Az áttekintésben nemcsak tipikusan mediterrán melléktermékek, hanem akár a hazai gyakorlatban is előforduló anyagok is találhatók.
A két publikáció bemutatja a mediterrán és a közel-keleti régiókból származó tipikus gyümölcsök feldolgozásakor keletkező melléktermékeknek a baromfi teljesítményére, az immunválaszra, a vérplazma-összetevőkre, a bél mikrobiotára és az enzimaktivitásra gyakorolt hatásait.
A citrusfélék, a szőlő, a gránátalma és az alma feldolgozása során keletkezett melléktermékeknek számottevő a bioaktívanyag-tartalma (polifenolok, flavonoidok), amelyeknek jelentős az antioxidáns képessége.
A citrusfélékből és a szőlőből származó hulladék sikeresen adagolható a brojlercsirkék étrendjébe 3 százalékig, aminek eredményeképpen nőtt a húsmennyiség és átlagosan 10 százalékkal csökkent a testüregizsír-mennyiség.
A 2 százalékos gránátalma-kiegészítés esetén brojlercsirkékben 12 százalékkal javult a takarmányhasznosítás. Az almafeldolgozás során keletkező melléktermékek brojlercsirkék esetében legfeljebb 5, a tojótyúkok étrendjében legfeljebb 10 százalékban alkalmazhatók, hatására csökken az oxidatív stressz.
A vizsgálat a tipikusan mediterrán és közel-keleti régiókból származó növények melléktermékeinek a baromfi teljesítményére, a hasított testre, az immunválaszra, a plazmára, a bél mikrobiotára és az enzimaktivitásra gyakorolt hatásait is elemezte.
A paradicsom- és az olajbogyó-feldolgozás melléktermékei a brojlercsirkék és a tojótyúkok étrendjébe akár 10 százalékban is beilleszthetők a termelésre gyakorolt káros hatások nélkül. Ugyanakkor bizonyíthatóan javítják a vér biokémiai jellemzőit, főleg az antioxidáns tartalmát. A napraforgó és datolya melléktermékei akár 30–40 százalékban történő alkalmazása brojler esetében nagyobb hústömeget, tojótyúkok esetében több tojást eredményezett.