Back to top

Nyitott portákon kopogtatnak

Néhány hónapja tárták ki kapuikat a Zala-völgyi Nyitott Porták. Az együttműködés keretében Zalaszentgrót térségében tizenhat helyi termékeket előállító, illetve agroturisztikai szolgáltatásokat nyújtó gazda vállalta, hogy rendszeresen tart nyitott napokat és szervez eseményeket.

Ezekben az időpontokban az érdeklődők előzetes bejelentkezés nélkül felkereshetik portáikat, hogy megismerkedjenek a termelők életével, és ha kedvet kapnak hozzá, megvásárolják termékeiket vagy igénybe vegyék az általuk kínált szolgáltatásokat.

Szabó Tibor: tavasszal bőséges és színes kínálattal nyitnak újra a Zala-völgyi Nyitott Porták
Szabó Tibor, a Zala Termálvölgye Egyesület munkaszervezet-vezetője elmondta, hogy az együttműködés kezdetét hároméves szervezőmunka előzte meg a térségi vidékfejlesztő szervezetük koordinációjában. Az egyesület által megnyert pályázatok segítségével sikerült megteremteni a Zala-völgyi Nyitott Porták elindulásához szükséges kereteket. Elkészült például a Nyitott Porták közös arculata, minden nyitott portán egységes tábla fogadja az odalátogatót. Az egyesület nemcsak az előkészítésben, hanem a működtetésben is segédkezik. Az egyesület munkatársai látják el például aktuális információkkal a közös honlapot, a Zala-völgyi Nyitott Porták Facebook oldalát, YouTube csatornáját, és ők állítják össze és küldik ki a hírlevelet.

✦ Egyedülálló program in­­dult a térségben. Mi a céljuk vele, milyen eredményekre számítanak?

– A Zala-völgyi Nyitott Porták együttműködésnek az a célja, hogy a programban részt vevő gazdaságok jó minőségű helyi termékekkel lássák el és színvonalas szolgáltatásokat nyújtsanak a helyi lakosoknak és a térségbe látogató turistáknak.

A kezdeményezés egyedülálló eleme, hogy a porták egész évben rendszeresen hirdetnek meg alkalmakat, amikor előzetes bejelentkezés nélkül lehet meglátogatni őket, és megvásárolni termékeiket vagy igénybe venni szolgáltatásaikat. Nekünk, az együttműködést segítő vidékfejlesztési szervezetként az volt a célunk, hogy a térségben legyen végre egy működő hálózat, amely segít a gazdáknak ismertté válni, segít nekik a jövedelemszerzési lehetőségek bővítésében, a fogyasztóknak pedig abban, hogy mikor, hol, ho­­gyan juthatnak jó minőségű termékekhez.

✦ Eltelt néhány hónap az in­dulás óta. Mik a tapasztalatok?

– A múlt év szeptember 1-jén nyitotta meg először a kapuit a 16 együttműködő gazdaság. El kell mondani, hogy mivel ilyen rendszer korábban nem létezett, a résztvevők még csak tanulják a működtetés módját. A gazdáknak ki kell tapasztalniuk például, hogy mely napokon érdemes meghirdetni a nyitott napot, hogy mikor számíthatnak vendégekre a leginkább. A potenciális vásárlók az egyesület honlapján, a mobil­applikációján vagy Facebook oldalán juthatnak rendszeres információhoz a porták látogathatóságáról, és ezek használatához is hozzá kell szoknia a gazdáknak. Az első pár hónap tapasztalatai biztatóak. Heti szinten körülbelül tíz porta osztott meg időpontot vagy eseményt. A gazdákkal beszélgetve úgy látjuk, hogy a látogatók száma növekszik.

Fotó: FM: Pelsőczy Csaba
✦ Hogyan fogadták az érintett gazdák, termelők a programot?

– Általánosságban elmondható, hogy várakozással tekintettek a kezdeményezésre a porták. Sok energiát fektettek a felkészülésbe, a porták önerőből történő csinosítgatására, a vendégek számára nyújtandó események, szolgáltatások kigondolására. A programmal kapcsolatban a résztvevők hosszú távon gondolkodnak. Tudják azt, hogy a Zala-völgyi Nyitott Porták „bejáratására” több év alatt kerül sor. Sok gazdaság tervezi, hogy a kö­­zeljövőben LEADER-támo­ga­tás segítségével fejleszti to­vább a kínálatát. A tervek között szerepel például új értékesítő helyiség, vendégparkoló, szálláshely, kültéri vendégfogadó tér, a feldolgozási módszerek meg­ismertetését lehetővé tevő bemutatótér stb.

✦ Hogy vélik, segíti ez a munkájukat, illetve az értékesítést?

– A gazdák számára a Nyitott Porta együttműködés véleményem szerint különösen két szempontból lehet rendkívül hasznos. Egyrészt részeseivé válnak egy közösségnek, amely­nek a tagjai egyre inkább megismerik és sokféleképpen segítik egymást. Mi, az együttműködés koordinátoraként igyekszünk minél több olyan alkalmat teremteni, amikor ezek a kapcsolatok még inkább elmélyülhetnek. Például mű­­helytalálkozók, tanulmányutak szervezésével.

A másik kulcsfontosságú hasznot a hálózat által biztosított közös marketing, közös kommunikációs eszközök használata jelentheti.

A taggazdaságok minimális ráfordítással tudnak jelentős tömegekhez eljutni kínálatukkal. Például a tagoknak nem kell külön szórólapot kihelyezniük a kehidakustányi termálfürdőnél tervezett programjukról, hiszen az ott elérhető közös marketinganyagokat megtekintve a turisták könnyedén előhívhatják ezt az információt.

✦ Milyen volt a porták látogatottsága? Mi minden várta az érdeklődőket?

– Pontos adataink ugyan nincsenek, de a porták visszajelzései alapján egyértelműen látszódik a látogatószám folyamatos növekedése. Rendkívül színes kínálattal találkozhattak az őszi időszakban a térségbe látogatók.

Volt például falusi disznóvágás, borvacsora, pá­­linka kóstoló, mézeskalács szakkör, szőlőhegyi terepfutó verseny.

A Zala-völgyi Nyitott Porták erőssége, hogy megbízható minőségű, különleges helyi termékeket lehet kóstolni, vásárolni közvetlenül a termelőnél. A portára ellátogatva sok esetben a vendég megtekintheti az alapanyag termesztésének módját, megismerheti a feldolgozási eljárásokat. Ez a személyes megismerés minden védjegynél erősebb biztosítékot jelenthet ma, Magyarországon.

✦ Az érdeklődők mit szóltak a programhoz, örültek neki?

– A Zala-völgyi Nyitott Porták iránti felfokozott érdeklődést jól mutatja például, hogy a 16 résztvevő porta kínálatát bemutató 5 perces kisfilm a Facebookon rövid idő alatt 8,4 ezer megtekintést ért el.

Azok, akik jártak már egy-egy portán, jellemzően megfogadják, hogy folyamatosan végigjárják majd a többit is.

Több szakemberekből álló csoportot is kísértünk már a térségben. Legutóbb a törökországi minisztériumok vidékfejlesztéssel foglalkozó tisztviselői tanulmányozták a Nyitott Porta program működését, a létrehozás módszereit.

✦ Mi lesz a jövőben, milyen programokkal várják őket?

– A mezőgazdaságban a téli időszak általában a pihenésről szól, hiszen ilyenkor, vegetációs időszakon kívül a munka jóval kevesebb. Ezzel párhuzamosan a nyitott porták jelentős része is szünetet tart. Télen kevesebb látogatási alkalom meghirdetésére számítunk, de biztos vagyok benne, hogy tavasszal bőséges és színes kínálattal nyitnak újra a Zala-völgyi Nyitott Porták.

✦ Bővül-e a gazdák, a résztvevők köre? Vannak-e ennek feltételei?

– A Nyitott Porta együttműködésbe való bekapcsolódás minden térségbeli gazdálkodó számára lehetséges. Ismereteink szerint ebben a pillanatban 9 gazdaság dolgozik a kritériumok teljesítésén, hogy csatlakozzon a 16 alapító portához. Fő szabályként elmondható, hogy a rendszerben részt vevő gazdák helyszíni látogatást követően döntenek arról, hogy beveszik-e maguk közé az új jelentkezőt. A részletes kritériumok a közös honlapon elérhetők.

✦ Lesznek-e új programok?

– A porták folyamatosan gondolkodnak a kínálatuk színesítésén. Ezen túl nagyon sok izgalmas dolgot tartogatnak a LEADER keretében várhatóan idén megvalósuló portafejlesztési és hálózati projektek. Ha a beadott pályázatok nyernek, 2019-ben jelentős marketingkampányokra lehet számítani, és térségi túratérkép kiadását is tervezzük.

Tarsoly Róbert és Dóka Éva borászata Zalaszentgróton várja a vendégeket

✦ Összességében mit gondol, bevált az elképzelés, amivel belekezdtek a programba?

– 2015-ben merült fel a nyitott porta vendégfogadó-hálózat kialakításának ötlete, azóta dolgozunk a megvalósításán.

Három év elteltével örömmel tölt el minket, hogy az elméletet, a papírra vetett terveket a valóságban is láthatjuk működni.

Azt is látjuk, hogy ezen a ponton nem dőlhetünk hátra. A tapasztalatokból a szükséges következtetéseket levonva szükség lehet a folyamatos korrekcióra, a továbblépést jelentő fejlesztések megvalósítására. Szerintem 1–2 évig eltart, mire a kezdeményezésben rejlő hatalmas potenciál határozottabban is körvonalazódik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden sajt, ami annak látszik Kézmuves sajtjaink a piacon

A kiváló sajtok mellett sajnos gyenge minőségűekkel is megjelennek a termelők a piacon, rontva ezzel a legjobbak esélyét is, mert a vásárló, akár csak egyszer is rosszabb minőségű sajtot vesz, a magyar sajtból, a kézműves termékekből ábrándul ki. Ez ellen tenni kellene valamit. De mit?

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Péntektől vámot kell fizetni az egyik rizsfajta behozatalánál

A Kambodzsából és Mianmarból származó indica rizs uniós behozatala jelentősen megemelkedett, gazdasági károkat okozva az európai termelőknek, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy behozatali vámokat ír elő az érintett rizsfajtára - közölte az uniós bizottság szerdán.

Az egekbe szökik a borok ára a Brexit után Angliában

A brit érdekképviseletek arra kérik a kormányt – amennyiben nem sikerül megegyezni az Unióval a kilépés feltételeiről – hogy függesszék fel egyoldalúan a borokra kivetett vámokat. Ellenkező esetben árrobbanásra és ellátási gondokra lehet számítani.

"Befogott" napsugarakkal a kártevők ellen

A gazdálkodóknak gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, mely még a talajban élő kártevőket is elpusztítására.

Robotok szállítják a nassolnivalót a megfáradt egyetemistáknak

Télen-nyáron, esőben, lejtőn fel és le szállítják a finomságokat egy amerikai egyetemen a PepsiCo önjáró robotjai a tanulóknak és az iskola alkalmazottainak.

Menedékház a Visegrádi-hegységben

Szentendre és Pomáz közigazgatási területének határán fekszik a Visegrádi-hegység délkeleti végvárának is tekinthető Kő-hegy. Az említett települések felől közelítve valóban látványos sziklaletörések hívják magukra figyelmünket, és a hegy lapos fennsíkján áll a Kőhegyi Menedékház.

Kevesebb a kínai: milyen a fokhagyma piaca?

Az Európai Unióban közel 44 ezer hektáron mintegy 394 ezer tonna fokhagymát termeltek 2017-ben. A legjelentősebb uniós termelő évek óta Spanyolország, ahol kiemelkedően nagy mennyiséget, 274 ezer tonnát takarítottak be 2017-ben.

Városi dzsungel, instant kert és szabadidős vásárlás

A mai kor fogyasztói igénylik a környezetbarát „zöld termékeket” és szeretik a kerteket, növényeket. A német kertészeti és kertépítő szövetség tapasztalatai szerint nemcsak a magánkertesek részéről nőttek jelentős mértékben a megrendelések, hanem egyre több közpark és intézményi kert is épül, megújul, ami társadalmi és környezeti okokra egyaránt visszavezethető.

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.