló, 55/2018. (XII. 12.) számú közleménye de­­cember 12-én jelent meg. A kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatványt mellékelték a közleményhez.

A sertés-állatjóléti támogatásokra több mint 10 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre a 2019. évi költségvetésben, ami meghaladja a korábbi évekét. A tényleges kifizetések mértéke a jogos támogatási igények összegétől függ.

Az állatjóléti támogatási program ellenőrzésének fo­­lyamata egyszerűsödik, a többletvállalások teljesítését pedig sertéságazati területi felelősök segítik.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

A kormány is a minőségi sörök mellé állt

A sörágazat dinamikus fejlődésének fenntartása mellett a kormány törekszik a minőségi sörök piacának élénkítésére és a kézműves sörök szegmensének szélesítésére - mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán, a XIII. Nemzetközi Sörverseny és Sörmustra beharangozó sajtótájékoztatón, Budapesten.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

Tisztább levegőre ad pénzt Brüsszel

Mintegy hárommillió lakost és tíz települést érintő, nyolc évig tartó projekt indul Hungairy néven azzal a céllal, hogy komplex módon javítsanak a levegő minőségén. Az uniós társfinanszírozással induló program 5 milliárd forintba kerül és egyebek mellett szemléletformáló kampányok, szakértői tanulmányok, közbringa-rendszer, valamint közlekedési applikációk is lesznek benne.

Erdei fejlesztések indulnak 3,5 milliárd forintból

Hét sikeres uniós pályázat 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásából a természetjárás feltételeit javító, erdei fejlesztések indulnak 2020 szeptember végéig országszerte - jelentette be a beruházást koordináló Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szakmai vezetője sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Kelet-Közép-Európa legkorszerűbb zöldség-gyümölcs termelő beruházása

Mosonmagyaróváron március 19-én közös sajtótájékoztató keretében jelentette be az Agrárminisztérium és a FAKT AG, hogy egy közel egymilliárd eurós mezőgazdasági és infrastruktúra-fejlesztési beruházás valósul meg hamarosan Hegyeshalom-Bezenye települések határában. A beruházás jelentős mérföldkő mind a cég, mind Magyarország életében.