Az emberi tevékenységek által keltett (antropogén) zajok fontos környezeti problémát jelentenek, bár ezek hatása eddig viszonylag felderítetlen maradt. Az élő szervezeteket számos módon befolyásolhatják közvetlenül az antropogén hangok – például, zavarják a párkeresést (-találást), a ragadozók táplálék észlelését – és egy adott szervezet közvetlen zavarása közvetett módon más szervezetekre is hatással lehet. Kutatók a táplálkozási hálóra gyakorolt globális változások közvetett és közvetlen vizsgálatára használt, katicabogarakból, szójatetvekből és szójanövényekből álló rendszeren végeztek kísérleteket.
A hangokkal végzett kezelésnél különféle típusú zenéket és egy zsúfolt városban mérhető városi zajok (sziréna, gépjárművek, építkezés) keverékét, illetve egy mezőgazdasági vontató zaját használták.
A 18-órás etetési vizsgálatból kiderült, hogy a rockzene és a városi zajok hatására a katicabogarak kevesebb levéltetűt fogyasztottak, viszont az ugyanilyen hangerőséggel játszott más típusú zenéknek semmilyen hatásuk sem volt. Ezután a rockzene hatását tesztelték egy 2-hetes üvegházi kísérletben.
ezzel szemben a levéltetvek rettenetesen elszaporodtak, ami a kontrolhoz (zenekezelés nélkül) képest lecsökkent mennyiségű biomasszát eredményezett. Bár az eddig még nem világos, hogy melyik akusztikai jellemző generálta ezt a hatást, de az eredmények arra utalnak, hogy az AC/DC együttes elképzelése helytelen és az antropogén zajnak közvetett hatása lehet a fajok közötti kölcsönhatásra.
