Back to top

1,1 millióan kapják a lehető legkisebb bért

Összesen 1,1 millióan kapnak hivatalosan minimálbért vagy garantált bérminimumot munkájukért – írja a Pénzügyminisztérium adataira támaszkodva a Portfolio.

Az ado.hu összefoglalójából kiderül, hogy a Pénzügyminisztérium KSH-adatok alapján végzett becslése szerint a vállalatok körében az alkalmazottak 42,4%-át érintette 2018-ban a minimálbér vagy a garantált bérminimum emelése: 21,4%-ot, vagyis 443 ezer dolgozót érintett a minimálbér-emelés, 21%-ot, vagyis 436 ezer munkavállalót a bérminimum növelése. Munkaerő-piaci szakértők szerint az állami szektorban további 230-250 ezer főt érinthet a legkisebb bérek emelése, így a teljes nemzetgazdaságban 1,1 millió fő kapja a törvényben meghatározott legkisebb bért.

A lehető legalacsonyabb bért fizető ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység – a szektorok többségére igencsak jellemző a feketegazdaság

– értékel a Portfolio. A keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért – írja a lap.

Forrás: 
Portfolio/ado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A felső öt százalék termel legtöbbet

Lassan, de biztosan Amerikában is folyik a birtokkoncentráció – derül ki a kormányzat agrárcenzusából. A csökkenő farmszám és a növekvő terület mellett különösen a nagyobb gazdaságok növekvő produktuma szembeötlő.

Az agrárképzést népszerűsítették a Szakmák Éjszakáján

Országszerte 160 település 467 szakképző intézménye várta az érdeklődő diákokat a Szakmák Éjszakája rendezvénysorozaton péntek este.

A munkavállalók 23 százaléka váltott tavaly munkahelyet

A Randstad Employer Brand Research 2019 felmérés eredményei alapján hatodik alkalommal adták át a legvonzóbb vállalatoknak járó díjakat. Ismét a Mercedes-Benz lett a legvonzóbb magyarországi munkáltató a magyar munkavállalók értékelése szerint - közölte csütörtökön a Randstad Hungary.

Tipikus gazdaságok nemzetközi összehasonlítása - tejtermelés

Egyre nagyobb az igény az olyan nemzetközi hálózatok iránt, amelyek rendszeresen elemzik és összehasonlítják egy adott ágazat tipikus üzemeit. Az IFCN (International Farm Comparison Network) 2000 óta foglalkozik a globális tejszektor üzemszintű összehasonlításával.

Vendéglátás: a séfek keresnek a legjobban

Több mint 300 ezer forintot visz haza a vendéglátóiparban dolgozók fele, 12 százalékuk pedig félmilliónál is többet. Legjobban a séfek keresnek, helyenként még az üzletvezetőknél is jobban, az átlagjövedelmük eléri a havi 360 ezer forintot - írja a Világgazdaság keddi száma az Eventrend Global iparági kutatására hivatkozva.

Saját apját gázolta el véletlenül a traktorral

„Csak pár méterre van a háztól az istálló, jó lesz nekem itt a fellépőn addig…” – ismerősek esetleg ezek a szavak? Rengeteg baleset származik abból, hogy az utast nem erre szolgáló helyen szállítják. Az agrarheute.de portál egy nemrég megtörtént esettel kívánta felhívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a munkabiztonsági szabályok nem üres szavak – és nekünk is érdemes leszűrni a megfelelő tanulságot.

Kevesebb halálos baleset az agráriumban

Tovább javult a munkabiztonság az agráriumban, két év alatt közel 45 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű munkabalesetek száma a Pénzügyminisztérium Fókuszban a mezőgazdaság - első a munkavégzés biztonsága című kampányának köszönhetően - nyilatkozta Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek.

Munkaerőhiány a szőlő-bor ágazatban

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) február 19-én on-line felmérést indított, melynek célja a szőlő- és bortermelő vállalkozások foglalkoztatási jellemzőinek részletes feltérképezése.

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

A digitalizáció a fejlődés kulcsa

A Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését célzó tárgyalásokon való eredményes fellépést, az osztatlan közös tulajdon körüli problémák felszámolását, az öntözésfejlesztést, valamint a digitalizáció elterjedésének támogatását nevezte a következő év, illetve évek legfontosabb feladatának Farkas Sándor.