Back to top

Vizes élőhelyeket tettek rendbe Belső-Somogyban

Csaknem 187 millió forint támogatásból újult meg több belső-somogyi természetvédelmi terület is. A beruházásra azért volt szükség, hogy a fokozottan védett fajok hosszú távon is a területen maradjanak.

Az 1970-es és 1980-as évek vízszabályozása miatt drasztikusan csökkent a talajvízszint a belső-somogyi területeken, ezért az élőhelyek is átalakultak. Szakemberek szerint

ez nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is hatalmas károkat okozott.

Ezért is volt fontos az a több éves program, amelynek köszönhetően teljes megújultak a természetvédelmi területek vizes élőhelyei - írja a sonline.hu.

– Kizárólag belső-somogyi vizes élőhelyeket érintett a beruházás – hangsúlyozta Szegvári Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Somogyi Tájegységének vezetője. – Meglévő területek megújítása, illetve új élőhelyek kialakítása volt a beruházás célja, összesen három helyszínen történt változás. A Boronka-melléki Tájvédelmi körzet északi részén van egy fokozottan védett 40 hektáros tórendszer, aminek a műtárgyai, töltései teljesen elhasználódtak és rendkívül kockázatos volt az üzemeltetése. Ezt a program keretében teljesen felújítottuk.

– Rendkívül fontosak ezek a beruházások – folytatta a tájegység vezetője. –

Nem csak a vízhez kötődő fajokat érinti, hanem a területet körülvevő több száz hektár erdő léte is attól a víztől függ.

A korábbi nagyon rossz vízgazdálkodás miatt a homoktalajon folyamatosan csökken a talajvízszint és ha a tavakba nem duzzasztanánk vissza a vizet, akkor nagyon nagy területen elszáradnának az erdők, átalakulnának a társulások és inváziós fajok telepednének meg. A terület megújításának köszönhetően most a fokozottan védett fajok hosszú távon megmaradnak.

Az Újvárfalvai-rét és környéke is megújult. A területen már 2002-ben is terveztek egy gátrendszert építeni a Korokna-pataknál, de az akkor elmaradt. Az értékes mocsárrétről az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a talajvízszint és a szűk területen élő nagyon ritka növényfajok is visszaszorultak. A nemrég lezárult fejlesztések miatt azonban a környékén visszaállították a talajvíz szintet az eredeti állapotába, így a káros folyamatok megszűntek.

A Csombárdi-réten is több beruházás valósult meg az elmúlt években. A területen lévő tó árapasztóját állították helyre, de a töltést is felújították. Három kisebb vizes teret is kialakítottak, amelyben különféle ritka halfajokat szaporítanak, de a kétéltűeknek és a hüllőknek is kiváló helyül szolgál majd.

Széles kárászt és csíkféléket is szaporítanak

Réti csík
Réti csík
Fotó: Saxifraga-Rudmer Zwerver
A Csombárdi-réten – amely országos jelentőségű természetvédelmi terület – olyan ritka és visszaszorulóban lévő halakat szaporítanak majd, mint a széles kárász, a compó és különböző csíkfélék. – Ezek mesterséges, de természetszerű szaporításra alkalmas tavak – hangsúlyozta Szegvári Zoltán. – Úgy lett kitalálva a rendszer, hogy az apró halak le tudnak úszni az alatta lévő felújított tóba és ott nevelkednek. A csaknem 187 millió forintos támogatásból különféle eszközöket is vásároltunk.

Varsákat szereztünk be, amivel az invazív halfajokat tudjuk begyűjteni, de halszállító tartályokat is vettünk. A csombárdi területről ugyanis a nemzeti parkhoz tartozó többi vizes élőhelyre is szállítunk majd halakat

– tette hozzá.

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Tavasztól hatékonyabb lesz a Balatonon az iszapeltávolítás

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással - közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.