Back to top

A biológiai ritmus irányítja a tejtermelést

Penn State University kutatói: a tejelő tehenek által termelt tej mennyiségét és összetételét inkább a belső, éves biológiai ritmus irányítja, és nem az olyan környezeti tényezők, mint a hő és a páratartalom.

A Claessens Group oktató-és látogatóközpontban a tehenek fejését is meg lehet nézni.
A Claessens Group oktató-és látogatóközpontban a tehenek fejését is meg lehet nézni.
Fotó: MTI - Varga György
Az USA különféle tehéncsoportokból származó, évtizedes termelési feljegyzések elemzése után a Penn State University kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a tejelő tehenek által termelt tej mennyiségét és összetételét inkább a belső, éves biológiai ritmus irányítja, és nem az olyan környezeti tényezők, mint a hő és a páratartalom. A kutatók ismétlődő ciklusok igazolására használt statisztikai módszerrel mutatták ki a tejhozam, a tej zsír- és fehérjekoncentráció éves ritmusát.

Az Agricultural Marketing Service hivataltól a tej összetételéről kapott 2000–2015. évi országos adatokat és 2002–2011 között 1684 tehénről, 11 pennsylvaniai farmokon élő tehenekről gyűjtött feljegyzéseket elemezték.

Átlagosan, a tejtermelés áprilisban érte el tetőfokát, a zsír- és fehérjetartalom csúcsa februárban volt, a zsírtartalom januárban, a fehérjekoncentráció pedig decemberben volt a legmagasabb.

Ami a legfontosabb, a tejtermelés, zsír- és fehérjekoncentráció éves ritmusa régiótól függetlenül, konzisztensen előfordult. Így, bármilyen változás a napi megvilágításban befolyásolja ezeket a ritmusokat, hasonlóan ahhoz, ahogy a fotoperiódus a vadvilágban is elindít különféle éves ritmusokat, például az olyan rendszeres biológiai viselkedési formákat, mint a téli álom, a szaporodás és a vándorlás.

Forrás: 
news.psu.edu/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden sajt, ami annak látszik Kézmuves sajtjaink a piacon

A kiváló sajtok mellett sajnos gyenge minőségűekkel is megjelennek a termelők a piacon, rontva ezzel a legjobbak esélyét is, mert a vásárló, akár csak egyszer is rosszabb minőségű sajtot vesz, a magyar sajtból, a kézműves termékekből ábrándul ki. Ez ellen tenni kellene valamit. De mit?

A dráguló tej újra átárazza a piacot

Bár az áfa-csökkenés hatására januártól olcsóbb a hűtést igénylő és nem igénylő tej egyaránt, ám a jelentős költségnövekedés miatt rövidesen annyiba kerülhet újra a tej, amennyi az adómérséklés előtt volt. A kaposvári tejüzem februártól 6-8 százalékkal drágábban szállítja a tejet a megrendelőinek.

A fotoszintézis „felturbózása”

Amerikai kutatók a fotoszintézis felerősítéséhez genetikailag módosítottak növényeket abban bízva, hogy ez a módszer egyszer majd javítja az élelmiszernövények hozamát.

Gyapot nő a Hold sötét oldalán

A nemrég a Hold sötét oldalán landolt kínai űrszonda fedélzetén egy apró zöld csíra növekszik, jelentették a tudósok kedden. A gyapot növényke nincs egyedül, több más mag illetve muslica peték és élesztőgomba is érkezett a Holdra.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

A jövő tejüzeme épült Borjádon

A borjádi TS-Tej Kft. által épített tejüzemet adtak át a közelmúltban az anyacég, azaz a Borjádi Zrt. telephelyén.

A világ 10 legtáplálóbb étele

Egy új tanulmányban koreai kutatók több mint 1000 nyers élelmiszer elemzését követően rangsorolták azokat az összetevőket, amelyek a legkiegyensúlyozottabbá teszik a napi tápanyag szükségletet. Meglepő eredményeket találtak.

Szükség van-e csípős paradicsomra?

A csilipaprika evolúciós szempontból nézve a paradicsom távoli, undok unokatestvére. 19 millió évvel ezelőtt váltak le a közös őstől, de még mindig vannak közös szakaszok a DNS-ükben. Két különböző irányba fejlődtek: a paradicsom egy húsosabb, ásványi anyagokban gazdag gyümölcsöt, a csili azonban erőteljes védelmi vonalat hozott létre a kapszaicinoidok kifejlesztésével.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

A szója észszerű tápanyagellátása

A szakmabeliek tudják, hogy a mezőgazdasági termelésnek juttatott támogatások szerepe döntő jelentőségű a termelők számára. Mértéke jelentős, és egyben ijedelemre is okot ad.