Back to top

Öt meggyőződés, amely beleégett a magyar vásárlók tudatába

„Finomabb, mert magyar”. „Megbízhatóbb, mert kistermelőtől származik”. „Nincs benne semmi mesterséges, tehát egészséges”. Bizonyára mindenki hallotta már ezeket a bölcsességeket, amelyeket azonban néha jobb fenntartással kezelni.

Kevés dolog tudja jobban egy platformra terelni a magyar vásárlókat, mint az élelmiszerekkel kapcsolatos mély meggyőződések – derül ki az OTP Agrár megbízásából készített felmérésből (az online reprezentatív felmérést az NRC Omnibusz készítette 2018. augusztusában a 18-59 éves lakosság körében, ezer fő megkérdezésével).

Az élelmiszerek származási helyéhez vagy tartalmához köthető pozitív vagy negatív, vélt vagy valós tulajdonságok nagymértékben határozzák meg a vásárlói döntéseket és tudatosságot. Utóbbi szempontjából, a felmérés szerint

a magyar vásárlók négy fő csoportra oszthatók.

  • 17 százalékuk számára az ár kevésbé fontos, vagyis a rosszabb ár-érték arányú terméket is megveszik, ha az számukra fontos tulajdonsággal rendelkezik (pl. magyar vagy GMO-mentes);
  • 25 százalékuk tudatos ugyan, de kiemelkedően fontosnak tartja az ár-érték arányt, illetve azt, hogy olcsón jusson az adott termékhez;
  • szintén 25 százalékuk nem nevezhető tudatosnak, de az ár-érték arányra figyel;
  • 33 százaléknak pedig szinte mindegy, mit és mennyiért vesz.

Az egyes csoportok között nagyok a különbségek, van azonban öt meggyőződés, amely mélyen beleégett az emberek tudatába: az összes vásárló 28 százaléka véli úgy például, hogy

a mesterséges adalékanyagok kivétel nélkül károsak az egészségre,

míg azok aránya, akik ha nem is mély meggyőződéssel, de látnak ebben igazságot, 42 százalék. Vagyis tíz vásárlóból hét társít negatív tulajdonságokat az adalékanyagokhoz. Az igazán tudatos vásárlóknál ez az arány már 79 százalék, de még azoknak az embereknek a 62 százaléka is így vélekedik, akiket kizárólag anyagi szempontok vezérelnek vásárlásaik során.

Az emberek közel háromnegyede (74 százalék) szerint a kistermelőktől származó élelmiszerek megbízhatóbbak, mint a nagy élelmiszeripari vállalatok termékei.

Ebben is az igazán tudatos vásárlók állnak az élen (86 százalék), de a kizárólag pénztárcakímélő szempontokat szem előtt tartók 65 százaléka is így gondolkodik.

Az emberek közel fele hajlik arra, hogy azok az ételek, amelyek kizárólag természetes anyagokat tartalmaznak, egészségesek, egy szűkebb vásárlói kör (19 százalék) pedig teljesen egyetért ezzel az állítással. Ez az arány is nő a tudatossággal.

Ugyancsak nagy az egyetértés a magyar termékek jobb minőségével kapcsolatban.

Az arányok 52 és 76 százalék között szóródnak, míg az átlag 62 százalék.

Van egy meggyőződés, amely némiképp kilóg a sorból: a glutén-, illetve laktózmentes termékek esetében is „inkább egyetért” azzal a megkérdezettek többsége, hogy azok nemcsak az arra érzékenyek, hanem mindenki számára egészségesebbek, ez az arány azonban – talán részben az információhiány miatt – alacsonyabb a korábbi megállapításokkal összevetve.

„A mély meggyőződések és a tévhitek sokszor a tájékozottság hiányából fakadnak, de a kutatásból azt is kiderült, hogy a magyar vásárlók hajlamosak az egyszerűsítésekre, egy kalap alá veszik valamennyi mesterséges adalékanyagot vagy a magyar termékeket és bizonyos tulajdonságokat társítanak hozzájuk”

– fogalmazott az OTP Agrár szakértője.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/OTP Agrár

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

TOP10: szántóföldi gépek

A német gazdák nemcsak az időjárás előrejelzésére szolgáló meteorológiai barométert figyelik, hanem a DLG (Német Mezőgazdasági Társaság) tagjai körében végzett közvélemény-kutatást is.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Gyanúsan olcsó import tej került forgalomba

A Penny Market Kft. – többszörös előzetes egyeztetés ellenére – drasztikusan alacsony, 135 forintos áron dobott piacra egy szlovákiai import UHT tejet 2019. március 21-én, az üzletlánc ezzel a lépéssel a hazai tejfeldolgozóknak és tejtermelőknek hosszabb távon is jelentős károkat okozhat. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) ezért hatósági ellenőrzést kezdeményezett.

Már az élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszer is intelligens

Eredményesen lebonyolította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az „Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági Elemző Rendszer létrehozása” (INTEL) című, kétéves projektjét, amely a hivatal élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszerének korszerűsítését és az ügyfelek elektronikus ügyintézésének egyszerűsítését tette lehetővé.

Ízesített ásványvizek és újfajta likőrök fejlesztéséről állapodtak meg

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem (SZIE) és a Miskolci Likőrgyár Zrt. a magyar szeszesital-gyártás értéknövelő és fenntartható fejlesztése érdekében szerdán Budapesten.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

A kormány is a minőségi sörök mellé állt

A sörágazat dinamikus fejlődésének fenntartása mellett a kormány törekszik a minőségi sörök piacának élénkítésére és a kézműves sörök szegmensének szélesítésére - mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán, a XIII. Nemzetközi Sörverseny és Sörmustra beharangozó sajtótájékoztatón, Budapesten.

Népszerűsítik a vadhúsból készülő ételeket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetei által közösen útjára indított eseménysorozat keretében a vadhúsfogyasztás népszerűsítésére gasztronómiai bemutatót tart Pécsett március 22-én – jelentették be az esemény szervezői közösen tartott sajtótájékoztató keretében.

Professzor: kevesebb sót használjon az élelmiszeripar!

Újabb tudós figyelmeztetett a sóbevitel mérséklésének hatására, Paul Elliott, az Imperial College London professzora ráadásul rendszerszintű változást sürget. Szerinte ha az élelmiszeripar nagyarányú sócsökkentést lépne meg, az emberéleteket menthetne.