Back to top

Több száz odú a hévízi tó körül

A város világhírű gyógytava körüli égeresekben, valamint a tófürdő területén és parkjában több mint száz odúba költözhetnek be énekes madarak és egyéb kistestű állatok. Ezeket az „albérleteket” gondos emberi kezek telepítették és ellenőrzik azóta is rendszeresen.

A munkát 2011-ben kezdte meg Csiszár Viktor, akkor még a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őreként. Mostanság pedig ugyanő, már civil természetvédőként végzi a teleppel kapcsolatos teendőket - számol be róla a zaol.hu. Mint például ősszel az odúk takarítását.

Elvégre ezek mesterséges képződmények és így a tisztán tartásukat sem szabad a természetre bízni.

A felhalmozott fészekanyagot ősszel/télen célszerű eltávolítani, így az esetleges parazitáktól mentesen, "tiszta lappal" kezdhetik a költést a madarak
A felhalmozott fészekanyagot ősszel/télen célszerű eltávolítani, így az esetleges parazitáktól mentesen, "tiszta lappal" kezdhetik a költést a madarak
Fotó: Tóth-Gál Enikő
– Minden évben számba veszem azt is, hogy „kik” költöztek be a ládikákba – mondta Csiszár Viktor a mostani szezonban elvégzett munkálatok kapcsán. – 2015-ben merült fel az ötlet, hogy ennek keretében elvégezhetnék egy vizsgálatot a tó körüli szúnyoggyérítések, illetve vegyszeres növényvédelmi kezelések hatását illetően. Ehhez az odútelep bővítésére, a költési időszakban (március második felétől június végéig) gyakoribb ellenőrzésekre, valamint egy másik odútelepre volt szükség. Utóbbinak vegyszeres kezeléstől mentes területen kellett lennie, hogy alkalmas legyen az összehasonlításra.

Az ökológus elmondta: a tavalyi eredmények, az elhullott fiókák elhelyezkedése alapján nem volt kimutatható hatása a vegyszerezéseknek a madarakra, és miután az ember sokkal kevésbé érzékeny ezekre a kemikáliákra, mint a kistestű énekesek,

kimondható az is, hogy a szúnyoggyérítések az emberre sem veszélyesek.

Az elvégzett vizsgálat a madarakra hulló, illetve a táplálékláncba bekerülő vegyszer hatásait érintette, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni róla, hogy továbbra is fennáll egy elsősorban a fecskéket veszélyeztető probléma. Madarászok minden fórumon hangsúlyozzák:

a szúnyogirtások miatt nyáron vészesen kevés a táplálék, és ez negatív hatással van a madarak egyedszámára.

Az odúkat a hévízi kórház segítségével helyezték ki, és némelyeknek télen is akad albérlője. A takarításkor előkerülhetnek mogyorós és nagy pelék, korai, illetve törpe denevérek is, melyek téli álmukat alusszák a védett zugokban. Ilyenkor természetesen a takarítás elmarad, hiszen a hibernáló állatokat nem szabad megzavarni! A zavarás hatására ugyanis idő előtt felébredhetnek, amely akár végzetes is lehet a kistestű emlősökre.

Forrás: 
zaol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Tavasztól hatékonyabb lesz a Balatonon az iszapeltávolítás

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással - közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.