Back to top

Egy kis tollas a messzi északról: a hósármány

A hósármány körülbelül sordély nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. A nászruhás hím feje, nyaka és egész alsóteste hófehér, háta fekete. Válltollai fehérek, kézevezői és karevezői részben szintén fehérek. Középső faroktollai feketék, a szélsők fehérek a végükön fekete szalaggal.

A tojó hasonló a hímhez, de fején fekete mintázat van, háta barnásfekete. A fiatalok a tojóhoz hasonlóan színezettek, szürkésbarnák, a torkuk sárgásszürke, mellük és oldalaik barnásak, feketésbarna foltozással. A hím éneke rövid trillákból áll, melyekhez füttyentő hangok is csatlakoznak, közben a hangmagasság folyamatosan változik. A hósármány a téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatják.

Éjszaka és nappal egyaránt vonul

A hósármány fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei. Költ a Brit-szigetek északi felén is. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég. Elsősorban a Dunától keletre lehet megfigyelni, a tiszántúli területeken, például a Hortobágyon nagyobb, akár ezret számláló csapatai is felbukkanhatnak. Korábban rendszeresen láttam kisebb csapatait a kiskunsági Apajpusztán, de amióta onnan a korábbi nagy vakszikfoltok eltűntek, legfeljebb néhány példánya látható. A Dunántúlon ritka.

Általában novemberben érkeznek az elsők és márciusig maradnak. A szikes, rövidfüvű legelőket kedvelik, ahol gyorsan mozogva táplálkoznak.

Jellemző, hogy időnként látszólag minden ok nélkül felriadnak, zárt csapatban tovább repülnek, majd újra leereszkednek. Éjszaka és nappal egyaránt vonulnak, és dél felé repülve egészen a Földközi-tenger medencéjéig eljuthatnak.

Tojásai a legkülönbözőbben foltozottak

Tavasszal a hímek jóval a tojók előtt érkeznek a költőhelyre, egy ideig még csapatokban mozognak, majd párokra szakadozva elszóródnak, és territóriumot választanak. Ott énekelni kezdenek. Előszeretettel ülnek egy-egy szikla csúcsára, ahonnan néha gyors szárnycsapásokkal némán felemelkednek, majd fent a magasban énekelni kezdenek, és utána rezgő szárnyakkal érkeznek vissza kiindulópontjukra. A tojók érkezte után kialakulnak a párok, és a két madár közösen keresi a megfelelő fészkelőhelyet. Ez meglehetősen sokáig, akár tíz napig is eltart, válogatnak, a tojó több helyen is építeni kezd, végül a legmegfelelőbbnek ítélt zugban készül el a végleges fészek. Helye rendkívül változó, lehet kőgörgeteg között, akár 30- 40 cm mélyen, nagyobb sziklarepedésben vagy egy olyan más üregben, ahol a kotló madár védett az időjárás viszontagságaitól.

A fészket a tojó egyedül építi, párja a közelben őrködik, énekel. Az anyagot általában a közelben gyűjti, de alkalmilag távolabbra is elrepülhet.

A fészek anyaga moha, zuzmó, szőr (rénszarvas, sarki róka, lemming), a csészét fűszálakkal, szőrrel és lehetőleg sok fehér pihetollal (hófajd, hóbagoly, sirályok, hósármány) béleli. A fészekalj májusban vagy június elején 5-6 (4-7) zöldes vagy kékesfehér alapon a legkülönbözőbben foltozott tojásból áll. A tojó egyedül kotlik, az eleséget párja hordja. Néha azért rövid időre elhagyja a fészket, de csakhamar visszatér a tojásokra, párja mindenhová kíséri.

Nálunk gyomnövények magvait fogyasztja

A fiókák 12-13 nap alatt kelnek ki, csupaszok, zárt szeműek, anyjuk több napig rajtuk marad, melengeti őket, az eleséget a hím hordja a fészekhez. A fiókáknak csak egy része éri meg a felnőttkort, egy vizsgálat szerint 126 ellenőrzött fészekből a kicsinyek csupán 65,2 százaléka röpülhetett ki. A fészekaljak részben tojásos, részben fiókás állapotban pusztulnak el. A fiókák 9-14 naposak, amikor már a fészken kívül várják szüleiket, aztán elhagyják az üregeket, s rövidesen már repülni is tudnak. Szüleik eleinte még etetik őket, de csakhamar már önállóan csipegetnek, és a családi kötelék felbomlik. A hósármány a költési időben elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, a fiókákat is ezzel eteti. Különösen sok szúnyoglárvát hordanak a fészekhez.

A nálunk telelők a sóballa, a bárányparéj és más gyomnövények apró magvait keresik. A hósármány hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Véget vetnének a szemetelők elleni szélmalomharcnak

240 ezer önkéntes részvételével vette kezdetét az ország legnagyobb szemétszedő akciója, a TeSzedd! A „színfalak mögött” eközben egyre szélesebb körű összefogás van születőben, amely hosszú időre tenne rendet nemcsak a köztereken, hanem a fejekben is.

Feloldották a tűzgyújtási tilalmat

Az utóbbi napok csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért nem indokolt a fokozottan tűzveszélyes időszak fenntartása.

Innovatív megoldások a fenntartható termelési és fogyasztási módok előmozdítására

Hazánk környezetpolitikájának célja, hogy az ország gazdasági fejlődése, a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható használata mellett valósuljon meg - jelentette ki László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a 4. ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésen, Nairobiban.

A kígyászölyv nemcsak kígyón él

A kígyászölyv hazánkban a középhegységek déli kitettségű erdeit, elsősorban a tölgyeseket kedveli, különösen az öreg, ritkásabb állományokat, ahol az ágakon sárga fagyöngy tenyészik. Nevének megfelelően elsősorban kígyókkal él, de sok minden mást is eszik. Elfogja a gyíkot, a pockot és az egeret, esős, hűvös időben, amikor a hüllők nem jönnek elő, békákra vadászik.