Back to top

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.

A konkrét lépések és a célok integrálása azonban számos vállalat esetében még mindig várat magára, mert a szervezetek nehezen képesek meghatározni, hogy a szokásos üzleti tevékenységeken túl milyen intézkedéseket kell tenniük.

A PwC „Ígéret és valóság” című tanulmánya 21 országban és hat ágazatban, több mint 700 tőzsdén jegyzett cég vállalati és fenntarthatósági jelentései alapján azt vizsgálja, hogy a fenntartható fejlődési célok milyen mértékben épülnek be az üzleti stratégiába, a tervezésbe és a jelentéstételbe.

A 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goals, SDG-k) 17 célt, a célokhoz kapcsolódó alcélokat és a teljesítés mérésére szolgáló mutatókat tartalmaznak.

A célok tájékozódási pontként segítik a szervezeteket abban, hogy a világ környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásait kezelni tudják.

A becslések szerint az SDG-k csupán az új üzleti lehetőségeket tekintve több milliárd dollárnyi bevételt és költségmegtakarítást, valamint több száz milliónyi új munkahelyet eredményezhetnek.

A tanulmány szerint annak ellenére, hogy az SDG-k több mint három éve vannak jelen a globális üzleti életben és a vállalatok jelentős arányban fejezik ki a célok melletti elköteleződésüket, még nem állnak egymással összhangban a vállalatok azzal kapcsolatos szándékai és képességei, hogy az SDG-ket üzleti stratégiájukba beépítsék és erről jelentést tegyenek.

●       A tanulmányban szereplő vállalatok 72%-a tesz említést az SDG-kről, többségük (60%) inkább a fenntarthatósági jelentésében, nem pedig a pénzügyi vagy átfogó jelentéseiben.

●       A vállalatok 50%-a határozott meg kiemelt SDG-ket.

●       Csupán 28% azon vállalatok aránya, melyek a célokhoz kapcsolódóan érdemi teljesítménymutatókat (KPI-ket) neveznek meg.

●       A vállalatok 27%-a említi az SDG-ket az üzleti stratégiája részeként.

●       Az éves jelentésekben a vezérigazgatói vagy elnöki nyilatkozatok 19%-a említi az SDG-ket.

●       A kiemelt SDG-ket megnevező vállalatok jelentései a minőségre 5-ből átlagban 2,71 pontot kaptak.

●       A technológia; média és távközlés; valamint az energia-, közműipar és bányászat ágazatok állnak vezető helyen azon a téren, hogy említik-e az SDG-ket a jelentéseikben.

„A széles körű tájékozottság és a célok integrálása terén megtett előrelépés az SDG-k szempontjából pozitív, de csupán apró lépés. A 17 cél mindegyike esetében olyan sürgető, valós problémák állnak a háttérben, amelyek közvetlen hatással vannak az üzleti világra. A célokkal szembeni egyértelmű nyitottság ellenére számos szervezet nem rendelkezik a kötelezettségvállalások kézzel fogható üzleti lépésekké történő alakításához szükséges stratégiával, kultúrával és eszközökkel” – mondta Major Andrea, a PwC Magyarország cégtársa.

A vállalatok közül legtöbben a tavalyi évvel megegyezően a tisztességes munkát és a gazdasági növekedést (8. cél), az éghajlatváltozás elleni fellépést (13. cél), illetve a felelős fogyasztást és termelést (12. cél) választották kiemelt célként. Néhány esetben úgy tűnik, hogy a vállalatok meglévő tevékenységeknek és már alkalmazott mérőszámoknak megfeleltethető SDG-kről számolnak be a jelentéseikben.

„A kitűzött célok terén úgy lehet sikert elérni, ha azokat az üzleti stratégia központi részévé tesszük. Az, hogy a vállalatok a hatóságok felé benyújtott jelentéseikben mit terveznek szerepeltetni, mit mérnek és miről számolnak be, jól jelzi a stratégiájukat és prioritásaikat átható törekvéseiket.

Változatlanul a szervezetek élén álló vezérigazgatók alakítják a stratégiát, ami beépül a fő teljesítménymutatókba és a jelentéstételbe. Az elkötelezettség kedvező jeleként értékelhető, hogy növekszik a jelentéseikben az SDG-kkel kapcsolatos kihívással foglalkozó vállalatok száma. Emellett egyre inkább szükség lesz olyan stratégiákra is, amelyek a szokásos üzleti célkitűzéseken túl a kínálkozó lehetőségeket tartják szem előtt” – hangsúlyozta Karsai Janka, a PwC Magyarország fenntartható üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.

Forrás: 
PwC Magyarország

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

2019 az építkezés éve a magyar agráriumban

A kormányzati beruházások és támogatások révén 2019 az építkezés éve lesz az agráriumban - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén, Győrben.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

A jövő tejüzeme épült Borjádon

A borjádi TS-Tej Kft. által épített tejüzemet adtak át a közelmúltban az anyacég, azaz a Borjádi Zrt. telephelyén.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.