Back to top

Csak szakszerű tárolással nyújtható a hagymaszezon

Elsősorban a korszerű tárolók hiánya az oka, hogy nem tudjuk egész évben magyar hagymával ellátni a belföldi piacot. A tárolás kockázatairól Dorcsinecz Balázs, a Dombegyházi EURO Tész Kft. ügyvezetője beszélt a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. kecskeméti hagymatermesztési szakmai napján.

A hagymát leggyakrabban ömlesztve (szellőztetéssel), illetve Békéscsaba környékén konténerekben, de szellőztetés nélkül tárolják. Ezeknél korszerűbb megoldás a szívó-, illetve nyomólevegős konténeres technika.

A déli országokban arra törekszenek, hogy gyorsan, 5-10 nap alatt 4-5 °C-ra hűtsék a hagymát, 30-35 °C-os külső hőmérsékletnél azonban ez igen drága. A holland rendszerű tárolók sokkal gazdaságosabbak, de nagyobb figyelmet is igényelnek. Elsősorban a külső hidegebb levegőt hasznosítják, azzal hűtik le fokozatosan a hagymát. A hűtőegységek inkább csak arra szolgálnak, hogy február után, kitavaszodáskor is megőrizzék a betárolt hagyma minőségét. Ha becsukják az ablakot, akkor a benti levegőt keringtetik a konténerek közt, ha kinyitják, akkor a kinti levegő beengedésével csökkentik az áramló levegő hőmérsékletét. (A külső hőmérséklet és páratartalom alapján döntenek a termelők, hogy kinyitják-e az ablakot.)

Nagyon fontos, hogy a betárolt hagymát minél hamarabb leszárítsuk, ezért lehet szükség a fűtőegység használatára csapadékos, párás időben nyáron is, különben nagy a kockázata a gombás, baktériumos fertőzések fölerősödésének.

A tároló és a tárolt áru hőmérséklete nem azonos, ezért több helyen kell elhelyezni hőmérőt a tárolóban. Ha 3 °C-nál nagyobb a hőmérsékletkülönbség a teremben/csatornában és a hagyma közelében, akkor már számíthatunk párakicsapódásra, az pedig melegágya egyes tárolási betegségeknek. De a túlszárítás sem előnyös. Arra is figyeljünk, nehogy megfagyjon a hagyma a beengedett külső levegőtől, a mínusz 5 °C-os levegő ugyanis már okozhat fagykárt, ha nem kapcsoljuk be a fűtést.

Amíg páratartalom-mérőből elegendő egyet elhelyezni a konténeres hagyma tetején, hőmérőből tegyünk ki jó néhányat, mert a hőmérséklet attól is függ, hogy mikor tárolták be a hagymát. Az lenne az ideális, ha mindenütt egy szintre tudnánk hozni a hőmérsékletet, különben esetleg túlszárítjuk a korábban betárolt termést. Kisebb egységekből álló tárolóban, valamint konténeres tárolásnál ez könnyebben megvalósítható, hiszen a konténerek közti csatornák lezárhatók, ha ott már nem kell tovább szárítani a hagymát.

A szakirodalom szerint a hagymatároláshoz 60-70 százalékos páratartalom és 0-1 °C hőmérséklet a legmegfelelőbb. Csírázásgátlóval kezelt hagymánál a hőmérséklet elérheti a 4-5 °C-ot.

A 0-1 °C-on hosszan tárolt hagymát nem szabad azonnal csomagolni, előtte vissza kell melegíteni szobahőmérsékletre, vagy legalább 5-10 °C-ra, mert a hideg hagymán a mechanikai sérülések üvegesedést okozhatnak.

A melegítés során azonban ügyeljünk, nehogy hirtelen túlszárítsuk a fejeket, különben megreped, leesik a külső páncélréteg, hangsúlyozta Dorcsinecz Balázs.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cserjemetszési egyszeregy

Nem mindegy, hogy melyik cserjét mikor metsszük. Ha rossz időpontot választunk, éppen azokat a virágrügyeket távolítjuk el a bokorról, ami a díszét adja. A cserjék és évelők metszésével kapcsolatos tudnivalókat Bori Krisztián Gábor, a Borostyán Faiskola munkatársa foglalta össze a Specialmix Kertészeti Kft. gödöllői szakmai napján.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Hogy ne legyen tripszes a paprika

A hazai paprikatermesztésben már több mint 20 éve bevált gyakorlat a biológiai növényvédelem. A kertészetek többségében betelepített Amblyseius swirskii ragadozó atkák, Orius ragadozó poloskák és Aphidius fürkészek mellett lehet-e más módszerrel javítani a biológiai növényvédelem hatékonyságát? A válasz igen.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Nagy-Somló a bio útra lép - az ÖMKi oktatással segíti az átállást

Magyarország legkisebb történelmi borvidéke márciustól többek között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével tér át ökológiai művelésre.A folyamat eredményeként Magyarország olyan történelmi borvidékkel gazdagodik, amelyen itthon úttörő módon egységesen ökológiai módon termelnek borszőlőt.

Léüzemekben végzi az étkezési alma

Olyan mértékben szenvedtek minőségromlást az ősszel étkezési almaként a hűtőházakba tárolt gyümölcsök, hogy - kármentés gyanánt - Magyarországon is újraindultak a léüzemek, de az árak az őszihez hasonlóan a mélyben vannak - írta a Világgazdaság.

Őszibarackból az Y-korona a legjobb

Hagyományos termőtájunkon, Szatymazon az őszibarackot még mindig a legtöbben tányérkoronával nevelik, pedig a jobb lenne egyszerűbben kezelhető fákra váltani, derült ki a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetsége szakmai napján. Gyuris Mihály szerint az Y-korona nemcsak könnyebben művelhető, hanem többet is terem, mint a hagyományos. Metszését ezúttal olasz szakember, Gianluca Pasi mutatta be.

Növényvédelmi előrejelzés – itt az utolsó pillanat a tél végi lemosó permetezésekre

Aki még nem tette meg, az most még gyorsan szakíthat időt a lemosó permetezésre, de már legyünk óvatosak a töménységgel, mert bimbósak a gyümölcsfák. Az örökzöldeket is érdemes lemosni réztartalmú készítménnyel, a puszpángbokraink belsejét pedig alaposan nézzük át, mert már várható a puszpángmoly éledése.