Back to top

A hazai borszőlők sikerei

Amikor egy szőlőfajtát termesztünk, legyen az bor- vagy csemegeszőlő, a legfontosabb, hogy ismerjük termesztési értékmérő tulajdonságait. Ezek határozzák meg ugyanis azt, hogy adott termőhelyen, adott időjárási viszonyok mellett mennyire tudunk sikeresen szőlészkedni.

Magyarország a szőlőtermesztés északi határához esik közel, ezért fontos, hogy jól be tudjon érni a szőlő, tehát a korai és középérésű fajtákat célszerű előnyben részesíteni. Ilyen korai érésű fajták az utóbbi 10 évben nagy karriert befutott Bianca és Cserszegi fűszeres. Ezek elsősorban a Kunsági borvidéken terjedtek el, ma már több ezer hektár található belőlük.

A Bianca fagytűrő képessége, gombás betegségekkel szembeni ellenálló képessége, korai érése, jó cukorgyűjtő képessége és termőképessége miatt vált Magyarország második legelterjedtebb szőlőfajtájává. Olcsó szőlő termesztésére a legalkalmasabb fajta, termésátlaga akár 20–30 tonna is lehet egy hektáron.

Terméséből asztali bor készül, de mérsékeltebb terheléssel minőségi bort is ad. Hazánkban nem találkozni palackos Bianca borral a polcokon, de az USA keleti partján, Kanadában, Szlovákiában és Lengyelországban minőségi palackos bort is készítenek belőle.

A Bianca termésátlaga akár 20-30 tonna is lehet hektáronként
A Bianca termésátlaga akár 20-30 tonna is lehet hektáronként

A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Katonatelepi Állomásán kutatják, hogy milyen terheléssel és szüreti időponttal lehet a legjobb minőségű bort készíteni ebből a fajtából. Az idei év piaci zavarai is igazolták, hogy az alacsony felvásárlási árak mellett is a legjövedelmezőbb volt a termesztése a fajták között.

A Cserszegi fűszeres sikerei is a Kunságban kezdődtek. Az 1980-as évek közepén több évben olyan súlyos téli fagyok voltak, amikor a hőmérő higanyszála mínusz 20 °C alá csökkent. Néhány fajta volt csak, amelynek nem kellett visszavágni a tőkéjét, köztük ez az akkor még alig ismert újonc. Kiderült, hogy nemcsak a fagytűrése, hanem a minősége is kiváló, magas a cukor- és savtartalma, bora intenzív illat- és zamatanyagokkal rendelkezik. Hogyan is lehetne ez másképpen, hiszen az Irsai Olivér és a Piros Tramini fajtákból állította elő Bakonyi Károly. A Frittmann Borászat ismertette meg a fogyasztókat a Cserszegi fűszeres borával, amit hamar megkedveltek.

A Cserszegi fűszeres nagy karriert futott be Angliában
A Cserszegi fűszeres nagy karriert futott be Angliában

Eljutott az Egyesült Királyságba is, ahol a Hilltop Neszmély borászat nagy sikert aratott vele, borászuk, Kamocsay Ákos Angliában az év borásza lett a Cserszegi fűszeresnek is köszönhetően. Az angolok nehezen tudják kiejteni hosszú nevét, ezért a címkére „unpronounceable”, azaz „kiejthetetlen nevű” fajtanevet írják rá.

Magyarország legnagyobb területen termesztett szőlőfajtája továbbra is a Kékfrankos. Elterjedtségét megbízhatóságának és bora jó minőségének köszönheti. Szinte minden borvidéken megtalálható, a vörös cuveé borok fő alkotója. Kedvező savszerkezete alapján kiváló rozé alapanyag.

A 4-5. helyen vállvetve két régi magyar fajta található, az Olasz rizling és a Furmint. Az Olasz rizling valamikor a legelterjedtebb fehérborszőlő-fajta volt, Márai Sándor a legmagyarabb borszőlőfajtának írja, neve ellenére. Mára visszaszorult, mert a közízlés a könnyebb bukéjú borok irányába ment el, bár megfelelő helyen, jó évjáratban különleges borokat ad. Legszebb tételeit a Balaton északi oldalán kóstolhatjuk.

A Furmint a tokaji aszú fő fajtája, az évek többségében fajtabort készítenek belőle nemcsak Tokajon, hanem például Somlón is. Az egyik legértékesebb hungarikum fajtának tekintjük. A felvilágosodás korában XIV. Lajos, a napkirály mondta a tokaji aszúról, hogy a „Borok királya, a királyok bora”.

Vitetett is néhány tőkét Elzászba, abból a célból, hogy majd ő is készít ilyen kiváló bort, de felsültek vele, mert a Furmint a zempléni vulkanikus talajon, a Tisza-Bodrog adta mikroklímában adja csak a csodálatos aszú minőséget.

A fajták sorában az úgynevezett világfajták következnek, a Cabernet sauvignon, a Chardonnay és a Merlot. Nem véletlen terjedtek el ezek a fajták a világban, hiszen megbízhatóan hozzák a fajtajelleget, minőséget Kaliforniától Új-Zélandig. Sokáig azt gondoltuk, hogy ezeket a fajtákat kell terjeszteni itthon is, mert az exportpiacokon könnyebben eladhatók, az ide látogató turista is ezeket kedveli. Kiderült, ma már ez nem így van.

A turizmus fejlődésével azt látni, hogy az idelátogató vendég a hazai ízeket keresi borban is.

Külföldön sem a magyar Chardonnay borra, hanem a Furmint, Kékfrankos, Kadarka és más hazai eredetű fajták borára kíváncsiak a fogyasztók.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2018/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Az egekbe szökik a borok ára a Brexit után Angliában

A brit érdekképviseletek arra kérik a kormányt – amennyiben nem sikerül megegyezni az Unióval a kilépés feltételeiről – hogy függesszék fel egyoldalúan a borokra kivetett vámokat. Ellenkező esetben árrobbanásra és ellátási gondokra lehet számítani.

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben

Házikertünk egyik kedvenc növénye a szőlő, amely csak rendszeresen trágyázott, jó minőségű talajban képes évente megfelelő mennyiségű és minőségű, jóízű termést adni. A szőlőben a tápanyag-utánpótlást szeptembertől március végéig terjedő időszakban érdemes elvégezni.

Borbemutatási lehetőség Varsóban, OBV-aranyérmeseknek díjmentesen

Felhívást tett közzé a honlapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, lengyelországi üzleti borbemutatón ajánl kiállítói lehetőséget az Országos Borverseny díjnyertes termelői számára. Huszonhat borászat jelentkezését várják január 22-ig.

Bormustra a Vajdaságban

Idén a Kárpát-medence különböző tájairól – Magyarországról, Romániából, Horvátországból, Moldvából és egész Szerbia területéről - érkeztek borok a 22. Nemzetközi Vince-napi Borversenyre, 85 borbíra értékelte a 681 bormintát a temerini Ifjúsági Otthonban.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Jótékonysági forraltbor- és kocsonyapiknik lesz Vácrátóton

Kocsonyakülönlegességekkel és többféle ízesítésű forralt borral várják az érdeklődőket szombat délután a Pest megyei Vácrátóton, a rendezvény bevételéből a helyi iskola fejlesztéseit támogatják.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

Hatputtonyos aszúk előjegyzésre

Hamarosan egy innovatív aszúértékesítési koncepciót vezet be a mádi HOLDVÖLGY, amely teljesen új alapokra helyezi a hat puttonyos aszúk és a borrajongók kapcsolatát.

Szőlőoltványok hazai kézből

Hazánkban mintegy 65 ezer hektár szőlőt tartunk nyilván, ennek 3 százalékos amortizációjával számolva évente legalább kétezer hektár ültetvényt kellene felújítani. Magyarországon az elmúlt években ugyan megugrott az oltványok iránti kereslet, ám nagy kérdés, miért nem hazai szaporítóanyagot vásárolnak a termelők?