Back to top

Öt meggyőződés, amely beleégett a magyar vásárlók tudatába

„Finomabb, mert magyar”. „Megbízhatóbb, mert kistermelőtől származik”. „Nincs benne semmi mesterséges, tehát egészséges”. Bizonyára mindenki hallotta már ezeket a bölcsességeket, amelyeket azonban néha jobb fenntartással kezelni.

Kevés dolog tudja jobban egy platformra terelni a magyar vásárlókat, mint az élelmiszerekkel kapcsolatos mély meggyőződések – derül ki az OTP Agrár megbízásából készített felmérésből (az online reprezentatív felmérést az NRC Omnibusz készítette 2018. augusztusában a 18-59 éves lakosság körében, ezer fő megkérdezésével).

Az élelmiszerek származási helyéhez vagy tartalmához köthető pozitív vagy negatív, vélt vagy valós tulajdonságok nagymértékben határozzák meg a vásárlói döntéseket és tudatosságot. Utóbbi szempontjából, a felmérés szerint

a magyar vásárlók négy fő csoportra oszthatók.

  • 17 százalékuk számára az ár kevésbé fontos, vagyis a rosszabb ár-érték arányú terméket is megveszik, ha az számukra fontos tulajdonsággal rendelkezik (pl. magyar vagy GMO-mentes);
  • 25 százalékuk tudatos ugyan, de kiemelkedően fontosnak tartja az ár-érték arányt, illetve azt, hogy olcsón jusson az adott termékhez;
  • szintén 25 százalékuk nem nevezhető tudatosnak, de az ár-érték arányra figyel;
  • 33 százaléknak pedig szinte mindegy, mit és mennyiért vesz.

Az egyes csoportok között nagyok a különbségek, van azonban öt meggyőződés, amely mélyen beleégett az emberek tudatába: az összes vásárló 28 százaléka véli úgy például, hogy

a mesterséges adalékanyagok kivétel nélkül károsak az egészségre,

míg azok aránya, akik ha nem is mély meggyőződéssel, de látnak ebben igazságot, 42 százalék. Vagyis tíz vásárlóból hét társít negatív tulajdonságokat az adalékanyagokhoz. Az igazán tudatos vásárlóknál ez az arány már 79 százalék, de még azoknak az embereknek a 62 százaléka is így vélekedik, akiket kizárólag anyagi szempontok vezérelnek vásárlásaik során.

Az emberek közel háromnegyede (74 százalék) szerint a kistermelőktől származó élelmiszerek megbízhatóbbak, mint a nagy élelmiszeripari vállalatok termékei.

Ebben is az igazán tudatos vásárlók állnak az élen (86 százalék), de a kizárólag pénztárcakímélő szempontokat szem előtt tartók 65 százaléka is így gondolkodik.

Az emberek közel fele hajlik arra, hogy azok az ételek, amelyek kizárólag természetes anyagokat tartalmaznak, egészségesek, egy szűkebb vásárlói kör (19 százalék) pedig teljesen egyetért ezzel az állítással. Ez az arány is nő a tudatossággal.

Ugyancsak nagy az egyetértés a magyar termékek jobb minőségével kapcsolatban.

Az arányok 52 és 76 százalék között szóródnak, míg az átlag 62 százalék.

Van egy meggyőződés, amely némiképp kilóg a sorból: a glutén-, illetve laktózmentes termékek esetében is „inkább egyetért” azzal a megkérdezettek többsége, hogy azok nemcsak az arra érzékenyek, hanem mindenki számára egészségesebbek, ez az arány azonban – talán részben az információhiány miatt – alacsonyabb a korábbi megállapításokkal összevetve.

„A mély meggyőződések és a tévhitek sokszor a tájékozottság hiányából fakadnak, de a kutatásból azt is kiderült, hogy a magyar vásárlók hajlamosak az egyszerűsítésekre, egy kalap alá veszik valamennyi mesterséges adalékanyagot vagy a magyar termékeket és bizonyos tulajdonságokat társítanak hozzájuk”

– fogalmazott az OTP Agrár szakértője.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/OTP Agrár

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden sajt, ami annak látszik Kézmuves sajtjaink a piacon

A kiváló sajtok mellett sajnos gyenge minőségűekkel is megjelennek a termelők a piacon, rontva ezzel a legjobbak esélyét is, mert a vásárló, akár csak egyszer is rosszabb minőségű sajtot vesz, a magyar sajtból, a kézműves termékekből ábrándul ki. Ez ellen tenni kellene valamit. De mit?

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Az egészséges táplálkozásban is van helyük a tésztaféléknek

A tésztafélék annak ellenére is a rendszeresen fogyasztott élelmiszereink közé tartoznak, hogy mi magyarok nem számítunk igazi „tésztás” nemzetnek. Azonban minden családnak van legalább egy kedvenc tésztaétele, és persze a levesek jelentős részét is tésztabetéttel tesszük tartalmasabbá. De szedhetünk-e egy kicsit többet a tányérunkra, ha az egészségünkre is figyelni akarunk?

Bárány: kijózanodás következhet a Brexit folyamatában

Ébresztőként szolgálhat a brit politikai elit számára a May-féle tervezet keddi bukása, amelynek eredménye egy sokkal enyhébb forgatókönyv megvalósulása lehet – mondta el lapunknak az egyik legnagyobb baromfihús-exportőr vállalat tulajdonosa.

Elismert az uniós élelmiszerbiztonsági modell, de nem elég ambíciózus

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint, noha a fogyasztókat az élelmiszerekben található veszélyes vegyi anyagoktól megvédő uniós rendszer kellően megalapozott, jelenleg túl ambiciózusnak bizonyul. Az Európai Bizottság és a tagállamok nem rendelkeznek kellő kapacitással ahhoz, hogy a rendszer működését maradéktalanul biztosítsák.

Péntektől vámot kell fizetni az egyik rizsfajta behozatalánál

A Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizs uniós behozatala jelentősen megemelkedett, gazdasági károkat okozva az európai termelőknek, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy behozatali vámokat ír elő az érintett rizsfajtára - közölte az uniós bizottság szerdán.

Csak a jelöléssel volt gond a 100%-os citromleveknél

13 citromlé komplex vizsgálatát és ellenőrzését végezték el a szakemberek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. Bio és sűrítményből készült gyümölcslé egyaránt akadt a tesztelt termékek között. A hivatal munkatársai laboratóriumban ellenőrizték többek között a növényvédő- és tartósítószerek jelenlétét, a termékek vitamin- és citromsav-tartalmát, valamint pH értékét.

Sört hozhat a postás

Sör forgalmazásába kezdett 3200 hivatalában az orosz posta - közölte a Pocsta Rosszii sajtószolgálata kedden az RNS hírügynökséggel.

Robotok szállítják a nassolnivalót a megfáradt egyetemistáknak

Télen-nyáron, esőben, lejtőn fel és le szállítják a finomságokat egy amerikai egyetemen a PepsiCo önjáró robotjai a tanulóknak és az iskola alkalmazottainak.