Back to top

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Madárfogó függönyhálósor a kukoricás közepén
Madárfogó függönyhálósor a kukoricás közepén
Fotó: Kövér László
A madarak jelenléte a kukoricaföldeken rendkívül erős évszakonkénti változásokat mutat. Míg télen, különösen a tarlók, számos madár számára szolgálnak pihenő és táplálkozó helyként, addig a költési időszakban csak nagyon kevés faj számára jelent alkalmas élőhelyet. Az észak-kelet németországi kukoricaföldeken a legmagasabb madársűrűséget júniusban és októberben re­giszt­rálták, a július és augusz­tus hónapok csaknem teljesen lényegtelennek tekinthetők. A kukoricaföldek vegetációja ugyanis ezen időszakban – a kukorica még lábon van – nagyon sűrű és magas, az ott lévő madarakat ezért nehéz megfigyelni.

A kukoricaföldek július és október közötti madárfaunáját kevesen vizsgálták függönyháló alkalmazásával. Vizsgálataink azonban igazán gazdag eredményeket hozott: 2012-ben, egy Gießen (Hessen tartomány) melletti táblában több, mint 1000 madarat fogtunk, amelyek 35 fajt képviselnek (táblázat).

Kukoricásban igazi kuriózumnak számító kerti sárámány (Emberiza hortulana)
Kukoricásban igazi kuriózumnak számító kerti sárámány (Emberiza hortulana)
Fotó: Kövér László
A tábla környékén élő rezidens madarak (cinegék, verebek) mellett jelentős számban voltak jelen vonuló fajok is (nádiposzáták, füzikék), amelyek késő nyáron és ősszel a kukoricásban kiváló bújó- és pihenőhelyet találtak.

A sok esetben három méternél is magasabbra növő kukorica a forró nyári napokon állandó, hűvös mikroklímát biztosít, emellett az állomány minden bizonnyal gazdag táplálékot (pl.: férgek, ízeltlábúak) kínál.

A 2012-es, próba jellegű kutatás eredményei bizonyították, hogy az énekesmadarak nyáron és ősszel magas fajszámmal, illetve egyedsűrűséggel lehetnek jelen a kukorica kultúrában. Mindezt azonban számos tényező befolyásolhatja: a ku­ko­­ricaföld földrajzi elhelyezkedése; a tábla mérete, a körülötte levő mezőgazdasági kultúrák; nem beszélve a mű­ve­lési módról (fajta, nö­vény­védelem stb.).

Az agrárkörnyezet biodi­verzitása rendkívül aktuális téma, hiszen az Európai Unió fokozott figyelmet fordít a Közös Agrárpolitikára, azon belül is a fenntartható, környezetbarát gazdálkodási formák megvalósítására. Utóbbiak, illetve a próbakutatásunk so­rán felmerült kérdések megválaszolása céljából 2016-ban egy országos, egész Németországra kiterjedő programot kezdeményeztünk. Ön­kéntes madárgyűrűzőket szerveztünk be, akik az ország különböző régióiban, változatos kiterjedésű és minőségű paraméterekkel rendelkező kukoricaültetvényekben, egységes metodika alapján végezték a madarak befogását, jelölését. A gyűrűzés és egyéb standard adatok felvétele mellett a kukorica növekedésének üteme, illetve a tábla környékén található növényi kultúrák felmérése is megtörtént.

Az énekes nádiposzáták (Acrocephalus palustris) szívesen használják a kukoricatáblák belsejét vonulásuk során
Az énekes nádiposzáták (Acrocephalus palustris) szívesen használják a kukoricatáblák belsejét vonulásuk során
Fotó: Kövér László
Az Északi-tengertől (Friedeburg) a svájci határig (Lottstetten) húzódó, 17 helyszínen végzett munka során, két év alatt összesen 48 madárfaj mintegy 2000 egyedét fogták be, jelölték meg.

Az összesített eredmények ha­son­lóan alakultak, mint 2012-ben. A madarak megjelenése (fajszám, egyedszám) nagy szórást mutatott a különböző hónapokban. Au-­ gusz­tus végétől szeptember közepéig volt a legerősebb madármozgás, amely egyértelműen a madarak vonulásával hozható összefüggésbe.

A madarak minőségi és mennyiségi előfordulásában szerepe van a kukoricás környéki élőhelyeknek.

A különböző helyszínek esetében ez rendkívül változatos képet mutatott. Egyes esetekben monokultúra, máshol mozaikos agrárkörnyezet vette körül a táblákat, de volt, hogy dominált az erdő, illetve egy helyszín szomszédságban védett vizes élőhely terült el. Az or­szágos program eddigi eredményei azt sejtetik, hogy akár egy nagyobb kiterjedésű agrár­tábla, egy kukorica mono­kultúra is jelentős szerepet játszhat a madarak életében. Tapasztalataink szerint jól érzik magukat a kukoricásban, mivel annak rejtett belsejében hűvösebb mikroklímát, táplálkozási lehetőséget, nem utolsó sorban predátorok elleni védelmet találnak. Különösen igaz ez a vonuló fajok esetében, amelyek, mint zöld folyosót használják a táblákat.

Nagytáblás kukoricásban lévő bokorsorok fontos szerepet játszhatnak a biodiverzitás megőrzésében
Nagytáblás kukoricásban lévő bokorsorok fontos szerepet játszhatnak a biodiverzitás megőrzésében
Fotó: Thomas Gottschalk

Úgy sejtjük, hogy egy kukoricatábla jóval összetettebb ökoszisztéma, mint azt korábban gondoltuk. A gyűrűzők a madarak mellett rengeteg gerinctelen, de számos gerinces (pl.: vízisikló, menyét, üregi nyúl, róka, borz) állatot is megfigyeltek.

Az országos program az idén is folytatódott, hiszen megbízható következtetéseket csak hosszú távú, monitoring jellegű munka tesz lehetővé. Próbálunk törekedni a multi­disz­ciplina­ri­tásra, hiszen egy olyan agrár-ökoszisztémának, mint egy kuko­rica­tábla, számos tényezője van (gyomnövények, ízeltlábúak), amelyek hatással lehetnek a benne előforduló élővilágra, így a madarakra is.

Erdő ölelésében lévő tábla
Erdő ölelésében lévő tábla
Fotó: Kövér László
Az agrárterületek világméretű növekedése következtében fokozódik az ilyen és ehhez hasonló kutatások jelentősége. A német program alapot jelenthet más országban vagy növényi kultúrában végzett munkához, megvalósulása már na­gyobb dimenziójú össze­ha­sonlításokra, pontosabb és átfogóbb következtetés levonására lehet alkalmas.

Dr. Kövér László
egyetemi adjunktus
Debreceni Egyetem,
MÉK, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

Prof. Dr. Thomas Gottschalk
Hochscule für Forstwirtschaft Rottenburg

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Gabonaár: merre indul el?

Viszonylagos csend honol a világ és azon belül Magyarország gabonapiacain, amiből egyelőre nem következik sem árzuhanás, sem érdemi drágulás. Azonban a holtszezonnak számító januárban érdemes a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokra figyelni, amelyek kimenetele befolyásolhatja az egyelőre bőséges termésűnek ígérkező 2019-es szezon gabonaárait.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

A fotoszintézis „felturbózása”

Amerikai kutatók a fotoszintézis felerősítéséhez genetikailag módosítottak növényeket abban bízva, hogy ez a módszer egyszer majd javítja az élelmiszernövények hozamát.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

A lebomló fürttartót is díjazták a franciák

Január közepén már 33. alkalommal nyitotta meg kapuit a SIVAL nemzetközi növénytermesztési kiállítás Angers-ban. A több mint 3 hektáros pavilonokban 640 kiállító termékeivel, szolgáltatásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Ahogyan minden évben, most is nagy hangsúlyt helyeztek a rendezők az innovatív megoldások bemutatására, különösen a környezetet, felhasználókat kímélő újításokra.

Először díjazták a leginnovatívabb termékek fejlesztőit

Hagyományteremtő céllal indították útjára a szervezők a Top 10 legérdekesebb magyar innováció díjátadó gála és jótékonysági estet, amelyen mások mellett elismerést kapott a „világító növények”, illetve a futószalagos növénytermesztési rendszer kiötlője is.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

Gyapot nő a Hold sötét oldalán

A nemrég a Hold sötét oldalán landolt kínai űrszonda fedélzetén egy apró zöld csíra növekszik, jelentették a tudósok kedden. A gyapot növényke nincs egyedül, több más mag illetve muslica peték és élesztőgomba is érkezett a Holdra.