Back to top

Katasztrofális lehet az idei év - gyilkos forróság jön

A negyedik legmelegebb év volt 2018 a rendszeres mérések kezdete óta - közölte hétfőn az Európai Unió Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálata (Copernicus Climate Change Service, C3S). 2019 azonban nagy eséllyel melegebb lesz a tavalyi évnél is, miután valószínűleg visszatér az El Nino.

A felszíni levegő átlagos hőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt 2018-ban, 0,2 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint 2016-ban, a rendszeres mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb évben - írja a napi.hu. A 2016-os év az El Nino-jelenség miatt volt melegebb, az ugyanis növelte a Csendes-óceán felszínének hőmérsékletét. 2018-nál csak a 2015-ös, 2016-os, valamint 2017-es év volt még melegebb a 19. század óta - emlékeztet az MTI.

A felmelegedés azonban nem egyenletesen megy végbe, a sarkvidékeket például sokkal erőteljesebben érinti, mint az egyenlítőhöz közelebbi régiókat, és egyre szélsőségesebb klímajelenségek kísérik,

mint a szokatlanul forró és csapadékszegény időszakok egyre gyakoribb jelentkezése Európában vagy a hurrikánok erejének fokozódása Észak-Amerikában.

Ami a várható folytatást illeti, már most látszik, hogy 2019 várhatóan szintén az egyik, ha nem a legmelegebb év lesz. Az Egyesült Államok Nemzeti Éghajlati Adatközpontjának (NOAA) klíma-előrejelző központjának prognózisa szerint ugyanis 80 százalékos esély van arra, hogy az El Nino nevű éghajlati jelenség visszatér, sőt, már el is kezdődött. Ez a ciklikusan visszatérő, a Csendes-óceán egyenlítői vizeiből induló, az eltérő hőmérsékletű víztömegek mozgásán alapuló jelenség képes jelentősen fokozni a globális átlaghőmérsékletet, ahogyan legutóbb 2016-ban is történt.

A globális felmelegedési folyamatot nem csak az éves, de a havi adatok is jelzik: ezek szerint az elmúlt 406 hónap mindegyike melegebb volt, mint a 20. századi átlag.

Mindez azt is jelenti, hogy a 33 évnél nem idősebb emberek még nem tapasztalhattak az átlagnál hűvösebb hónapot.

A felmelegedés fő oka a tudományos közösség konszenzusa szerint az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás emelkedése, amely tavaly szintén rekord magasságba emelkedett a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint. A 2018 decemberében Lengyelországban tartott ENSZ-klímacsúcson mintegy 200 ország közös szabálykönyv létrehozásában állapodott meg, melynek követésével a tervek szerint megvalósíthatóvá válhat a 2015-ös párizsi klímaegyezmény célkitűzése, a globális felmelegedés 1,5, de legfeljebb 2 Celsius-fokban való mérséklése.

Forrás: 
Napi.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

TOP10: szántóföldi gépek

A német gazdák nemcsak az időjárás előrejelzésére szolgáló meteorológiai barométert figyelik, hanem a DLG (Német Mezőgazdasági Társaság) tagjai körében végzett közvélemény-kutatást is.

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az elmúlt 26 év legrosszabb termését takarították be tavaly Finnországban

Két egymást követő évben is siralmas volt az aratás, erősítette meg a Finnországi Természeti Erőforrások Intézete (Luke) múlt hét csütörtökön. A jelentés szerint az összes betakarított gabona 2,7 millió tonna volt. Az elmúlt 26 évben ez volt a legrosszabb termés.

A jövő növénye lehet a cirok

A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul jövedelmezően termeszthető.

Greta után az Európai Parlament is lépéseket sürget

Az Európai Parlament március 13-ai ülésén a képviselők többek között a légszennyezés megfékezésére is tettek javaslatot, eszerint például a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

Nagyon kevés volt a csapadék

Ismét az átlagosnál melegebb és az ország nagy részén szárazabb hét áll mögöttünk, és az előrejelzések szerint az előttünk álló héten sem lesz ez másként. Főként az Alföld területén fokozódott a vízhiány, és a héten is csak hétfőn és vasárnap lehet némi csapadékra számítani, pedig az őszi vetések fejlődéséhez nagy szükség lenne a meleg mellett a nedvességre is.

Több milliót érő városi erdő

A dél-angliai LiveWest lakásszövetkezet, az országban elsőként, fölmérette és fölértékeltette az ingatlanjai környezetében növő fákat. Kiderült, hogy a városi erdők inkább vagyonnak tekinthetők, ráfordított költségek busásan megtérülnek.

A klímaváltozás nemcsak a fákat, az ökoszisztémát is átalakítja

Egy új tanulmány rámutat arra, hogyan kapcsolódnak össze a klíma, az evolúció, a növények és a talajok egymással. Ez az első kutatás, ami megmutatja, hogy a klímaváltozás miatti evolúció a fapopulációkban megváltoztatja azt, ahogyan ezek a növények a velük közvetlen kapcsolatban álló talajra és az abban élő mikrobákra hatnak.