Back to top

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

Belgiumban általános gyakorlat a foszetil-alumínium és a laminarin (ezek a növény ellenálló képességét fokozzák), valamint réz permetezés az Erwinia amylovora baktérium ellen. Használják az Aureobasidim pullulans élesztőgombát (Blossom Protect) is, de azt legalább 2-3 alkalommal kell kijuttatni virágzás közben, hogy minden nyíló virágon megtelepedjen a gomba és kiszorítsa a kórokozót.

A poszméhes kijuttatás előnye az lenne, hogy miközben virágport és nektárt gyűjtenek a virágokról, a testükön hurcolt hasznos mikrobákat pontosan a porzókra és bibére juttatnák, ahol a kórokozó is bejut a növénybe.

Ráadásul a poszméhek hidegben, szeles időben és jégháló alatt is röpülnek, a háziméhektől eltérően.

Virágzó almaültetvény
Fotó: Horváth Csilla
A kísérletekben először fölmérték belgiumi alma, és körteültetvényben a virágokon jelenlevő mikrobákat: kiderült, hogy körtén sokkal többféle él belőlük, mint almán. Ez azért érdekes, mert az eddig azonosított antagonista baktériumok és gombák alapvetően nem a virágokon élnek, sokkal hatékonyabb lenne onnan származó mikrobát bevetni az Erwinia ellen. Kipróbálták a Aureobasidium pullulans mellett a Bacillus subtilis, a Pantoea agglomerans, valamint egy új Paenibacillus sp. törzset is.

Az első eredmények alapján megállapították, hogy a baktériumokat jobban képesek szállítani a poszméhek, mint az élesztőgombát, de nem elég gyakori, hatékony viráglátogatók ahhoz, hogy megvédjék az ültetvényt a fertőzéstől. 

Üvegházban először a kiválasztott mikrobával kezelték a Conference körtefajta virágait, majd 24 óra elteltével mesterségesen fertőzték a kórokozóval. Mindegyik mikroba megtelepedett a bibén, legnagyobb számban a Pantoea agglomerans, és a kolonizáció nagyságrendjének különbségétől függetlenül mindegyik kiszorította a kórokozót. A legjobb eredményt a por formájában kijuttatott Aureobasidium pullulans adta, a következő a Bacillus subtilis, majd a citromsavas oldatként adagolt élesztőgomba, végül a Pantoea agglomerans következett, de a kezeletlen kontrollhoz képest minden eredmény megbízható volt.

 

Forrás: 
kp.eufrin.eu/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Gyümölcsvédelem mind kevesebb vegyszerrel

Hogyan lehet megóvni a gyümölcsöket a károsítóktól, ha mind több növényvédő szert vonnak ki a forgalomból, és az üzletláncok korlátozzák a kimutatható hatóanyagok számát? A gyártók nem állnak le a fejlesztéssel és egyre inkább környezetkímélő készítmények jelennek meg a piacon. A szabályozási környezetet és az új lehetőségeket mutatták be szakértők a FruitVeB által szervezett tanácskozáson Velencén.

Növekvő agrárrészesedésre számít a Raiffeisen

Tovább növelné mintegy 150 milliárd forintnyi agrárhitel-állományát a Raiffeisen Bank, amely már most is a hazai bankpiac harmadik helyezettje a mezőgazdaság finanszírozásában – mondta el a pénzintézet vezérigazgató-helyettese lapunknak. Kementzey Ferenc szerint a nagyvállalatok körében meghatározó szereplők már most is, ezért az agrár-kkv körben van igazi tere a további növekedésnek.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Egyszerű, de hatékony megoldás a paradicsom-levélaknázómoly ellen

A hajtatott paradicsom növényvédelme ma már a biológiai megoldásokon alapul. A mediterrán térségből érkezett paradicsom-levélaknázómoly azonban fölborította a hasznos szervezetek betelepítésével kialakított egyensúlyt, és kémiai kezelések mellett is kockáztatja a termesztés eredményességét. A szükséghelyzeti engedéllyel hazánkban is használható feromonos légtértelítéssel megoldható a gond.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Gépmenedzser lesz a traktorosból?

Nem csupán gépek, hanem gépek rendszerei kommunikálnak egymással a legközelebbi jövőben a mezőgazdaságban – hangzott el a Claas szakmai konferenciáján. A végeredmény együtt dolgozó mezőgazdasági gépek csoportja, amelyben már nem traktoros irányítja a folyamatot, hanem „gépmenedzser”.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.