Ez a példa remélhetőleg vonzó lesz a fiatalok számára is – hangzott el az Év Tanyája díj átadóján az Agrárminisztériumban. Nagy István miniszter köszöntőbeszédében elmondta: azzal a szándékkal alapították a szakmai elismerést, hogy egybegyűjtsék és bemutassák Magyarország legszebb tanyáit és mintaértékű fejlesztéseiket. Nem valami sajátos „épület- szépségversenyről” van tehát szó. A cél az, hogy minél többen megismerjék ezt a sajátos magyar életformát, és hogy a fiatalok számára is vonzóvá váljon a tanyasi élet és a gazdálkodás.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar tanya olyan hungarikum, ami nem egyszerűen csak örökség. Nemcsak tájképi, építészeti, néprajzi, kulturális szempontból érték, hanem a gazdasági jelentősége és a népességmegtartó ereje is erősödött az elmúlt években. Ezt a folyamatot több támogatás is erősíti.
A miniszter elismeréssel szólt azokról a gazdákról, akik a magas szakmai színvonalon megtermelt hazai élelmiszerek iránti elkötelezettségükkel szereztek elismerést. Olyan hozzáadott értéket teremtettek a magyar élelmiszeriparban, melynek köszönhetően szinte teljesen átalakult a magyar közízlés. Piaci szereplőként abszolút meghatározóvá váltak. Olyan ízeket hoztak például a sajtkészítésbe, a húsfeldolgozásba, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásba, amelyek alapjaiban megváltoztatták a magyar gasztrokultúrát.
Az Év Tanyája díjakkal azokat a tanyatulajdonosokat ismerték el, akik mind a természeti, mind az épített, mind a táji környezetbe harmonikusan illeszkedő tanyát tartanak fent. Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint azokat a tanyagazdaságokat és azokat az ott élő, dolgozó, nagy tudású embereket jutalmazták, akik példásan ügyelnek tanyájuk kialakítására, fejlesztésére, úgy, hogy közben kiemelt figyelmet fordítanak a természeti környezet megőrzésére, a tájra, az adott térség kulturális, építészeti értékeire, gazdálkodási hagyományaira. Mindenki, aki a megmérettetésben részt vett, nyertesnek számít, hisz amellett, hogy az agrártárca szakmai elismerésében részesült, széles körű bemutatkozási lehetőséget is kapott.
|
Az Év Tanyagazdasága Gyurákovics András mórahalmi tanyája lett. A család állattenyésztéssel, termékfeldolgozással és vendéglátással foglalkozik. A tanyán található épületek kinézete egységes, a nádfedeles épületegyüttes a tájba illeszkedik. Az Év Hagyományőrző Tanyája díjat Reisz József vehette át, aki a Natúr-Életmód Tanya tulajdonosa. A természetközeli életmód, a biotermesztéssel előállított zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának elkötelezett hívei. A szerbiai Adán, egy 5 hektáros tanyán hat generáció óta élnek Csincsikék. A hagyománytisztelet volt a fő mozgatórugója annak, hogy másokkal is megismertessék életformájukat, a tanyasi életet. A magyar tanya hagyományos építészeti értékeinek, generációkon átívelő életmódjának határon túli éltetéséért, azok nyitott portán keresztüli bemutatásáért, a tanyán alkalmazott innovatív, környezetkímélő, felelős gazdálkodásért vehette át Az Év határon Túli Tanyája díjat Csincsik Edit tanyagazda. Az Agrárminisztérium ez évben is közönségszavazásra bocsátotta az idei tanyapályázatokról készült képeket. A bíráló bizottság úgy döntött, hogy ha az idén is a tavalyi nyertes kapná a legtöbb szavazatot, akkor az őt követővel megosztott közönségdíjat adnak ki. Így lett ebben az évben két közönségdíjas tanyagazdaság. Az egyik közönségdíjas, aki a szavazatok 30 százalékát nyerte el, Bartolák Mária lett. A békéscsabai Haluskaház tulajdonosai a felújítás során arra törekedtek, hogy autentikus környezetben mutassák be kicsiknek és nagyoknak a tanyasi életet. A másik közönségdíjat Molnár István nyerte el, aki a szavazatok 25 százalékát kapta. Tarhosi tanyagazdaságában libát tenyészt, ez adja gazdálkodásának egyik alappillérét. Másik fő tevékenysége a falusi vendégasztal-szolgáltatás, amely köré aktív tanyasi turizmust épített fel. A díjkiosztón, példaértékű munkájukért, a tíz kiváló tanyagazdának elismerő okleveleket is átadott a miniszter és az államtitkár (képünkön).
|
