Back to top

Több száz odú a hévízi tó körül

A város világhírű gyógytava körüli égeresekben, valamint a tófürdő területén és parkjában több mint száz odúba költözhetnek be énekes madarak és egyéb kistestű állatok. Ezeket az „albérleteket” gondos emberi kezek telepítették és ellenőrzik azóta is rendszeresen.

A munkát 2011-ben kezdte meg Csiszár Viktor, akkor még a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreként. Mostanság pedig ugyanő, már civil természetvédőként végzi a teleppel kapcsolatos teendőket - számol be róla a zaol.hu. Mint például ősszel az odúk takarítását.

Elvégre ezek mesterséges képződmények és így a tisztán tartásukat sem szabad a természetre bízni.

A felhalmozott fészekanyagot ősszel/télen célszerű eltávolítani, így az esetleges parazitáktól mentesen, "tiszta lappal" kezdhetik a költést a madarak
A felhalmozott fészekanyagot ősszel/télen célszerű eltávolítani, így az esetleges parazitáktól mentesen, "tiszta lappal" kezdhetik a költést a madarak
Fotó: Tóth-Gál Enikő
– Minden évben számba veszem azt is, hogy „kik” költöztek be a ládikákba – mondta Csiszár Viktor a mostani szezonban elvégzett munkálatok kapcsán. – 2015-ben merült fel az ötlet, hogy ennek keretében elvégezhetnék egy vizsgálatot a tó körüli szúnyoggyérítések, illetve vegyszeres növényvédelmi kezelések hatását illetően. Ehhez az odútelep bővítésére, a költési időszakban (március második felétől június végéig) gyakoribb ellenőrzésekre, valamint egy másik odútelepre volt szükség. Utóbbinak vegyszeres kezeléstől mentes területen kellett lennie, hogy alkalmas legyen az összehasonlításra.

Az ökológus elmondta: a tavalyi eredmények, az elhullott fiókák elhelyezkedése alapján nem volt kimutatható hatása a vegyszerezéseknek a madarakra, és miután az ember sokkal kevésbé érzékeny ezekre a kemikáliákra, mint a kistestű énekesek,

kimondható az is, hogy a szúnyoggyérítések az emberre sem veszélyesek.

Az elvégzett vizsgálat a madarakra hulló, illetve a táplálékláncba bekerülő vegyszer hatásait érintette, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni róla, hogy továbbra is fennáll egy elsősorban a fecskéket veszélyeztető probléma. Madarászok minden fórumon hangsúlyozzák:

a szúnyogirtások miatt nyáron vészesen kevés a táplálék, és ez negatív hatással van a madarak egyedszámára.

Az odúkat a hévízi kórház segítségével helyezték ki, és némelyeknek télen is akad albérlője. A takarításkor előkerülhetnek mogyorós és nagy pelék, korai, illetve törpe denevérek is, melyek téli álmukat alusszák a védett zugokban. Ilyenkor természetesen a takarítás elmarad, hiszen a hibernáló állatokat nem szabad megzavarni! A zavarás hatására ugyanis idő előtt felébredhetnek, amely akár végzetes is lehet a kistestű emlősökre.

Forrás: 
zaol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Véget vetnének a szemetelők elleni szélmalomharcnak

240 ezer önkéntes részvételével vette kezdetét az ország legnagyobb szemétszedő akciója, a TeSzedd! A „színfalak mögött” eközben egyre szélesebb körű összefogás van születőben, amely hosszú időre tenne rendet nemcsak a köztereken, hanem a fejekben is.

Feloldották a tűzgyújtási tilalmat

Az utóbbi napok csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért nem indokolt a fokozottan tűzveszélyes időszak fenntartása.

Innovatív megoldások a fenntartható termelési és fogyasztási módok előmozdítására

Hazánk környezetpolitikájának célja, hogy az ország gazdasági fejlődése, a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható használata mellett valósuljon meg - jelentette ki László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a 4. ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésen, Nairobiban.

A kígyászölyv nemcsak kígyón él

A kígyászölyv hazánkban a középhegységek déli kitettségű erdeit, elsősorban a tölgyeseket kedveli, különösen az öreg, ritkásabb állományokat, ahol az ágakon sárga fagyöngy tenyészik. Nevének megfelelően elsősorban kígyókkal él, de sok minden mást is eszik. Elfogja a gyíkot, a pockot és az egeret, esős, hűvös időben, amikor a hüllők nem jönnek elő, békákra vadászik.