Back to top

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.

A konkrét lépések és a célok integrálása azonban számos vállalat esetében még mindig várat magára, mert a szervezetek nehezen képesek meghatározni, hogy a szokásos üzleti tevékenységeken túl milyen intézkedéseket kell tenniük.

A PwC „Ígéret és valóság” című tanulmánya 21 országban és hat ágazatban, több mint 700 tőzsdén jegyzett cég vállalati és fenntarthatósági jelentései alapján azt vizsgálja, hogy a fenntartható fejlődési célok milyen mértékben épülnek be az üzleti stratégiába, a tervezésbe és a jelentéstételbe.

A 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goals, SDG-k) 17 célt, a célokhoz kapcsolódó alcélokat és a teljesítés mérésére szolgáló mutatókat tartalmaznak.

A célok tájékozódási pontként segítik a szervezeteket abban, hogy a világ környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásait kezelni tudják.

A becslések szerint az SDG-k csupán az új üzleti lehetőségeket tekintve több milliárd dollárnyi bevételt és költségmegtakarítást, valamint több száz milliónyi új munkahelyet eredményezhetnek.

A tanulmány szerint annak ellenére, hogy az SDG-k több mint három éve vannak jelen a globális üzleti életben és a vállalatok jelentős arányban fejezik ki a célok melletti elköteleződésüket, még nem állnak egymással összhangban a vállalatok azzal kapcsolatos szándékai és képességei, hogy az SDG-ket üzleti stratégiájukba beépítsék és erről jelentést tegyenek.

●       A tanulmányban szereplő vállalatok 72%-a tesz említést az SDG-kről, többségük (60%) inkább a fenntarthatósági jelentésében, nem pedig a pénzügyi vagy átfogó jelentéseiben.

●       A vállalatok 50%-a határozott meg kiemelt SDG-ket.

●       Csupán 28% azon vállalatok aránya, melyek a célokhoz kapcsolódóan érdemi teljesítménymutatókat (KPI-ket) neveznek meg.

●       A vállalatok 27%-a említi az SDG-ket az üzleti stratégiája részeként.

●       Az éves jelentésekben a vezérigazgatói vagy elnöki nyilatkozatok 19%-a említi az SDG-ket.

●       A kiemelt SDG-ket megnevező vállalatok jelentései a minőségre 5-ből átlagban 2,71 pontot kaptak.

●       A technológia; média és távközlés; valamint az energia-, közműipar és bányászat ágazatok állnak vezető helyen azon a téren, hogy említik-e az SDG-ket a jelentéseikben.

„A széles körű tájékozottság és a célok integrálása terén megtett előrelépés az SDG-k szempontjából pozitív, de csupán apró lépés. A 17 cél mindegyike esetében olyan sürgető, valós problémák állnak a háttérben, amelyek közvetlen hatással vannak az üzleti világra. A célokkal szembeni egyértelmű nyitottság ellenére számos szervezet nem rendelkezik a kötelezettségvállalások kézzel fogható üzleti lépésekké történő alakításához szükséges stratégiával, kultúrával és eszközökkel” – mondta Major Andrea, a PwC Magyarország cégtársa.

A vállalatok közül legtöbben a tavalyi évvel megegyezően a tisztességes munkát és a gazdasági növekedést (8. cél), az éghajlatváltozás elleni fellépést (13. cél), illetve a felelős fogyasztást és termelést (12. cél) választották kiemelt célként. Néhány esetben úgy tűnik, hogy a vállalatok meglévő tevékenységeknek és már alkalmazott mérőszámoknak megfeleltethető SDG-kről számolnak be a jelentéseikben.

„A kitűzött célok terén úgy lehet sikert elérni, ha azokat az üzleti stratégia központi részévé tesszük. Az, hogy a vállalatok a hatóságok felé benyújtott jelentéseikben mit terveznek szerepeltetni, mit mérnek és miről számolnak be, jól jelzi a stratégiájukat és prioritásaikat átható törekvéseiket.

Változatlanul a szervezetek élén álló vezérigazgatók alakítják a stratégiát, ami beépül a fő teljesítménymutatókba és a jelentéstételbe. Az elkötelezettség kedvező jeleként értékelhető, hogy növekszik a jelentéseikben az SDG-kkel kapcsolatos kihívással foglalkozó vállalatok száma. Emellett egyre inkább szükség lesz olyan stratégiákra is, amelyek a szokásos üzleti célkitűzéseken túl a kínálkozó lehetőségeket tartják szem előtt” – hangsúlyozta Karsai Janka, a PwC Magyarország fenntartható üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.

Forrás: 
PwC Magyarország

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Gyep nélkül nincs húsmarhatartás

Mit jelent a legelő- és rétgazdálkodásban az innováció, hogyan növelhető a gyepek állateltartó képessége, milyen stratégiák léteznek a legelőgazdálkodásban? Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense szerint az ágazatban már az is innovációnak számít, ha szakszerűen, a jelenlegi gyakorlat helyett más megoldásokat alkalmazva gazdálkodunk.

Tisztább levegőre ad pénzt Brüsszel

Mintegy hárommillió lakost és tíz települést érintő, nyolc évig tartó projekt indul Hungairy néven azzal a céllal, hogy komplex módon javítsanak a levegő minőségén. Az uniós társfinanszírozással induló program 5 milliárd forintba kerül és egyebek mellett szemléletformáló kampányok, szakértői tanulmányok, közbringa-rendszer, valamint közlekedési applikációk is lesznek benne.

Erdei fejlesztések indulnak 3,5 milliárd forintból

Hét sikeres uniós pályázat 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásából a természetjárás feltételeit javító, erdei fejlesztések indulnak 2020 szeptember végéig országszerte - jelentette be a beruházást koordináló Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szakmai vezetője sajtótájékoztatón kedden Budapesten.