Back to top

Hagymasirató optimista felhangokkal

A vöröshagyma a paradicsom és a sárgarépa mellett a világon a legnagyobb felületen termelt zöldség, és vetésterülete – valamint hozama - folyamatosan nő. Európában szinte minden országban dobogós helyen áll. Míg 1990-ben 27 millió tonnát termeltek a világon, az elmúlt esztendőben ez 70-74 millió tonnára nőtt, és a prognózisok szerint 2050-ben elérheti a 150 millió tonnát.

Kína 21 millió tonnával áll az első helyen, amit India követ a maga 13 millió tonnájával. Törökország, Pakisztán, Irán és Egyiptom együttesen 8 millió tonnával képviseltetik magukat, az USA 3,2, míg Brazília 1,6 millió tonnával zárja a „nagyok” sorát. Szinte korlátlan piacot jelent Ázsia és Afrika, amit a népesség növekedése és a fogyasztói szokások megváltozása támaszt alá. Az általunk oly nagy figyelemmel kísért Hollandia termésének 90-95 százalékát hajógyomorban – összesen 150 országba – juttatja el a harmadik világbeliek számára.

bejo2_copy.jpg

Fotó: viniczai

Itthon a termelői összefogás fontosságát hangsúlyozzák egyre többen. Ha sikerülne 40-50 ezer tonna vöröshagymát „összerakniuk” a gazdáknak, akkor komolyabban vennék őket az értékesítési hálózatokban.

Ez ellen hatnak azok a negatív tapasztalatok, melyeket sokan a TÉSZ-ek kapcsán idáig gyűjtöttek, így sokan egyedül igyekeznek érvényesülni, a szőnyeg széléről értékesítenek.

Pedig 20-30 ezer tonna termelés növekedés reális volna itthon. Ma mintegy 1500 hektáron 65-70 ezer tonnányi vöröshagymát állítunk elő. Ehhez képest közel 20 ezer tonna importtal számolhatunk. Ráadásul 1-2 ezer tonna exportra is lenne kilátás.

Az elmúlt évben 350 hektárnyi áttelelő hagymát állítottunk elő, jellemzően 30-50 tonnás átlagterméssel.

A kilónkénti 100-130 forintos ár nyugodt termelőket, stresszmentes kereskedőket eredményezett. Tavaly a tavaszi vöröshagymánál a szakemberek 20-30 százalékos terméskieséssel, 40-50 tonnás átlagterméssel számoltak. Ugyanez elmondható más európai országok kapcsán is.

Ősszel Európában 28-32 eurocent volt az induló ár, most 40-45 eurocentnél tartunk, s úgy tűnik, a növekedés megállt. Ez az ár a kereskedők számára is a lélektani határ, nem mernek ennél feljebb menni, ráadásul a minőség sem kifogástalan. A szakemberek véleménye szerint stabil, magas ár várható egészen októberig, ami a hazai kereskedelmet is meghatározza.

A kialakult piaci helyzet lustává teszi a gazdákat a problémamegoldás terén, pedig nem lehet lazítani, számtalan fehér folttal találkozhatunk a technológiában. Ráadásul nem mutogathatunk kifelé, mert a holland, vagy az olasz termelőket ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, folyamatos kísérletek, vizsgálatok folynak. Elsősorban a baktérium és a fuzárium kérdésének megoldása, a betakarítás idejének optimális meghatározása, a helyes tárolás megválasztása vagy éppen az egységes árualap előállítása a kritikus pont.

dscn6041_copy.jpg

Fotó: viniczai

Emellett lényeges kérdés a piacszerzés, amit térben és időben kell megszervezni. Áruházláncokban kel el a magyar hagyma 60-70 százaléka, ami kiszolgáltatottakká teszi a gazdákat.

Pedig ott vannak például a lengyelek– bármilyen idegenül is hangzik, hiszen az öreg kontinens jelentős hagymatermelői -, ahová korai időszakban jó néhány kamionnyi árut lehetne szállítani. Komoly zavart okoz a virtuális hagymapiac is, hiszen egy termelő akár 6-7 helyre is kiajánlja a termést, átláthatatlanná téve ezzel a kereskedelmet.

Abba pedig nem is érdemes belegondolni, mi lesz, ha a törökök egy jó évben 10 százalékkal többet termelnek. A német – ami a valóságban arab – kereskedők elsősorban onnan szerzik majd be az árualapot, s a többi országban megtermelt felesleg a mi piacunkat is nyomni fogja. A lengyelek az évi 600 ezer tonnányi termésükből most is 25 ezer tonnát Angliába visznek, s tőlük vásárolnak mintegy 29 ezer tonnányi mennyiséget a hollandok, amiről nem tudni, hová kerül.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gabonaár: merre indul el?

Viszonylagos csend honol a világ és azon belül Magyarország gabonapiacain, amiből egyelőre nem következik sem árzuhanás, sem érdemi drágulás. Azonban a holtszezonnak számító januárban érdemes a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokra figyelni, amelyek kimenetele befolyásolhatja az egyelőre bőséges termésűnek ígérkező 2019-es szezon gabonaárait.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

Bárány: kijózanodás következhet a Brexit folyamatában

Ébresztőként szolgálhat a brit politikai elit számára a May-féle tervezet keddi bukása, amelynek eredménye egy sokkal enyhébb forgatókönyv megvalósulása lehet – mondta el lapunknak az egyik legnagyobb baromfihús-exportőr vállalat tulajdonosa.

Péntektől vámot kell fizetni az egyik rizsfajta behozatalánál

A Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizs uniós behozatala jelentősen megemelkedett, gazdasági károkat okozva az európai termelőknek, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy behozatali vámokat ír elő az érintett rizsfajtára - közölte az uniós bizottság szerdán.

Feje tetejére állt az olasz zöldségtermesztés

Délen fagy, északon pedig meleg van és aszály, feje tetejére állt az olasz csizma időjárása. A zöldségtermesztők mindkettőt megsínylik, bár most télen inkább a délieknek van okuk aggódni.

Az egekbe szökik a borok ára a Brexit után Angliában

A brit érdekképviseletek arra kérik a kormányt – amennyiben nem sikerül megegyezni az Unióval a kilépés feltételeiről – hogy függesszék fel egyoldalúan a borokra kivetett vámokat. Ellenkező esetben árrobbanásra és ellátási gondokra lehet számítani.

Kevesebb a kínai: milyen a fokhagyma piaca?

Az Európai Unióban közel 44 ezer hektáron mintegy 394 ezer tonna fokhagymát termeltek 2017-ben. A legjelentősebb uniós termelő évek óta Spanyolország, ahol kiemelkedően nagy mennyiséget, 274 ezer tonnát takarítottak be 2017-ben.

A tárolókapacitás növelése segítheti a hagymaágazatot

A hazai hagymaágazat versenyképességének növelését célozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyma munkacsoportja. Bár a 2018-as év a termelők szempontjából eredményes volt, a termelőket összefogó csoport – a piac évről évre jelentős ingadozását ellensúlyozandó – ösztönzi a tárolókapacitások növelését és a szorosabb együttműködést.