Back to top

Vizes élőhelyeket tettek rendbe Belső-Somogyban

Csaknem 187 millió forint támogatásból újult meg több belső-somogyi természetvédelmi terület is. A beruházásra azért volt szükség, hogy a fokozottan védett fajok hosszú távon is a területen maradjanak.

Az 1970-es és 1980-as évek vízszabályozása miatt drasztikusan csökkent a talajvízszint a belső-somogyi területeken, ezért az élőhelyek is átalakultak. Szakemberek szerint

ez nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is hatalmas károkat okozott.

Ezért is volt fontos az a több éves program, amelynek köszönhetően teljes megújultak a természetvédelmi területek vizes élőhelyei - írja a sonline.hu.

– Kizárólag belső-somogyi vizes élőhelyeket érintett a beruházás – hangsúlyozta Szegvári Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Somogyi Tájegységének vezetője. – Meglévő területek megújítása, illetve új élőhelyek kialakítása volt a beruházás célja, összesen három helyszínen történt változás. A Boronka-melléki Tájvédelmi körzet északi részén van egy fokozottan védett 40 hektáros tórendszer, aminek a műtárgyai, töltései teljesen elhasználódtak és rendkívül kockázatos volt az üzemeltetése. Ezt a program keretében teljesen felújítottuk.

– Rendkívül fontosak ezek a beruházások – folytatta a tájegység vezetője. –

Nem csak a vízhez kötődő fajokat érinti, hanem a területet körülvevő több száz hektár erdő léte is attól a víztől függ.

A korábbi nagyon rossz vízgazdálkodás miatt a homoktalajon folyamatosan csökken a talajvízszint és ha a tavakba nem duzzasztanánk vissza a vizet, akkor nagyon nagy területen elszáradnának az erdők, átalakulnának a társulások és inváziós fajok telepednének meg. A terület megújításának köszönhetően most a fokozottan védett fajok hosszú távon megmaradnak.

Az Újvárfalvai-rét és környéke is megújult. A területen már 2002-ben is terveztek egy gátrendszert építeni a Korokna-pataknál, de az akkor elmaradt. Az értékes mocsárrétről az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a talajvízszint és a szűk területen élő nagyon ritka növényfajok is visszaszorultak. A nemrég lezárult fejlesztések miatt azonban a környékén visszaállították a talajvíz szintet az eredeti állapotába, így a káros folyamatok megszűntek.

A Csombárdi-réten is több beruházás valósult meg az elmúlt években. A területen lévő tó árapasztóját állították helyre, de a töltést is felújították. Három kisebb vizes teret is kialakítottak, amelyben különféle ritka halfajokat szaporítanak, de a kétéltűeknek és a hüllőknek is kiváló helyül szolgál majd.

Széles kárászt és csíkféléket is szaporítanak

Réti csík
Réti csík
Fotó: Saxifraga-Rudmer Zwerver
A Csombárdi-réten – amely országos jelentőségű természetvédelmi terület – olyan ritka és visszaszorulóban lévő halakat szaporítanak majd, mint a széles kárász, a compó és különböző csíkfélék. – Ezek mesterséges, de természetszerű szaporításra alkalmas tavak – hangsúlyozta Szegvári Zoltán. – Úgy lett kitalálva a rendszer, hogy az apró halak le tudnak úszni az alatta lévő felújított tóba és ott nevelkednek. A csaknem 187 millió forintos támogatásból különféle eszközöket is vásároltunk.

Varsákat szereztünk be, amivel az invazív halfajokat tudjuk begyűjteni, de halszállító tartályokat is vettünk. A csombárdi területről ugyanis a nemzeti parkhoz tartozó többi vizes élőhelyre is szállítunk majd halakat

– tette hozzá.

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Nemzeti parki borókabogyóból készül a kézműves gin

Újpesten, az Első Magyar Gin Manufaktúra Zrt. mintegy 75 millió forintos saját beruházásával megkezdte működését Magyarország első olyan szeszfőzdéje, mely kisipari technológiával, kizárólag gin előállítására szakosodott. A főzde fő terméke az Opera Gin Budapest.

Véget vetnének a szemetelők elleni szélmalomharcnak

240 ezer önkéntes részvételével vette kezdetét az ország legnagyobb szemétszedő akciója, a TeSzedd! A „színfalak mögött” eközben egyre szélesebb körű összefogás van születőben, amely hosszú időre tenne rendet nemcsak a köztereken, hanem a fejekben is.

Feloldották a tűzgyújtási tilalmat

Az utóbbi napok csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért nem indokolt a fokozottan tűzveszélyes időszak fenntartása.

Innovatív megoldások a fenntartható termelési és fogyasztási módok előmozdítására

Hazánk környezetpolitikájának célja, hogy az ország gazdasági fejlődése, a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható használata mellett valósuljon meg - jelentette ki László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a 4. ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésen, Nairobiban.

A kígyászölyv nemcsak kígyón él

A kígyászölyv hazánkban a középhegységek déli kitettségű erdeit, elsősorban a tölgyeseket kedveli, különösen az öreg, ritkásabb állományokat, ahol az ágakon sárga fagyöngy tenyészik. Nevének megfelelően elsősorban kígyókkal él, de sok minden mást is eszik. Elfogja a gyíkot, a pockot és az egeret, esős, hűvös időben, amikor a hüllők nem jönnek elő, békákra vadászik.

„Egy a természettel”: A megvalósítás szakaszában

Az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét Magyarországon találkozik a vadásztársadalom színe-java, hiszen 2021-ben hazánk ad újra otthont a rendezvénynek. A nagyszabású tervekről, előkészületekről Kovács Zoltánt, az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás kormánybiztosát kérdeztük.

A klímaváltozás nemcsak a fákat, az ökoszisztémát is átalakítja

Egy új tanulmány rámutat arra, hogyan kapcsolódnak össze a klíma, az evolúció, a növények és a talajok egymással. Ez az első kutatás, ami megmutatja, hogy a klímaváltozás miatti evolúció a fapopulációkban megváltoztatja azt, ahogyan ezek a növények a velük közvetlen kapcsolatban álló talajra és az abban élő mikrobákra hatnak.