Back to top

A tanya nem múlt, hanem jövő

2018-ban is versenyre keltek a magyar vidék talán legmeghatározóbb épületei, a tanyák. Az egyszerre otthonként és gazdaságként szolgáló portákat sokan szinte élő skanzennek tartják, mondván, a nagyüzemi táblák és a „műholdas” traktorok korában csak díszlet a nádtető, ám azok, akik szerint a gazdálkodás több mint termelés, a tanya nem a múlt, hanem a jövő. Idén 15 tanyagazdaság pályázott a díjra – határok nélkül –, példát mutatva ember és környezet, természet és termelés harmonikus együttéléséből.

Ez a példa remélhetőleg vonzó lesz a fiatalok számára is – hangzott el az Év Tanyája díj átadóján az Agrárminisztériumban. Nagy István miniszter köszöntőbeszédében elmondta: azzal a szándékkal alapították a szakmai elismerést, hogy egybegyűjtsék és bemutassák Magyarország legszebb tanyáit és mintaértékű fejlesztéseiket. Nem valami sajátos „épület- szépségversenyről” van tehát szó. A cél az, hogy minél többen megismerjék ezt a sajátos magyar életformát, és hogy a fiatalok számára is vonzóvá váljon a tanyasi élet és a gazdálkodás.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar tanya olyan hungarikum, ami nem egyszerűen csak örökség. Nemcsak tájképi, építészeti, néprajzi, kulturális szempontból érték, hanem a gazdasági jelentősége és a népességmegtartó ereje is erősödött az elmúlt években. Ezt a folyamatot több támogatás is erősíti.

A Tanyafejlesztési Programban rendelkezésre álló 1,23 milliárd forintból mintegy 200 millió forint jut települési és térségi fejlesztésekre, 637 millió forint a tanyák és a tanyás térségek megőrzésére, fejlesztésére és tanyagazdaságok indítására. Emellett 300 millió forintot biztosít a tárca a tanyai lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni beruházásokra.

A miniszter elismeréssel szólt azokról a gazdákról, akik a magas szakmai színvonalon megtermelt hazai élelmiszerek iránti elkötelezettségükkel szereztek elismerést. Olyan hozzáadott értéket teremtettek a magyar élelmiszeriparban, melynek köszönhetően szinte teljesen átalakult a magyar közízlés. Piaci szereplőként abszolút meghatározóvá váltak. Olyan ízeket hoztak például a sajtkészítésbe, a húsfeldolgozásba, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásba, amelyek alapjaiban megváltoztatták a magyar gasztrokultúrát.

Az Év Tanyája díjakkal azokat a tanyatulajdonosokat ismerték el, akik mind a természeti, mind az épített, mind a táji környezetbe harmonikusan illeszkedő tanyát tartanak fent. Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint azokat a tanyagazdaságokat és azokat az ott élő, dolgozó, nagy tudású embereket jutalmazták, akik példásan ügyelnek tanyájuk kialakítására, fejlesztésére, úgy, hogy közben kiemelt figyelmet fordítanak a természeti környezet megőrzésére, a tájra, az adott térség kulturális, építészeti értékeire, gazdálkodási hagyományaira. Mindenki, aki a megmérettetésben részt vett, nyertesnek számít, hisz amellett, hogy az agrártárca szakmai elismerésében részesült, széles körű bemutatkozási lehetőséget is kapott.

Az Év Tanyagazdasága Gyurákovics András mórahalmi tanyája lett. A család állattenyésztéssel, termékfeldolgozással és vendéglátással foglalkozik. A tanyán található épületek kinézete egységes, a nádfedeles épületegyüttes a tájba illeszkedik.

Az Év Hagyományőrző Tanyája díjat Reisz József vehette át, aki a Natúr-Életmód Tanya tulajdonosa. A természetközeli életmód, a biotermesztéssel előállított zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának elkötelezett hívei.

A szerbiai Adán, egy 5 hektáros tanyán hat generáció óta élnek Csincsikék. A hagyománytisztelet volt a fő mozgatórugója annak, hogy másokkal is megismertessék életformájukat, a tanyasi életet. A magyar tanya hagyományos építészeti értékeinek, generációkon átívelő életmódjának határon túli éltetéséért, azok nyitott portán keresztüli bemutatásáért, a tanyán alkalmazott innovatív, környezetkímélő, felelős gazdálkodásért vehette át Az Év határon Túli Tanyája díjat Csincsik Edit tanyagazda.

Az Agrárminisztérium ez évben is közönségszavazásra bocsátotta az idei tanyapályázatokról készült képeket. A bíráló bizottság úgy döntött, hogy ha az idén is a tavalyi nyertes kapná a legtöbb szavazatot, akkor az őt követővel megosztott közönségdíjat adnak ki. Így lett ebben az évben két közönségdíjas tanyagazdaság. Az egyik közönségdíjas, aki a szavazatok 30 százalékát nyerte el, Bartolák Mária lett. A békéscsabai Haluskaház tulajdonosai a felújítás során arra törekedtek, hogy autentikus környezetben mutassák be kicsiknek és nagyoknak a tanyasi életet.

A másik közönségdíjat Molnár István nyerte el, aki a szavazatok 25 százalékát kapta. Tarhosi tanyagazdaságában libát tenyészt, ez adja gazdálkodásának egyik alappillérét. Másik fő tevékenysége a falusi vendégasztal-szolgáltatás, amely köré aktív tanyasi turizmust épített fel.

A díjkiosztón, példaértékű munkájukért, a tíz kiváló tanyagazdának elismerő okleveleket is átadott a miniszter és az államtitkár (képünkön).

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezren pályáztak tanyafejlesztésre

Lezárult a Tanyafejlesztési Program, amelyre csaknem ezer pályázat érkezett. Az Agrárminisztérium duplájára emelte a program keretében elnyerhető támogatás összegét, így az idei évben mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítása.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából

Mezőhegyes a magyar agrárium története és jövője szempontjából egyaránt megkerülhetetlen - mondta Nagy István agrárminiszter kedden a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Felmentették Bitay Márton államtitkárt

Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkárát 2019. február 18-i hatállyal - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.

Új elnökség a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat élén

Kiemelt feladatunk a vidéki sokszínűség megtartása, mely büszkeséggel tölti el az ott dolgozó embereket - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Csopakon, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi alakuló ülésén.

Erősödő magyar közreműködés a fejlődő országok agráriumának fejlesztésében

Magyar közreműködéssel megvalósítandó afrikai agrár-szaktanácsadói hálózat kialakítására és mintafarmok kiépítésére tett javaslatot Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Gilbert Fossoun Houngbóval, az ENSZ Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD) elnökével folytatott római egyeztetésén.

Az uniós mezőgazdasági tárgyalásokon is támogatja egymást Magyarország és Szlovákia

A magyar-szlovák agrárkapcsolatok fontossága és szerepe túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon, a Visegrádi Négyek együttműködése keretében is intenzív közös munka zajlik és számtalan kérdésben az európai uniós fórumokon is együtt lép fel a két ország a mezőgazdaság termelők érdekeinek védelmében - mondta Feldman Zsolt.

Több mint négymillió embert érint az osztatlan közös földtulajdon

Rövidesen rendeződhet a több mint 4 millió embert érintő osztatlan közös tulajdonú birtokok helyzete, mivel hamarosan a parlament elé kerülhet az erről szóló törvényjavaslat - közölte az agrárminiszter pénteken Hévízen.