Back to top

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Madárfogó függönyhálósor a kukoricás közepén
Madárfogó függönyhálósor a kukoricás közepén
Fotó: Kövér László
A madarak jelenléte a kukoricaföldeken rendkívül erős évszakonkénti változásokat mutat. Míg télen, különösen a tarlók, számos madár számára szolgálnak pihenő és táplálkozó helyként, addig a költési időszakban csak nagyon kevés faj számára jelent alkalmas élőhelyet. Az észak-kelet németországi kukoricaföldeken a legmagasabb madársűrűséget júniusban és októberben re­giszt­rálták, a július és augusz­tus hónapok csaknem teljesen lényegtelennek tekinthetők. A kukoricaföldek vegetációja ugyanis ezen időszakban – a kukorica még lábon van – nagyon sűrű és magas, az ott lévő madarakat ezért nehéz megfigyelni.

A kukoricaföldek július és október közötti madárfaunáját kevesen vizsgálták függönyháló alkalmazásával. Vizsgálataink azonban igazán gazdag eredményeket hozott: 2012-ben, egy Gießen (Hessen tartomány) melletti táblában több, mint 1000 madarat fogtunk, amelyek 35 fajt képviselnek (táblázat).

Kukoricásban igazi kuriózumnak számító kerti sárámány (Emberiza hortulana)
Kukoricásban igazi kuriózumnak számító kerti sárámány (Emberiza hortulana)
Fotó: Kövér László
A tábla környékén élő rezidens madarak (cinegék, verebek) mellett jelentős számban voltak jelen vonuló fajok is (nádiposzáták, füzikék), amelyek késő nyáron és ősszel a kukoricásban kiváló bújó- és pihenőhelyet találtak.

A sok esetben három méternél is magasabbra növő kukorica a forró nyári napokon állandó, hűvös mikroklímát biztosít, emellett az állomány minden bizonnyal gazdag táplálékot (pl.: férgek, ízeltlábúak) kínál.

A 2012-es, próba jellegű kutatás eredményei bizonyították, hogy az énekesmadarak nyáron és ősszel magas fajszámmal, illetve egyedsűrűséggel lehetnek jelen a kukorica kultúrában. Mindezt azonban számos tényező befolyásolhatja: a ku­ko­­ricaföld földrajzi elhelyezkedése; a tábla mérete, a körülötte levő mezőgazdasági kultúrák; nem beszélve a mű­ve­lési módról (fajta, nö­vény­védelem stb.).

Az agrárkörnyezet biodi­verzitása rendkívül aktuális téma, hiszen az Európai Unió fokozott figyelmet fordít a Közös Agrárpolitikára, azon belül is a fenntartható, környezetbarát gazdálkodási formák megvalósítására. Utóbbiak, illetve a próbakutatásunk so­rán felmerült kérdések megválaszolása céljából 2016-ban egy országos, egész Németországra kiterjedő programot kezdeményeztünk. Ön­kéntes madárgyűrűzőket szerveztünk be, akik az ország különböző régióiban, változatos kiterjedésű és minőségű paraméterekkel rendelkező kukoricaültetvényekben, egységes metodika alapján végezték a madarak befogását, jelölését. A gyűrűzés és egyéb standard adatok felvétele mellett a kukorica növekedésének üteme, illetve a tábla környékén található növényi kultúrák felmérése is megtörtént.

Az énekes nádiposzáták (Acrocephalus palustris) szívesen használják a kukoricatáblák belsejét vonulásuk során
Az énekes nádiposzáták (Acrocephalus palustris) szívesen használják a kukoricatáblák belsejét vonulásuk során
Fotó: Kövér László
Az Északi-tengertől (Friedeburg) a svájci határig (Lottstetten) húzódó, 17 helyszínen végzett munka során, két év alatt összesen 48 madárfaj mintegy 2000 egyedét fogták be, jelölték meg.

Az összesített eredmények ha­son­lóan alakultak, mint 2012-ben. A madarak megjelenése (fajszám, egyedszám) nagy szórást mutatott a különböző hónapokban. Au-­ gusz­tus végétől szeptember közepéig volt a legerősebb madármozgás, amely egyértelműen a madarak vonulásával hozható összefüggésbe.

A madarak minőségi és mennyiségi előfordulásában szerepe van a kukoricás környéki élőhelyeknek.

A különböző helyszínek esetében ez rendkívül változatos képet mutatott. Egyes esetekben monokultúra, máshol mozaikos agrárkörnyezet vette körül a táblákat, de volt, hogy dominált az erdő, illetve egy helyszín szomszédságban védett vizes élőhely terült el. Az or­szágos program eddigi eredményei azt sejtetik, hogy akár egy nagyobb kiterjedésű agrár­tábla, egy kukorica mono­kultúra is jelentős szerepet játszhat a madarak életében. Tapasztalataink szerint jól érzik magukat a kukoricásban, mivel annak rejtett belsejében hűvösebb mikroklímát, táplálkozási lehetőséget, nem utolsó sorban predátorok elleni védelmet találnak. Különösen igaz ez a vonuló fajok esetében, amelyek, mint zöld folyosót használják a táblákat.

Nagytáblás kukoricásban lévő bokorsorok fontos szerepet játszhatnak a biodiverzitás megőrzésében
Nagytáblás kukoricásban lévő bokorsorok fontos szerepet játszhatnak a biodiverzitás megőrzésében
Fotó: Thomas Gottschalk

Úgy sejtjük, hogy egy kukoricatábla jóval összetettebb ökoszisztéma, mint azt korábban gondoltuk. A gyűrűzők a madarak mellett rengeteg gerinctelen, de számos gerinces (pl.: vízisikló, menyét, üregi nyúl, róka, borz) állatot is megfigyeltek.

Az országos program az idén is folytatódott, hiszen megbízható következtetéseket csak hosszú távú, monitoring jellegű munka tesz lehetővé. Próbálunk törekedni a multi­disz­ciplina­ri­tásra, hiszen egy olyan agrár-ökoszisztémának, mint egy kuko­rica­tábla, számos tényezője van (gyomnövények, ízeltlábúak), amelyek hatással lehetnek a benne előforduló élővilágra, így a madarakra is.

Erdő ölelésében lévő tábla
Erdő ölelésében lévő tábla
Fotó: Kövér László
Az agrárterületek világméretű növekedése következtében fokozódik az ilyen és ehhez hasonló kutatások jelentősége. A német program alapot jelenthet más országban vagy növényi kultúrában végzett munkához, megvalósulása már na­gyobb dimenziójú össze­ha­sonlításokra, pontosabb és átfogóbb következtetés levonására lehet alkalmas.

Dr. Kövér László
egyetemi adjunktus
Debreceni Egyetem,
MÉK, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

Prof. Dr. Thomas Gottschalk
Hochscule für Forstwirtschaft Rottenburg

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Az okos nő a precíziós gazdálkodást választja

Nagyszerűen működteti az általa vezetett gazdaságot egy négy gyerekes lengyel asszony, aki kimagasló eredményeket ért el a krumpli termesztésben a precíziós technológiának köszönhetően.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Hiánycikk, és lassan megfizethetetlen a széna és a szalma

Szinte naponta dőlnek meg a csúcsok, sosem látott magasságokba emelkedett, és ki tudja, hol áll meg Németországban a széna és a szalma ára. A jelenség oka a tavalyi rekordaszály, következménye pedig az állatállomány csökkenése, mert sokszor egyszerűen fenntarthatatlan a takarmányozás.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.