Back to top

Amit a lopásról tudni kell: a kis érték „eltűnését” is jelentsük!

Sajnos valamennyien találkozunk a mindennapjainkban vagyont érintő bűncselekményekkel, a vagyonunk elleni támadással. A mezőgazdasági termelők helyzetükből adódóan nem mindig tudják minden vagyonukat folyamatosan védeni, minden földet nem lehet bekeríteni, egy komolyabb mezőgazdasági telepet nehéz minden részében állandóan őrizni.

Ezért hasznos tudni, hogy a vagyonunk mely része a bűncselekményeknek legkitettebb, mi az, amit tőlünk a legkisebb büntetőjogi kockázattal, a legnagyobb haszonnal ellophatnak.

Folytatólagos és üzletszerű elkövetés

Mi is a lopás a Büntető Törvénykönyv szerint? Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. Ez elég egyértelmű, de a lopásnak – mondjuk így – elég sok különböző fokozata van.

Ha valaki elvesz egy idegen káposztaföldről egy fej káposztát, az is lopásnak minősül, a lopásnak nincs alsó értékhatára

– ahogy persze felső sincs –, de egy ilyen lopás csak szabálysértésnek minősül, ami – az értéket figyelembe véve – legfeljebb egy nem túl nagy összegű pénzbírsággal szankcionálandó.

De ha valaki minden áldott nap ellop egy-egy fej káposztát ugyanarról a káposztaföldről, az már többféle módon is súlyosabban minősülhet. Minősülhet egyrészt folytatólagosan elkövetettnek, másrészről üzletszerűen elkövetettnek. Folytatólagos elkövetésről akkor beszélünk, ha az elkövető azonos elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként követi el a bűncselekményt. Üzletszerűen az követi el a bűncselekményt, aki annak révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

A fenti példa szerint elkövetett lopásoknál az üzletszerűséget talán ki tudja védeni az elkövető, ha arra hivatkozik, hogy ő úgynevezett „megélhetési” bűnelkövető,

a káposztát saját részre lopta, és minden alkalommal maga fogyasztotta el, de a folytatólagosságot már nem igazán. Így viszont a cselekménye már nem szabálysértésnek, hanem vétségnek minősül, ami a büntetőeljárás lefolytatását vonja maga után, és adott esetben – az eset összes körülményének figyelembe vétele után – az elkövetővel szemben a bíróság büntetést szab ki, ami bekerül a bűnügyi nyilvántartásba, azaz az elkövetőnek – hétköznapi nyelven szólva – „priusza” lesz, még akkor is, ha a vele szemben kiszabott büntetés nem feltétlenül jelenti a büntetett előéletet.

Persze ahhoz, hogy a folytatólagosságot a bűnüldöző szervek bizonyítani tudják, szükséges az, hogy a sértettek a tényeknek megfelelően tájékoztassák a nyomozó hatóságot.

Azaz, ne legyintsünk egyet, ha azt tapasztaljuk, hogy káposztaföldünket valaki rendszeresen dézsmálja, mondván, hogy úgy is kicsi a kárérték, kár vele foglalkozni,

mert éppen az ilyen mentalitás erősíti a hasonló jellegű cselekmények elkövetését. Az elkövető bízhat abban, ha le is bukik egyszer, legfeljebb lopás szabálysértéséért vonják felelősségre. Ha viszont a sértett az ilyen, önmagában jelentéktelen értékűnek tűnő lopásokat is bejelenti, és ezt követően bukik le az elkövető, bizony már akár szabadságvesztés büntetéssel is számolhat. A bűncselekménynek minősülő lopás legalsó kategóriájánál a büntetési tétel legfeljebb két év szabadságvesztés.

Szabálysértési értékhatár: 50 ezer forint

Hasonlóképpen minősítő körülmény, ha a lopást dolog elleni erőszakkal, magyarul valahova betörve, vagy helyiségbe vagy ahhoz tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve követik el.

Ha tehát az elkövető betör valahová, vagy átmászik a kerítésen, nem védekezhet azzal, hogy egyébként csak egy kis értékű tárgyat vitt el,

melynek értéke alatta marad a bűncselekményi értéknek. Az egyes kategóriákhoz tartozó értékeket a jogalkotó bizonyos időszakonként felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett értékváltozásokhoz igazítja. Jelenleg a szabálysértési értékhatár 50 ezer Ft, azaz az e feletti kárértéknél beszélhetünk bűncselekményről. Fontos még megemlítenünk, hogy az egyes kategóriákhoz (kisebb érték, nagyobb érték stb.) tartozó büntetési tételeket a fentebb említett minősítő körülmények (folytatólagosság, üzletszerűség stb.) minden esetben eggyel magasabb kategóriába sorolják át. Nyilvánvaló, hogy vagyonelemeinket értékük szerint kell védenünk, de ahogy fentebb írtuk, pusztán azért, mert egyes vagyontárgyaink értéke alacsony, nem kell lemondanunk azok védelméről.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cserjemetszési egyszeregy

Nem mindegy, hogy melyik cserjét mikor metsszük. Ha rossz időpontot választunk, éppen azokat a virágrügyeket távolítjuk el a bokorról, ami a díszét adja. A cserjék és évelők metszésével kapcsolatos tudnivalókat Bori Krisztián Gábor, a Borostyán Faiskola munkatársa foglalta össze a Specialmix Kertészeti Kft. gödöllői szakmai napján.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Hat marha akár tízezer farmot is összeköthet

Az állatok adás-vétele a betegségek terjedésének megakadályozása szempontjából kockázatot jelent. Az Egyesült Királyságban egy kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy egy átlagos állattartó telep hány másikkal kerül kapcsolatba akkor, amikor új állatokat vásárol – az eredmény pedig megdöbbentő volt.

Hogy ne legyen tripszes a paprika

A hazai paprikatermesztésben már több mint 20 éve bevált gyakorlat a biológiai növényvédelem. A kertészetek többségében betelepített Amblyseius swirskii ragadozó atkák, Orius ragadozó poloskák és Aphidius fürkészek mellett lehet-e más módszerrel javítani a biológiai növényvédelem hatékonyságát? A válasz igen.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Probiotikumok a lúd- és kacsatenyésztés szolgálatában

Hogyan lehet a probiotikus termékeket felhasználni a kacsa- és lúdágazatban, többek között erre is kereste a választ az a szakmai konferencia, melyet március 21-én rendeztek Kiskunfélegyházán, a probiotikumok forgalmazásával foglalkozó Greenman Kft. szervezésében.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.