0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

A madarak jelenléte a kukoricaföldeken rendkívül erős évszakonkénti változásokat mutat. Míg télen, különösen a tarlók, számos madár számára szolgálnak pihenő és táplálkozó helyként, addig a költési időszakban csak nagyon kevés faj számára jelent alkalmas élőhelyet. Az észak-kelet németországi kukoricaföldeken a legmagasabb madársűrűséget júniusban és októberben re­giszt­rálták, a július és augusz­tus hónapok csaknem teljesen lényegtelennek tekinthetők. A kukoricaföldek vegetációja ugyanis ezen időszakban – a kukorica még lábon van – nagyon sűrű és magas, az ott lévő madarakat ezért nehéz megfigyelni.

A kukoricaföldek július és október közötti madárfaunáját kevesen vizsgálták függönyháló alkalmazásával. Vizsgálataink azonban igazán gazdag eredményeket hozott: 2012-ben, egy Gießen (Hessen tartomány) melletti táblában több, mint 1000 madarat fogtunk, amelyek 35 fajt képviselnek (táblázat).

A tábla környékén élő rezidens madarak (cinegék, verebek) mellett jelentős számban voltak jelen vonuló fajok is (nádiposzáták, füzikék), amelyek késő nyáron és ősszel a kukoricásban kiváló bújó- és pihenőhelyet találtak.

A sok esetben három méternél is magasabbra növő kukorica a forró nyári napokon állandó, hűvös mikroklímát biztosít, emellett az állomány minden bizonnyal gazdag táplálékot (pl.: férgek, ízeltlábúak) kínál.

A 2012-es, próba jellegű kutatás eredményei bizonyították, hogy az énekesmadarak nyáron és ősszel magas fajszámmal, illetve egyedsűrűséggel lehetnek jelen a kukorica kultúrában. Mindezt azonban számos tényező befolyásolhatja: a ku­ko­­ricaföld földrajzi elhelyezkedése; a tábla mérete, a körülötte levő mezőgazdasági kultúrák; nem beszélve a mű­ve­lési módról (fajta, nö­vény­védelem stb.).

Az agrárkörnyezet biodi­verzitása rendkívül aktuális téma, hiszen az Európai Unió fokozott figyelmet fordít a Közös Agrárpolitikára, azon belül is a fenntartható, környezetbarát gazdálkodási formák megvalósítására. Utóbbiak, illetve a próbakutatásunk so­rán felmerült kérdések megválaszolása céljából 2016-ban egy országos, egész Németországra kiterjedő programot kezdeményeztünk. Ön­kéntes madárgyűrűzőket szerveztünk be, akik az ország különböző régióiban, változatos kiterjedésű és minőségű paraméterekkel rendelkező kukoricaültetvényekben, egységes metodika alapján végezték a madarak befogását, jelölését. A gyűrűzés és egyéb standard adatok felvétele mellett a kukorica növekedésének üteme, illetve a tábla környékén található növényi kultúrák felmérése is megtörtént.

Az Északi-tengertől (Friedeburg) a svájci határig (Lottstetten) húzódó, 17 helyszínen végzett munka során, két év alatt összesen 48 madárfaj mintegy 2000 egyedét fogták be, jelölték meg.

Az összesített eredmények ha­son­lóan alakultak, mint 2012-ben. A madarak megjelenése (fajszám, egyedszám) nagy szórást mutatott a különböző hónapokban. Au-­ gusz­tus végétől szeptember közepéig volt a legerősebb madármozgás, amely egyértelműen a madarak vonulásával hozható összefüggésbe.

A madarak minőségi és mennyiségi előfordulásában szerepe van a kukoricás környéki élőhelyeknek.

A különböző helyszínek esetében ez rendkívül változatos képet mutatott. Egyes esetekben monokultúra, máshol mozaikos agrárkörnyezet vette körül a táblákat, de volt, hogy dominált az erdő, illetve egy helyszín szomszédságban védett vizes élőhely terült el. Az or­szágos program eddigi eredményei azt sejtetik, hogy akár egy nagyobb kiterjedésű agrár­tábla, egy kukorica mono­kultúra is jelentős szerepet játszhat a madarak életében. Tapasztalataink szerint jól érzik magukat a kukoricásban, mivel annak rejtett belsejében hűvösebb mikroklímát, táplálkozási lehetőséget, nem utolsó sorban predátorok elleni védelmet találnak. Különösen igaz ez a vonuló fajok esetében, amelyek, mint zöld folyosót használják a táblákat.

Úgy sejtjük, hogy egy kukoricatábla jóval összetettebb ökoszisztéma, mint azt korábban gondoltuk. A gyűrűzők a madarak mellett rengeteg gerinctelen, de számos gerinces (pl.: vízisikló, menyét, üregi nyúl, róka, borz) állatot is megfigyeltek.

Az országos program az idén is folytatódott, hiszen megbízható következtetéseket csak hosszú távú, monitoring jellegű munka tesz lehetővé. Próbálunk törekedni a multi­disz­ciplina­ri­tásra, hiszen egy olyan agrár-ökoszisztémának, mint egy kuko­rica­tábla, számos tényezője van (gyomnövények, ízeltlábúak), amelyek hatással lehetnek a benne előforduló élővilágra, így a madarakra is.

Az agrárterületek világméretű növekedése következtében fokozódik az ilyen és ehhez hasonló kutatások jelentősége. A német program alapot jelenthet más országban vagy növényi kultúrában végzett munkához, megvalósulása már na­gyobb dimenziójú össze­ha­sonlításokra, pontosabb és átfogóbb következtetés levonására lehet alkalmas.

Dr. Kövér László
egyetemi adjunktus
Debreceni Egyetem,
MÉK, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

Prof. Dr. Thomas Gottschalk
Hochscule für Forstwirtschaft Rottenburg

Forrás: Magyar Mezőgazdaság