A V4-ek – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – már 2015-ben létrehozta az úgynevezett Nyugat-Balkán Alapot – írja a Népszava.
Az újonnan létrehozandó Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft.-n keresztül évi több százmilliós költségvetési forrással támogat szerbiai, bosznia-hercegovinai, macedón, észak-montenegrói, albán és koszovói környezetvédelmi beruházásokat a magyar állam – következtethető ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minapi közleményéből.
A kormány december végi határozata szerint 2019 és 2021 között évente 600-600 millió forintot biztosítunk e célra, az országnak ingyenesen járó úgynevezett szén-dioxid-kvóták értékesítési bevételéből.
A mostani támogatási terv első lépését elsőként Magyarország tette meg. A közlemény szerint a „kiterjedtebb és ambiciózusabb” második fázis 2021-ben indulhat.
Az ITM szerint elsősorban vízgazdálkodási, erdészeti és a fenntartható energiahasználatot segítő fejlesztéseket támogatnának.
Megjegyzendő: az elkülönített összeg a hazai, energiahatékonysági támogatásokra rendelkezésre álló forrás érzékelhető hányadát teszi ki; az nagyjából megfelel egy-egy hazai lakossági program teljes keretének. A lap információi szerint ugyanakkor tényleges beruházásokhoz vajmi kevés. Így azt elsősorban előkészítésre, illetve a nálunk felhalmozódott ismeretek átadására pályáztathatják.
A közlemény szerint a támogatási rendszer kidolgozásában a dél-koreai központú Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) is részt vesz, amit Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár vezet. Idézett szavai szerint az alap minden 100 ezer dolláros támogatása a beruházások érdekében 10 millió dollárt mozgathat meg.
