Back to top

A szója észszerű tápanyagellátása

A szakmabeliek tudják, hogy a mezőgazdasági termelésnek juttatott támogatások szerepe döntő jelentőségű a termelők számára. Mértéke jelentős, és egyben ijedelemre is okot ad.

A jövedelempótló agrártámogatások hozzájárulása az adózás előtti eredményhez túl nagy (1. ábra). Ezen támogatások nélkül szinte nem is lenne eredmény a szántóföldi növénytermesztésben. Tovább árnyalja a képet, ha megnézzük agrár-külkereskedelmünk alakulását (2. ábra).

2018-ban az agrár- és vidékfejlesztési támogatások hozzávetőleges összege csaknem 900 milliárd forint, és ez majdnem megegyezik a 2017. évi agrár-külkereskedelmi mérlegünk egyenlegével. Ijesztő egyezés! Ráadásul kivitelünk legnagyobb volument képviselő árufajtája az egyik legkevesebb hozzáadott értéket képviselő gabona és gabonakészítmény árucsoport (3. ábra).

Kedvező változást a megfelelő stratégiában gondolkodó gazdaságpolitika eredményezhet, illetve mi magunk is azzal, hogy keressük azokat a technológiai megoldásokat, amelyek növelik az ágazat, adott esetben a szójatermesztés nyereségességét. (Most még megtehetjük ezt úgy, hogy élvezhetjük a támogatások nyújtotta védőháló biztonságát!)

A fenti számokból egyértelműen kiderül, a nyereségnövelő célzatú technológiai megoldások keresése nem hóbort, hanem kényszer. Foglalkoztunk már nagyon sok, a szójatermesztés nyereségességét befolyásoló agrotechnikai vizsgálattal: vetésidő, tőszám, fajta, oltás, felhasználás stb. Ezek eredményeit közreadtuk, a termelőknek hasznos információkkal szolgáltak.

Tapasztalatunk szerint a szója tápanyagellátásáról a termelők viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek, ezért döntöttünk úgy, hogy nagyüzemi kísérletekbe kezdünk a témában. Tavaly még csak egy (Taliándörögd), idén már négy gazdaság részvételével (1 dél-baranyai, 3 dél-zalai). A nagyüzemi kísérleteknél mindig ügyeltünk arra, hogy „életszagúak” legyenek: nagyüzemi gépeket, termelők által is elérhető szolgáltatásokat (talajmintavétel, levélanalízis, tápanyagterv) és többnyire a kereskedelemben is kapható inputanyagokat (műtrágyák, lombtrágyák) vettünk igénybe.

A négy helyszínből három esetében talajmintavétellel kezdődött az előkészület. A talajvizsgálat alapján készült a tápanyagterv, ennek megfelelően biztosítottuk a kijuttatandó műtrágyákat a kísérleti terület egyik felére, a terület másik felén a kísérletben részt vevő termelő saját műtrágyázási koncepciója valósult meg.

Mindhárom kísérletben a Gabonakutató három fajtája, a korai Aires, a középérésű Bahia és a szintén középérésű Pannónia kincse vett részt. Az egyik helyen 45 centiméteres sortávon kétféle vetésnormával, a második helyen kukoricasortávon, egy vetésnormával, a harmadik helyen gabonasortávon, egy vetésnormával.

A negyedik kísérleti helyen egy fajtánk (Bahia) szerepelt dupla gabonasortávon. Itt nem volt talajmintavétel, és nem volt eltérő (alap) műtrágyázás. Ennél a kísérletnél a tenyészidőszakban vett levélminta analízise után alakítottuk ki a lombtrágyázási technológiát. Természetesen a kontroll rész nem kapta meg ezt a kezelést. Kíváncsiak voltunk rá, hogy egyetlen jól irányzott lombtrágyázással el tudunk-e érni olyan hozamnövekedést, amely rentábilis, plusz nyereséget eredményez.

Az 1. táblázatban foglaltuk össze a kísérletek főbb paramétereit.

A kísérleti táblákon egyszer minden esetben levélanalízist is végeztünk, melynek adatait összevetettük a későbbiekben mért termésátlagadatokkal és a termés minőségi paramétereivel. Betakarításkor külön mértük a fajták és technológiák termésátlagait, a termés minőségi paramétereit (nyersfehérje, nyerszsír, ezermagtömeg). A kapott adatokkal minden esetben objektív ökonómiai számításokat végeztünk, vagyis beáraztuk az adott technológiát és a velük nyert termésmennyiséget, hogy az egyes tápanyagellátási technológiák gazdaságossági hatékonyságát kiderítsük (2. táblázat).

A talajminták vizsgálati adatainak felhasználásával állították össze a szakemberek a tápanyagellátási terveket, amelyek alapján a feltüntetett mennyiségű inputanyagokat kijuttatták.

Az anyagok mellett számba vettük és beáraztuk a vonatkozó műveleti költségeket is, ezeket az adatokat részletezi a 3. táblázat (a Szepetnek 1 kísérleti helyszínen 2017 végén 4 t/ha, a Keszthelyi-hegységből származó dolomit finomőrleményt is kijuttattak az egész területre, ezt nem szerepeltettük a táblázatban).

A könnyebb összehasonlítás érdekében a 4. táblázatban látható kísérleti helyenként az összes kijuttatott hatóanyagmennyiség.

A lippói kísérlet esetében a saját technológia részeként kijuttatott hatóanyag mennyisége szerény, így természetesen a költsége is alacsony. A szepetneki kísérletekben már a saját üzemi technológia is jelentős mennyiségű hatóanyag kijuttatását irányozta elő, költségben jóval felülmúlva hasonló dél-baranyai társukat. (Itt már nem csupán alapkísérletről, hanem technológiák versenyéről beszélhetünk.) A Próba technológia esetében költséghatékonyabb lett volna kihasználni a vetőgéppel történő kijuttatás lehetőségét – Szepetnek 1, 2 – (ezzel egy műtrágyaszórási művelet megtakarítható lett volna), illetve a gombaölő szeres permetezéssel egy menetben további lombtrágyát kijuttatni, ahogy ezt a saját technológiájánál tette a termelő (Szepetnek 2).

A betakarításkor mért termésátlagokról a 4., 5., 6. ábrák adnak felvilágosítást.

A lippói kísérleti helyen (szemenkénti vetőgép, 45 cmes sortáv) kétféle vetőmagnormával állítottuk be a kísérletet. A Yara technológia minden parcellában egyértelmű terméstöbbletet eredményezett a saját technológiához képest. Kiemelkedő a 300 ezer szemmel vetett, Yara technológiával kezelt Aires, ami 812 kilogramm terméstöbbletet mutatott a saját technológiához képest. Az 550 ezer szemmel vetett Aires, valamint a 300 ezer szemmel vetett Bahia és Pannónia kincse esetében a Yara technológia átlagosan 596 kilogramm terméstöbbletet eredményezett, míg az 550 ezer szemmel vetett Bahia és Pannónia kincse esetében is átlagosan 208 kilogramm terméstöbbletet adott a Yara technológia. A fajták versenyében az 550 ezer és a 300 ezer szemmel vetett Aires volt a nyertes, a harmadik a 300 ezer szemmel vetett Bahia, a negyedik a szintén 300 ezer szemmel vetett Pannónia kincse – minden esetben a Yara technológiás változat.

A korai éréscsoportba tartozó Aires győzelme Baranyában a középérésű társakkal szemben számunkra is meglepő. Az ok valószínűleg az időjárásban keresendő: a késő nyári, kora őszi nagy melegek már nem akadályozták a szemek kitelítődését a korai fajtáknál (ezek a fajták normálisan be tudták fejezni életciklusukat), a középérésűeknél viszont – a helyszíni körülmények függvényében –előfordulhatott, hogy a szemkitelítődés folyamata nem optimálisan alakult.

A Szepetnek 1 kísérleti helyen (kukoricavető gép, kukoricasortáv) a Próba technológia a Bahia és Pannónia kincse fajtánál enyhe fölénybe került a termésátlagokat nézve a saját technológiához képest. A fölény 200 kilogramm körüli hozamtöbblet. Az Aires fajtánál a Próba technológia kevesebb termést adott, mint a saját. A fajták versenyében a Pannónia kincse volt a nyertes, bármelyik fajtához és technológiához viszonyítva (5. ábra).

A Szepetnek 2 kísérleti helyen (gabonavető gép, gabonasortáv) az Aires és a Bahia fajtánál a saját és a Próba technológia fej-fej mellett teljesített, az eltérések minimálisak. A Pannónia kincsénél a saját technológia már jelentősebb, 300 kilogrammot meghaladó többletet mutatott a Próba technológiához hasonlítva (6. ábra).

Összességében tekintve itt is a Pannónia kincse volt a termésátlag győztese, bármelyik fajtát vagy technológiát nézzük is!

A technológiák ökonómiai értékelését is elvégeztük. Megvizsgáltuk a technológiák termésátlagainak eltéréseit a Yara, illetve a Próba és a saját technológiák esetében. Az így kapott különbségeket 100 Ft/ kg-os szójababáron beáraztuk, majd ebből az értékből levontuk a Yara, illetve a Próba technológiák saját technológiához mért többletköltségét. Így kaptuk a 7. ábrát.

Nem csodálkozhatunk azon, hogy a Szepetnek 1 – Aires és a Szepetnek 2 – Pannónia kincse esetében az értékek markánsan negatívak, hiszen mindkét esetben nagyon vaskos volt a saját technológia is. A negatív szepetneki értékeket a Próba technológiánál jelentősen csökkenthette volna a műtrágya vetőgéppel történő kijuttatása, illetve a lombtrágya gombaölő szeres kezeléssel együtt történő ismételt kijuttatása.

A lippói eredmények különösen figyelemre méltók, ezért ott továbbszámoltunk. A Yara technológia 26 000 Ft/ha költséggel volt drágább, mint a saját. A többlettermést 100 Ft/kgos egységáron számoltuk. A többlettermés értékéből levontuk a 26 000 Ft/ha értéket, és a különbözetet elosztottuk 26 000-rel. Vagyis kiszámoltuk, hogy 1 forint pluszráfordítás azon felül, hogy teljes egészében visszakaptuk, még hány forintot eredményezett (8. ábra). Két esettől eltekintve az eredmény döbbenetes: a banki vagy a befektetési szférában szója-tenyészidőszaknyi időtávon ilyen rátákról csak álmodoznak.

Megvizsgáltuk, hogy fajtáink az eltérő kísérleti helyeken miként reagáltak az eltérő tápanyagellátásra, termésátlagban milyen különbséget tudtak produkálni.

Az Aires nyújtotta átlagosan a legnagyobb különbségértéket, azon belül, helyszín szerint a lippói és a Szepetnek 1 kísérletben volt a legmagasabb. A Bahia és a Pannónia kincse a lippói és a Szepetnek 1 helyszínen nagyjából azonos különbséget ért el. A Pannónia kincse a Szepetnek 2 kísérleti helyszínen mindkét fajtatársát alaposan megelőző értéket adott (5. táblázat).

A betakarításkor kapott termény nyersfehérje- és nyerszsír-( olaj-)tartalmát hagyományos kémiai analitikai módszerrel vizsgáltuk. Mindkét adatot abszolút szárazanyagra vetítve adjuk meg (9., 10. ábra).

Az esetek többségében felismerhető az a tendencia, hogy adott kísérleti helyszínen adott fajtánál az a technológia adta a magasabb nyersfehérjeértéket, amelyik a nagyobb termésátlagot is. Vagyis ahol a szója „jobban érezte magát”, ott ezt nemcsak a hozamban, hanem fehérjetartalomban is meghálálta. Fajtáink nyersfehérje-tartalmuk tekintetében eltérő mértékben reagáltak a különböző helyszíneken a különböző tápanyagellátási szintekre. A legnagyobb reakciót – az összes helyszín átlagában – az Aires fajta, a legkisebbet a Pannónia Kincse adta (6. táblázat).

Mindegyik fajta tényleges nyersfehérjeértéke a piaci elvárásoknak megfelelő volt. Az átlagos értékeket tekintve a legtöbbet az Aires, a legkevesebbet a Bahia tartalmazta.

A nyerszsírértékek a lippói és a szepetneki kísérletekben a 11. és a 12. ábra szemlélteti.

A nyerszsírtartalomról általában elmondható, hogy ugyanazon a helyszínen, ugyanazon fajta esetében annál a technológiánál volt nagyobb, ahol kisebb volt a termésátlag, illetve alacsonyabb a nyersfehérjeérték. Más szóval, kiemelkedő nyerszsírtartalomhoz egészen bizonyosan nem párosult kiemelkedő nyersfehérje- tartalom. Fajtáink a nyerszsírtartalmuk tekintetében eltérő mértékben reagáltak a különböző helyszíneken a különböző tápanyagellátási szintekre (7. táblázat). Legnagyobb reakciót az összes helyszín átlagában a Pannónia kincsénél tapasztaltunk.

Mindegyik fajta tényleges nyerszsírértéke megfelelt a piaci elvárásoknak, de az átlagot tekintve a Bahiánál markánsan magasabb értékek mutatkoztak.

A szójatermesztésben több tényező határozza meg a hozamot. Ezek közé tartozik a növényenkénti hüvelyszám, a hüvelyenkénti magszám és az ezermagtömeg. A kísérletben a termény ezermagtömegét mértük: 13. ábra – Lippó, 14. ábra – Szepetnek 1, 2, Sormás. A sormási kísérletről bővebben később.

Az ezermagtömeg tekintetében egyértelműen mind a négy helyszínen az Aires szolgáltatta a legmagasabb értéket. A Pannónia kincse és a Bahia értékeinek egymáshoz való viszonya a dél-zalai és a dél-baranyai területeken eltérő volt. Vizsgáltuk még azt is, hogy az adott helyszínen az adott fajta esetében a Próba, illetve a Yara technológia a saját technológiához képest hány százalékos termésátlag- és ezermagtömeg-növekedést (vagy csökkenést) mutatott. A 13 adatpárból kilenc esetben volt egyértelműen hasonló az elmozdulás iránya: ha nőtt a termés, általában nőtt az ezermagtömeg is (15. ábra).

A Pannónia kincse fajtánál a termésátlag és az ezermagtömeg között olyan szoros és egyértelmű az összefüggés az összes kísérleti hely adatainak felhasználásával készített 16. ábra szerint, hogy bátran elmondható róla: esetében az ezermagtömeg a legmeghatározóbb hozamalkotó tényező.

A negyedik, a Sormáson végzett kísérletben a saját technológia csupán abban különbözött a Próba technológiától, hogy nem kapott lombtrágyát. A kísérletet Bahia fajtánkon végeztük. A kijuttatást levélanalízis előzte meg. A levélanalízis adatainak értékelését követően választották ki a megfelelő készítményeket, amelyek a levélmintavételt követő 1 (!) héten belül a felhasználás helyszínén voltak. A levélanalízis adatai a foszfor és a kén tekintetében a kritikus koncentráció közelében, a kálium esetében az alatt volt. Így született döntés 3 liter/ ha Genezis NitroKén, valamint 4 liter/ha Genezis Pétisol (foszfor- és káliumdús) készítmény együttes, egyszeri kijuttatásáról.

Az analízis eredményét és a készítményekkel kijuttatott fontosabb hatóanyagokat mutatja az 8. táblázat.

Ennek a beavatkozásnak az anyagköltsége 3820 Ft/ha, a kijuttatás műveleti költsége 5000 Ft/ha, együttesen 8820 Ft/ha volt. Az állománypermetezésben nem részesült kontroll terület termésátlaga 4202 kg/ha, a kezelésben részesült Próba technológiás területé 4344 kg/ha lett. A különbség 142 kg, ami 100 Ft/kg-os áron 14 200 Ft/ha. Ebből levonva a költséget, 5380 Ft/ha tiszta nyereség adódott. A korábbi számításokat követve, 1 forint befektetéssel 0,61 Ft forint tiszta nyereséghez jutottunk.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen beavatkozások eredménye már korlátozott mértékű, de ha szakszerűen felépített elveket követve végzik – kifizetődő!

A kísérleti helyek levélanalízis-, hozam- és termésminőség-adataival olyan adatbázishoz jutottunk, amely lehetővé teszi összefüggések keresését a levélanalízis- adatok és a hozam, a levélanalízis adatok és a minőség között. A vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált, hogy ennyi (ilyen kevés) adatból, amennyiben az összes fajta, összes termőhely (kísérleti hely) adatait egyben kezeljük, statisztikailag nem helytálló, gyakran téves összefüggéseket kapunk. Egyedül a kéntartalom és a termésátlag összefüggése az, amit egy ilyen vizsgálat esetén is érdemes megjeleníteni (17. ábra).

Úgy tűnik, a kén nemcsak a repce, hanem a szója esetében is fontos szerepet tölt be: a termés mennyiségét befolyásolja (korábbi kísérleteink is ezt igazolták).

A levélanalízis, azon kívül, hogy iránymutatást adhat a további lombtrágyázáshoz, nagyon fontos finomhangolási lehetőséget is magában rejt: ellenőrizni tudjuk vele, hogy mi az, ami tápanyagellátásunkban sikerült, és mi az, ami kívánnivalót hagy maga után. Fontos információk ezek, még akkor is, ha csak a későbbiekben tudjuk felhasználni őket. Most táblázatos formában közöljük őket, a megfelelő értékeléssel ellátva (9. táblázat). A táblázatban nem szerepeltettük a réz(Cu)-értékeket (technológiai hiba miatt). A molibdént (Mo) csak a lippói kísérlet esetében mérték. A vas (Fe) mérésével kapcsolatos adatokat szintén nem helyeztük el a táblázatban, mert nem találtunk a szakirodalomban az optimális vastartalomra vonatkozó intervallumhatárt (a szakirodalom a vas hiányos klorózissal (IDC) kapcsolatban 5 mg/kg értéket említ, mint kritikus értéket, ezt azonban az összes levélminta adata jócskán meghaladta).

A táblázatban az értékelést háromféle értékelési rendszer szerint is elvégeztük. Az optimálistól magasabb (M) és alacsonyabb (A) értékeket jelöltük. Különösen szembetűnő az értékelés a kálium (K) és a kén (S) vonatkozásában: szinte mindenhol a kívánatos alatti értékeket mértek. A bór (B) – néhány érték kivételével – az optimálisnak tartott intervallum feletti koncentrációban volt jelen. Nagyon komoly problémát jelez a lippói minták mindegyikénél a rendkívül alacsony molibdén-(Mo-)koncentráció (ez a tápelem felel például a gümők normális működéséért, így jelentősen befolyásolhatja a hozamot és minőséget egyaránt).

Ha komoly egészségügyi problémánk van, egészen biztos, hogy vérvételre küldenek, és a vérvizsgálat adatait is figyelembe véve döntenek a gyógyítás módjáról.

Ha növénytermesztésünkben van baj – kicsi a hozam, rossz a minőség –, ráfogjuk, hogy rossz a fajta, rossz az időjárás, vagy csak egyszerűen azt mondjuk, ez nem volt szójatermesztésre alkalmas terület. Hány gazdának jut ilyenkor eszébe a növények „vérvizsgálata”, a levélanalízis, vagy éppen a szakszerű tápanyagterv és a végrehajtott műtrágyázás közötti különbség vizsgálata?

Az előbbiekben láttatni kívántuk, hogy a szójánál érdemes a szakma által is javasolt tápanyagellátási protokollt betartani: talajmintavétel → talajvizsgálat → tápanyagterv → kijuttatás → lombvizsgálat → további beavatkozás/utólagos ellenőrzés. Ennek a sorrendnek a szójatermesztésben napi rutinná kell válnia ahhoz, hogy ne 2,5 t/ha-os termésátlagok közelében termeljünk, hanem a 3 t/ha-os termésátlagot meghaladva. A Gabonakutató szójafajtáival nagyszerű hozamok érhetők el. Rengeteg vizsgálatot végeztünk már velük, ismerjük őket, ezért is állítjuk: céltudatos technológiával szójafajtáink biztos hasznot hoznak. Győződjenek meg róla!

Ezúton is köszönjük a kísérletekben nyújtott értékes és aktív részvételt Ács Norbertnek (Szepetnek 2), Szantner Ádámnak (Szepetnek 1), Lantos Zoltánnak (Agrolippó Zrt. – Lippó), Tóth Milenának (Yara Hungária Kft.), Újvári Botondnak (BASF Hungária Kft.) a sormási és szepetneki kísérletben résztvevő szakembereknek.

Schmidtné Ambrus Ágnes, Garamszegi Tibor
Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új növényegészségügyi rendelet - szakmai álláspont

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kétségeket fogalmazott meg az Európai Unió 2019 decemberében hatályba lépő új növényegészségügyi rendeletével kapcsolatban. Ugyanakkor üdvözli a kártevők és kórokozók terjedésének megfékezésére tett intézkedéseket.

Glifozát az ivóvízben?

Immár másodszorra mondta ki egy amerikai bíróság, hogy a glifozát nevű gyomirtó rákkeltő. A világszerte ismert növényvédő szert idén januártól az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell. Mit kell tudni a glifozátról, miért veszélyes, és hogyan vizsgálják?

GKI: márciusban folytatódott a GKI konjunktúraindex lassú romlása

Míg 2018 utolsó negyedévében folyamatosan emelkedett, 2019 első negyedévében kis lépésekkel, de folyamatosan csökkent a GKI konjunktúraindexe.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

Az első magyar agrárhackathon

Március negyedik hétvégéjén rendezték meg az első éjjel-nappal zajló agrárinnovációs ötletversenyt Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathon címmel. A rendezvény ideje alatt egyetemisták dolgoztak agrárszakértőkkel azon, hogy a legjobb, legújabb megoldások helyet találjanak maguknak az ágazatban, lehetővé téve agrárgazdaságunk fejlődését.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Gyümölcsvédelem mind kevesebb vegyszerrel

Hogyan lehet megóvni a gyümölcsöket a károsítóktól, ha mind több növényvédő szert vonnak ki a forgalomból, és az üzletláncok korlátozzák a kimutatható hatóanyagok számát? A gyártók nem állnak le a fejlesztéssel és egyre inkább környezetkímélő készítmények jelennek meg a piacon. A szabályozási környezetet és az új lehetőségeket mutatták be szakértők a FruitVeB által szervezett tanácskozáson Velencén.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.