Back to top

Egy kis tollas a messzi északról: a hósármány

A hósármány körülbelül sordély nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. A nászruhás hím feje, nyaka és egész alsóteste hófehér, háta fekete. Válltollai fehérek, kézevezői és karevezői részben szintén fehérek. Középső faroktollai feketék, a szélsők fehérek a végükön fekete szalaggal.

A tojó hasonló a hímhez, de fején fekete mintázat van, háta barnásfekete. A fiatalok a tojóhoz hasonlóan színezettek, szürkésbarnák, a torkuk sárgásszürke, mellük és oldalaik barnásak, feketésbarna foltozással. A hím éneke rövid trillákból áll, melyekhez füttyentő hangok is csatlakoznak, közben a hangmagasság folyamatosan változik. A hósármány a téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatják.

Éjszaka és nappal egyaránt vonul

A hósármány fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei. Költ a Brit-szigetek északi felén is. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég. Elsősorban a Dunától keletre lehet megfigyelni, a tiszántúli területeken, például a Hortobágyon nagyobb, akár ezret számláló csapatai is felbukkanhatnak. Korábban rendszeresen láttam kisebb csapatait a kiskunsági Apajpusztán, de amióta onnan a korábbi nagy vakszikfoltok eltűntek, legfeljebb néhány példánya látható. A Dunántúlon ritka.

Általában novemberben érkeznek az elsők és márciusig maradnak. A szikes, rövidfüvű legelőket kedvelik, ahol gyorsan mozogva táplálkoznak.

Jellemző, hogy időnként látszólag minden ok nélkül felriadnak, zárt csapatban tovább repülnek, majd újra leereszkednek. Éjszaka és nappal egyaránt vonulnak, és dél felé repülve egészen a Földközi-tenger medencéjéig eljuthatnak.

Tojásai a legkülönbözőbben foltozottak

Tavasszal a hímek jóval a tojók előtt érkeznek a költőhelyre, egy ideig még csapatokban mozognak, majd párokra szakadozva elszóródnak, és territóriumot választanak. Ott énekelni kezdenek. Előszeretettel ülnek egy-egy szikla csúcsára, ahonnan néha gyors szárnycsapásokkal némán felemelkednek, majd fent a magasban énekelni kezdenek, és utána rezgő szárnyakkal érkeznek vissza kiindulópontjukra. A tojók érkezte után kialakulnak a párok, és a két madár közösen keresi a megfelelő fészkelőhelyet. Ez meglehetősen sokáig, akár tíz napig is eltart, válogatnak, a tojó több helyen is építeni kezd, végül a legmegfelelőbbnek ítélt zugban készül el a végleges fészek. Helye rendkívül változó, lehet kőgörgeteg között, akár 30- 40 cm mélyen, nagyobb sziklarepedésben vagy egy olyan más üregben, ahol a kotló madár védett az időjárás viszontagságaitól.

A fészket a tojó egyedül építi, párja a közelben őrködik, énekel. Az anyagot általában a közelben gyűjti, de alkalmilag távolabbra is elrepülhet.

A fészek anyaga moha, zuzmó, szőr (rénszarvas, sarki róka, lemming), a csészét fűszálakkal, szőrrel és lehetőleg sok fehér pihetollal (hófajd, hóbagoly, sirályok, hósármány) béleli. A fészekalj májusban vagy június elején 5-6 (4-7) zöldes vagy kékesfehér alapon a legkülönbözőbben foltozott tojásból áll. A tojó egyedül kotlik, az eleséget párja hordja. Néha azért rövid időre elhagyja a fészket, de csakhamar visszatér a tojásokra, párja mindenhová kíséri.

Nálunk gyomnövények magvait fogyasztja

A fiókák 12-13 nap alatt kelnek ki, csupaszok, zárt szeműek, anyjuk több napig rajtuk marad, melengeti őket, az eleséget a hím hordja a fészekhez. A fiókáknak csak egy része éri meg a felnőttkort, egy vizsgálat szerint 126 ellenőrzött fészekből a kicsinyek csupán 65,2 százaléka röpülhetett ki. A fészekaljak részben tojásos, részben fiókás állapotban pusztulnak el. A fiókák 9-14 naposak, amikor már a fészken kívül várják szüleiket, aztán elhagyják az üregeket, s rövidesen már repülni is tudnak. Szüleik eleinte még etetik őket, de csakhamar már önállóan csipegetnek, és a családi kötelék felbomlik. A hósármány a költési időben elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, a fiókákat is ezzel eteti. Különösen sok szúnyoglárvát hordanak a fészekhez.

A nálunk telelők a sóballa, a bárányparéj és más gyomnövények apró magvait keresik. A hósármány hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.