Back to top

A szója észszerű tápanyagellátása

A szakmabeliek tudják, hogy a mezőgazdasági termelésnek juttatott támogatások szerepe döntő jelentőségű a termelők számára. Mértéke jelentős, és egyben ijedelemre is okot ad.

A jövedelempótló agrártámogatások hozzájárulása az adózás előtti eredményhez túl nagy (1. ábra). Ezen támogatások nélkül szinte nem is lenne eredmény a szántóföldi növénytermesztésben. Tovább árnyalja a képet, ha megnézzük agrár-külkereskedelmünk alakulását (2. ábra).

2018-ban az agrár- és vidékfejlesztési támogatások hozzávetőleges összege csaknem 900 milliárd forint, és ez majdnem megegyezik a 2017. évi agrár-külkereskedelmi mérlegünk egyenlegével. Ijesztő egyezés! Ráadásul kivitelünk legnagyobb volument képviselő árufajtája az egyik legkevesebb hozzáadott értéket képviselő gabona és gabonakészítmény árucsoport (3. ábra).

Kedvező változást a megfelelő stratégiában gondolkodó gazdaságpolitika eredményezhet, illetve mi magunk is azzal, hogy keressük azokat a technológiai megoldásokat, amelyek növelik az ágazat, adott esetben a szójatermesztés nyereségességét. (Most még megtehetjük ezt úgy, hogy élvezhetjük a támogatások nyújtotta védőháló biztonságát!)

A fenti számokból egyértelműen kiderül, a nyereségnövelő célzatú technológiai megoldások keresése nem hóbort, hanem kényszer. Foglalkoztunk már nagyon sok, a szójatermesztés nyereségességét befolyásoló agrotechnikai vizsgálattal: vetésidő, tőszám, fajta, oltás, felhasználás stb. Ezek eredményeit közreadtuk, a termelőknek hasznos információkkal szolgáltak.

Tapasztalatunk szerint a szója tápanyagellátásáról a termelők viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek, ezért döntöttünk úgy, hogy nagyüzemi kísérletekbe kezdünk a témában. Tavaly még csak egy (Taliándörögd), idén már négy gazdaság részvételével (1 dél-baranyai, 3 dél-zalai). A nagyüzemi kísérleteknél mindig ügyeltünk arra, hogy „életszagúak” legyenek: nagyüzemi gépeket, termelők által is elérhető szolgáltatásokat (talajmintavétel, levélanalízis, tápanyagterv) és többnyire a kereskedelemben is kapható inputanyagokat (műtrágyák, lombtrágyák) vettünk igénybe.

A négy helyszínből három esetében talajmintavétellel kezdődött az előkészület. A talajvizsgálat alapján készült a tápanyagterv, ennek megfelelően biztosítottuk a kijuttatandó műtrágyákat a kísérleti terület egyik felére, a terület másik felén a kísérletben részt vevő termelő saját műtrágyázási koncepciója valósult meg.

Mindhárom kísérletben a Gabonakutató három fajtája, a korai Aires, a középérésű Bahia és a szintén középérésű Pannónia kincse vett részt. Az egyik helyen 45 centiméteres sortávon kétféle vetésnormával, a második helyen kukoricasortávon, egy vetésnormával, a harmadik helyen gabonasortávon, egy vetésnormával.

A negyedik kísérleti helyen egy fajtánk (Bahia) szerepelt dupla gabonasortávon. Itt nem volt talajmintavétel, és nem volt eltérő (alap) műtrágyázás. Ennél a kísérletnél a tenyészidőszakban vett levélminta analízise után alakítottuk ki a lombtrágyázási technológiát. Természetesen a kontroll rész nem kapta meg ezt a kezelést. Kíváncsiak voltunk rá, hogy egyetlen jól irányzott lombtrágyázással el tudunk-e érni olyan hozamnövekedést, amely rentábilis, plusz nyereséget eredményez.

Az 1. táblázatban foglaltuk össze a kísérletek főbb paramétereit.

A kísérleti táblákon egyszer minden esetben levélanalízist is végeztünk, melynek adatait összevetettük a későbbiekben mért termésátlagadatokkal és a termés minőségi paramétereivel. Betakarításkor külön mértük a fajták és technológiák termésátlagait, a termés minőségi paramétereit (nyersfehérje, nyerszsír, ezermagtömeg). A kapott adatokkal minden esetben objektív ökonómiai számításokat végeztünk, vagyis beáraztuk az adott technológiát és a velük nyert termésmennyiséget, hogy az egyes tápanyagellátási technológiák gazdaságossági hatékonyságát kiderítsük (2. táblázat).

A talajminták vizsgálati adatainak felhasználásával állították össze a szakemberek a tápanyagellátási terveket, amelyek alapján a feltüntetett mennyiségű inputanyagokat kijuttatták.

Az anyagok mellett számba vettük és beáraztuk a vonatkozó műveleti költségeket is, ezeket az adatokat részletezi a 3. táblázat (a Szepetnek 1 kísérleti helyszínen 2017 végén 4 t/ha, a Keszthelyi-hegységből származó dolomit finomőrleményt is kijuttattak az egész területre, ezt nem szerepeltettük a táblázatban).

A könnyebb összehasonlítás érdekében a 4. táblázatban látható kísérleti helyenként az összes kijuttatott hatóanyagmennyiség.

A lippói kísérlet esetében a saját technológia részeként kijuttatott hatóanyag mennyisége szerény, így természetesen a költsége is alacsony. A szepetneki kísérletekben már a saját üzemi technológia is jelentős mennyiségű hatóanyag kijuttatását irányozta elő, költségben jóval felülmúlva hasonló dél-baranyai társukat. (Itt már nem csupán alapkísérletről, hanem technológiák versenyéről beszélhetünk.) A Próba technológia esetében költséghatékonyabb lett volna kihasználni a vetőgéppel történő kijuttatás lehetőségét – Szepetnek 1, 2 – (ezzel egy műtrágyaszórási művelet megtakarítható lett volna), illetve a gombaölő szeres permetezéssel egy menetben további lombtrágyát kijuttatni, ahogy ezt a saját technológiájánál tette a termelő (Szepetnek 2).

A betakarításkor mért termésátlagokról a 4., 5., 6. ábrák adnak felvilágosítást.

A lippói kísérleti helyen (szemenkénti vetőgép, 45 cmes sortáv) kétféle vetőmagnormával állítottuk be a kísérletet. A Yara technológia minden parcellában egyértelmű terméstöbbletet eredményezett a saját technológiához képest. Kiemelkedő a 300 ezer szemmel vetett, Yara technológiával kezelt Aires, ami 812 kilogramm terméstöbbletet mutatott a saját technológiához képest. Az 550 ezer szemmel vetett Aires, valamint a 300 ezer szemmel vetett Bahia és Pannónia kincse esetében a Yara technológia átlagosan 596 kilogramm terméstöbbletet eredményezett, míg az 550 ezer szemmel vetett Bahia és Pannónia kincse esetében is átlagosan 208 kilogramm terméstöbbletet adott a Yara technológia. A fajták versenyében az 550 ezer és a 300 ezer szemmel vetett Aires volt a nyertes, a harmadik a 300 ezer szemmel vetett Bahia, a negyedik a szintén 300 ezer szemmel vetett Pannónia kincse – minden esetben a Yara technológiás változat.

A korai éréscsoportba tartozó Aires győzelme Baranyában a középérésű társakkal szemben számunkra is meglepő. Az ok valószínűleg az időjárásban keresendő: a késő nyári, kora őszi nagy melegek már nem akadályozták a szemek kitelítődését a korai fajtáknál (ezek a fajták normálisan be tudták fejezni életciklusukat), a középérésűeknél viszont – a helyszíni körülmények függvényében –előfordulhatott, hogy a szemkitelítődés folyamata nem optimálisan alakult.

A Szepetnek 1 kísérleti helyen (kukoricavető gép, kukoricasortáv) a Próba technológia a Bahia és Pannónia kincse fajtánál enyhe fölénybe került a termésátlagokat nézve a saját technológiához képest. A fölény 200 kilogramm körüli hozamtöbblet. Az Aires fajtánál a Próba technológia kevesebb termést adott, mint a saját. A fajták versenyében a Pannónia kincse volt a nyertes, bármelyik fajtához és technológiához viszonyítva (5. ábra).

A Szepetnek 2 kísérleti helyen (gabonavető gép, gabonasortáv) az Aires és a Bahia fajtánál a saját és a Próba technológia fej-fej mellett teljesített, az eltérések minimálisak. A Pannónia kincsénél a saját technológia már jelentősebb, 300 kilogrammot meghaladó többletet mutatott a Próba technológiához hasonlítva (6. ábra).

Összességében tekintve itt is a Pannónia kincse volt a termésátlag győztese, bármelyik fajtát vagy technológiát nézzük is!

A technológiák ökonómiai értékelését is elvégeztük. Megvizsgáltuk a technológiák termésátlagainak eltéréseit a Yara, illetve a Próba és a saját technológiák esetében. Az így kapott különbségeket 100 Ft/ kg-os szójababáron beáraztuk, majd ebből az értékből levontuk a Yara, illetve a Próba technológiák saját technológiához mért többletköltségét. Így kaptuk a 7. ábrát.

Nem csodálkozhatunk azon, hogy a Szepetnek 1 – Aires és a Szepetnek 2 – Pannónia kincse esetében az értékek markánsan negatívak, hiszen mindkét esetben nagyon vaskos volt a saját technológia is. A negatív szepetneki értékeket a Próba technológiánál jelentősen csökkenthette volna a műtrágya vetőgéppel történő kijuttatása, illetve a lombtrágya gombaölő szeres kezeléssel együtt történő ismételt kijuttatása.

A lippói eredmények különösen figyelemre méltók, ezért ott továbbszámoltunk. A Yara technológia 26 000 Ft/ha költséggel volt drágább, mint a saját. A többlettermést 100 Ft/kgos egységáron számoltuk. A többlettermés értékéből levontuk a 26 000 Ft/ha értéket, és a különbözetet elosztottuk 26 000-rel. Vagyis kiszámoltuk, hogy 1 forint pluszráfordítás azon felül, hogy teljes egészében visszakaptuk, még hány forintot eredményezett (8. ábra). Két esettől eltekintve az eredmény döbbenetes: a banki vagy a befektetési szférában szója-tenyészidőszaknyi időtávon ilyen rátákról csak álmodoznak.

Megvizsgáltuk, hogy fajtáink az eltérő kísérleti helyeken miként reagáltak az eltérő tápanyagellátásra, termésátlagban milyen különbséget tudtak produkálni.

Az Aires nyújtotta átlagosan a legnagyobb különbségértéket, azon belül, helyszín szerint a lippói és a Szepetnek 1 kísérletben volt a legmagasabb. A Bahia és a Pannónia kincse a lippói és a Szepetnek 1 helyszínen nagyjából azonos különbséget ért el. A Pannónia kincse a Szepetnek 2 kísérleti helyszínen mindkét fajtatársát alaposan megelőző értéket adott (5. táblázat).

A betakarításkor kapott termény nyersfehérje- és nyerszsír-( olaj-)tartalmát hagyományos kémiai analitikai módszerrel vizsgáltuk. Mindkét adatot abszolút szárazanyagra vetítve adjuk meg (9., 10. ábra).

Az esetek többségében felismerhető az a tendencia, hogy adott kísérleti helyszínen adott fajtánál az a technológia adta a magasabb nyersfehérjeértéket, amelyik a nagyobb termésátlagot is. Vagyis ahol a szója „jobban érezte magát”, ott ezt nemcsak a hozamban, hanem fehérjetartalomban is meghálálta. Fajtáink nyersfehérje-tartalmuk tekintetében eltérő mértékben reagáltak a különböző helyszíneken a különböző tápanyagellátási szintekre. A legnagyobb reakciót – az összes helyszín átlagában – az Aires fajta, a legkisebbet a Pannónia Kincse adta (6. táblázat).

Mindegyik fajta tényleges nyersfehérjeértéke a piaci elvárásoknak megfelelő volt. Az átlagos értékeket tekintve a legtöbbet az Aires, a legkevesebbet a Bahia tartalmazta.

A nyerszsírértékek a lippói és a szepetneki kísérletekben a 11. és a 12. ábra szemlélteti.

A nyerszsírtartalomról általában elmondható, hogy ugyanazon a helyszínen, ugyanazon fajta esetében annál a technológiánál volt nagyobb, ahol kisebb volt a termésátlag, illetve alacsonyabb a nyersfehérjeérték. Más szóval, kiemelkedő nyerszsírtartalomhoz egészen bizonyosan nem párosult kiemelkedő nyersfehérje- tartalom. Fajtáink a nyerszsírtartalmuk tekintetében eltérő mértékben reagáltak a különböző helyszíneken a különböző tápanyagellátási szintekre (7. táblázat). Legnagyobb reakciót az összes helyszín átlagában a Pannónia kincsénél tapasztaltunk.

Mindegyik fajta tényleges nyerszsírértéke megfelelt a piaci elvárásoknak, de az átlagot tekintve a Bahiánál markánsan magasabb értékek mutatkoztak.

A szójatermesztésben több tényező határozza meg a hozamot. Ezek közé tartozik a növényenkénti hüvelyszám, a hüvelyenkénti magszám és az ezermagtömeg. A kísérletben a termény ezermagtömegét mértük: 13. ábra – Lippó, 14. ábra – Szepetnek 1, 2, Sormás. A sormási kísérletről bővebben később.

Az ezermagtömeg tekintetében egyértelműen mind a négy helyszínen az Aires szolgáltatta a legmagasabb értéket. A Pannónia kincse és a Bahia értékeinek egymáshoz való viszonya a dél-zalai és a dél-baranyai területeken eltérő volt. Vizsgáltuk még azt is, hogy az adott helyszínen az adott fajta esetében a Próba, illetve a Yara technológia a saját technológiához képest hány százalékos termésátlag- és ezermagtömeg-növekedést (vagy csökkenést) mutatott. A 13 adatpárból kilenc esetben volt egyértelműen hasonló az elmozdulás iránya: ha nőtt a termés, általában nőtt az ezermagtömeg is (15. ábra).

A Pannónia kincse fajtánál a termésátlag és az ezermagtömeg között olyan szoros és egyértelmű az összefüggés az összes kísérleti hely adatainak felhasználásával készített 16. ábra szerint, hogy bátran elmondható róla: esetében az ezermagtömeg a legmeghatározóbb hozamalkotó tényező.

A negyedik, a Sormáson végzett kísérletben a saját technológia csupán abban különbözött a Próba technológiától, hogy nem kapott lombtrágyát. A kísérletet Bahia fajtánkon végeztük. A kijuttatást levélanalízis előzte meg. A levélanalízis adatainak értékelését követően választották ki a megfelelő készítményeket, amelyek a levélmintavételt követő 1 (!) héten belül a felhasználás helyszínén voltak. A levélanalízis adatai a foszfor és a kén tekintetében a kritikus koncentráció közelében, a kálium esetében az alatt volt. Így született döntés 3 liter/ ha Genezis NitroKén, valamint 4 liter/ha Genezis Pétisol (foszfor- és káliumdús) készítmény együttes, egyszeri kijuttatásáról.

Az analízis eredményét és a készítményekkel kijuttatott fontosabb hatóanyagokat mutatja az 8. táblázat.

Ennek a beavatkozásnak az anyagköltsége 3820 Ft/ha, a kijuttatás műveleti költsége 5000 Ft/ha, együttesen 8820 Ft/ha volt. Az állománypermetezésben nem részesült kontroll terület termésátlaga 4202 kg/ha, a kezelésben részesült Próba technológiás területé 4344 kg/ha lett. A különbség 142 kg, ami 100 Ft/kg-os áron 14 200 Ft/ha. Ebből levonva a költséget, 5380 Ft/ha tiszta nyereség adódott. A korábbi számításokat követve, 1 forint befektetéssel 0,61 Ft forint tiszta nyereséghez jutottunk.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen beavatkozások eredménye már korlátozott mértékű, de ha szakszerűen felépített elveket követve végzik – kifizetődő!

A kísérleti helyek levélanalízis-, hozam- és termésminőség-adataival olyan adatbázishoz jutottunk, amely lehetővé teszi összefüggések keresését a levélanalízis- adatok és a hozam, a levélanalízis adatok és a minőség között. A vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált, hogy ennyi (ilyen kevés) adatból, amennyiben az összes fajta, összes termőhely (kísérleti hely) adatait egyben kezeljük, statisztikailag nem helytálló, gyakran téves összefüggéseket kapunk. Egyedül a kéntartalom és a termésátlag összefüggése az, amit egy ilyen vizsgálat esetén is érdemes megjeleníteni (17. ábra).

Úgy tűnik, a kén nemcsak a repce, hanem a szója esetében is fontos szerepet tölt be: a termés mennyiségét befolyásolja (korábbi kísérleteink is ezt igazolták).

A levélanalízis, azon kívül, hogy iránymutatást adhat a további lombtrágyázáshoz, nagyon fontos finomhangolási lehetőséget is magában rejt: ellenőrizni tudjuk vele, hogy mi az, ami tápanyagellátásunkban sikerült, és mi az, ami kívánnivalót hagy maga után. Fontos információk ezek, még akkor is, ha csak a későbbiekben tudjuk felhasználni őket. Most táblázatos formában közöljük őket, a megfelelő értékeléssel ellátva (9. táblázat). A táblázatban nem szerepeltettük a réz(Cu)-értékeket (technológiai hiba miatt). A molibdént (Mo) csak a lippói kísérlet esetében mérték. A vas (Fe) mérésével kapcsolatos adatokat szintén nem helyeztük el a táblázatban, mert nem találtunk a szakirodalomban az optimális vastartalomra vonatkozó intervallumhatárt (a szakirodalom a vas hiányos klorózissal (IDC) kapcsolatban 5 mg/kg értéket említ, mint kritikus értéket, ezt azonban az összes levélminta adata jócskán meghaladta).

A táblázatban az értékelést háromféle értékelési rendszer szerint is elvégeztük. Az optimálistól magasabb (M) és alacsonyabb (A) értékeket jelöltük. Különösen szembetűnő az értékelés a kálium (K) és a kén (S) vonatkozásában: szinte mindenhol a kívánatos alatti értékeket mértek. A bór (B) – néhány érték kivételével – az optimálisnak tartott intervallum feletti koncentrációban volt jelen. Nagyon komoly problémát jelez a lippói minták mindegyikénél a rendkívül alacsony molibdén-(Mo-)koncentráció (ez a tápelem felel például a gümők normális működéséért, így jelentősen befolyásolhatja a hozamot és minőséget egyaránt).

Ha komoly egészségügyi problémánk van, egészen biztos, hogy vérvételre küldenek, és a vérvizsgálat adatait is figyelembe véve döntenek a gyógyítás módjáról.

Ha növénytermesztésünkben van baj – kicsi a hozam, rossz a minőség –, ráfogjuk, hogy rossz a fajta, rossz az időjárás, vagy csak egyszerűen azt mondjuk, ez nem volt szójatermesztésre alkalmas terület. Hány gazdának jut ilyenkor eszébe a növények „vérvizsgálata”, a levélanalízis, vagy éppen a szakszerű tápanyagterv és a végrehajtott műtrágyázás közötti különbség vizsgálata?

Az előbbiekben láttatni kívántuk, hogy a szójánál érdemes a szakma által is javasolt tápanyagellátási protokollt betartani: talajmintavétel → talajvizsgálat → tápanyagterv → kijuttatás → lombvizsgálat → további beavatkozás/utólagos ellenőrzés. Ennek a sorrendnek a szójatermesztésben napi rutinná kell válnia ahhoz, hogy ne 2,5 t/ha-os termésátlagok közelében termeljünk, hanem a 3 t/ha-os termésátlagot meghaladva. A Gabonakutató szójafajtáival nagyszerű hozamok érhetők el. Rengeteg vizsgálatot végeztünk már velük, ismerjük őket, ezért is állítjuk: céltudatos technológiával szójafajtáink biztos hasznot hoznak. Győződjenek meg róla!

Ezúton is köszönjük a kísérletekben nyújtott értékes és aktív részvételt Ács Norbertnek (Szepetnek 2), Szantner Ádámnak (Szepetnek 1), Lantos Zoltánnak (Agrolippó Zrt. – Lippó), Tóth Milenának (Yara Hungária Kft.), Újvári Botondnak (BASF Hungária Kft.) a sormási és szepetneki kísérletben résztvevő szakembereknek.

Schmidtné Ambrus Ágnes, Garamszegi Tibor
Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldség és gyümölcs igényesen

„A kiváló áru titka az igényesség, ami a munkaszervezésben csúcsosodik ki. Ennyi mindent és ilyen minőséget csak a család jól szervezett ’csúcsra járatásával’ lehet elérni. Nincs holtidő, és nincs elmaradt munkafázis, nincs kilengés, nincs szabadság. Kemény, munkás élet van” – fogalmazta meg mottóját Ott Zoltán, aki Tótszerdahelyen gazdálkodik.

Füvesítéssel növelhető az áfonya antioxidáns tartalma

Az áfonyabokrok mellé ültetett fűfélék segítenek a vashiány megelőzésében, így növelhető a termés mennyisége és minősége is egy tanulmány szerint. A módszer hatékonysága vetekszik a megszokott kémiai kezelésekkel – azonban jóval egyszerűbb, biztonságosabb, olcsóbb és fenntarthatóbb az optimálistól eltérő talajokon termesztett áfonya-állományoknál.

Extrém sport a méhészet

Schrek Ottó egyike azoknak, akik 2018 decemberében vehették át szakképzett méhész diplomájukat. Bár gyermekkora óta érdekelte a méhészkedés, a szakmával igazán az Amerikai Egyesült Államokban ismerkedett meg agrármérnök gyakornokként. Ottani tapasztalatait hazahozta, honosította.

Így védjük meg a karalábénkat

A karalábé termesztésével már a rómaiak is foglalkoztak. Hazánkban a 16. században kezdték termeszteni, ekkor már hajtatták is. C-vitamin-tartalma a levélben mintegy háromszorosa a gumóénak, amit Néhány országban szívesen fogyasztanak. Mivel hidegtűrő növény, főleg fűtés nélküli fólia alatt hajtatják. Kórokozói és kártevői az alacsony termesztési hőmérséklet ellenére is akadnak.

Elektronikus orr a hagymatárolókban

A korszerű klímatechnikának köszönhetően mind tovább és jobb minőségben tárolható az étkezési hagyma. De vajon milyen gyorsan terjednek a kórokozók a tárolókban, és mekkora a különbség tárolhatóság szempontjából a fajták között? Ezeket a kérdéseket vizsgálják a Julius Kühn Intézet kutatói. A vizsgálatokról és eredményeiről a Gemüse szaklap számolt be.

Igényekre szabott tematikával indulnak a tejipari gyakorlati napok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága a „Tanuljunk együtt!” elnevezésű program keretében tejipari gyakorlati napokat szervez a mosonmagyaróvári Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetnél. Az ingyenes szakmai eseményeken a résztvevők az oltós alvasztású sajtok és a savas alvasztású tejtermékek előállításával ismerkedhetnek meg.

Megújult a Magyar Mezőgazdaság

Az idén 74. évfolyamába lépett Magyar Mezőgazdaság küllemében jelentősen megváltozott. Az egyetlen hazai agrárgazdasági hetilap új rovatokkal és még gazdagabb szakmai tartalommal jelentkezik méghozzá jobb minőségű papíron, megújult formában.

Több mint 500 millió forint támogatást kap a fűszerpaprika ágazat

A fűszerpaprika vetésterületének megőrzése érdekében azonnali intézkedésekre van szükség, ezért még idén több mint 500 millió forint támogatást kap az ágazat - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Kalocsán kedden a helyi és környékbeli fűszerpaprika termelőkkel folytatott egyeztetéseket követően.

Az ökológiai vetőmagok elterjedéséért dolgoznak

Az ökológiai minősítésű vetőmagok piaci részesedése még mindig rendkívül alacsony Magyarországon - áll egy 2017-ben készült Európai Uniós jelentésben. E helyzet nem példa nélküli a kontinensen, így az unió egy 2021-ig tartó, nagyszabású projektet indított útjára. Az egyik cél, hogy az érintett országokban, műhelymunkák alkalmával szakértői csoportok jöjjenek létre.

Növényvédelmi előrejelzés – csodát tesz a gyepszellőztetés

Nem várhatunk tovább a lemosó permetezéssel, mert a kifakadt rügyekben már perzselést okozhatnak a szerek. Itt az ideje a gyepszellőztetésnek is: ha a levegőhöz jut a fű gyökere, magunk is meg fogunk lepődni, milyen lendülettel kezd majd fejlődni.