Back to top

Egész évben spenót

Gyermekkorunkban szüleink erős rábeszélésére ettük a spenótfőzeléket, hogy erősek legyünk, mint Popeye. Napjainkra a spenótpestós tészta vagy a bébispenótos salátakeverék népszerűbb a parajfőzeléknél. Az egész évben elérhető fagyasztott paraj mellett több helyen kapni friss spenótot is. A hazai teljes vetésterületet a feldolgozóipar határozza meg, igénye az exporttól függően meglehetősen változó.

Lombja gyorsan borítja a talajt, a kisebb gyomokat beárnyékolja és elpusztítja
Lombja gyorsan borítja a talajt, a kisebb gyomokat beárnyékolja és elpusztítja
A fagyasztás aránya elenyésző. A szárított levél és szár többnyire egyéb szárítmányok kiegészítő alkotóeleme, a spenótpor természetes ételszínezékként keresett.

Alacsony hőigénye és rövid tenyészideje miatt a spenótot ősszel, télen és kora tavasszal más kultúrák elő- vagy utónövényeként hajtatják. Egy növényről alkalmanként 2-3 levelet távolítanak el, a szedési időszak több hétig is eltart.

Sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt kisadagú, folyamatos öntözést igényel. Különös figyelmet kell fordítani a fóliaház rendszeres szellőztetésére, mert ha a spenót lombja (főleg a reggeli harmattól) tartósan nedves, gyorsan megjelennek rajta a levélbetegségek.

A paraj szinte egész évben termeszthető, kontinentális klímánk azonban nagymértékben befolyásolja az eredményeket. A táblázatban a különböző vetési és betakarítási időpontokhoz tartozó várható hozamokat tüntettük föl.

A március 1. és április 15. közti vetés korai kitavaszodás esetén jó megoldás, csapadék nélküli tél és száraz tavasz után azonban a keléshez és esetenként már a vetőágy készítéséhez is elengedhetetlen az öntözés. Ha a tavaszi gyomosodást és a peronoszpórafertőzést kordában tudjuk tartani, akkor tíz év átlagában az erre az időszakra időzített vetésekből a legbiztonságosabb a termesztés, ráadásul kiváló hozamokat érhetünk el.

Vigyázzunk a nitrogénnel

A spenót értékét fehérje-, ásványisó- és vitamintartalma adja, fogyasztásánál és termesztésénél azonban nitráttartalmát is figyelembe kell vennünk. Kedvezőtlen klimatikus tényezők, például hideg, borús, fényszegény időjárás hatására megnő a levél nitráttartalma, mely káros az egészségre. Érdemes a frissen szedett spenótot fogyasztás előtt kb. fél napig pihentetni, fonnyasztani, csak utána földolgozni. A levél nitráttartalmát az egyoldalú nitrogéntrágyázás is befolyásolja, ezért lehetőleg ne adagoljunk 150 kilogrammnál több hatóanyagot hektáronként.

Április 15. és május 15. közt általában késői kitavaszodás esetén vetnek a gazdák, amikor kimarad a hagyományos tavaszi időjárás és május közepétől beköszönt a tartósan magas nappali hőmérséklet (18-20 °C fölött) és 15-16 órás hosszúnappalos megvilágítás. Nagyon nehéz körülményekkel találkozik a csírázó mag, illetve a kikelő növény.

Gyakran előfordul, hogy gyökértörzs helyett a spenót mindössze néhány apró, fogyasztásra alkalmatlan levelet és magszárat fejleszt, és nem nő, erősödik tovább.

Május 15-től augusztus 15-ig vetni a legkockázatosabb és ezekből a vetésekből tervezhető a legkevésbé a hozam. „Medárdos” időjárás esetén, mint az idei volt, sikerülhet a termesztés, de a termelők igyekeznek inkább elkerülni ezt a vetési szakaszt.

A spenót sekélyen gyökerezik, a növény fejlődése kezdetén ne hagyjuk kiszáradni a gyökérzónát
A spenót sekélyen gyökerezik, a növény fejlődése kezdetén ne hagyjuk kiszáradni a gyökérzónát

A nyári kánikula, a gyakori hőhullámok, a hosszú száraz időszak vagy az egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadék (50-60 mm) nem kedvez a spenót fejlődésének.

Főként a szárítóipar kéri ennek a szakasznak a termesztését a gyár folyamatos alapanyag-ellátásához. Ez érthető, ugyanakkor érdemes lenne a termelőknek és a gyáraknak közösen vállalniuk a kockázatot.

Az augusztus közepétől szeptember elejéig tartó vetéseknél öntözéssel segítsük a vetőágy-előkészítést és a kelést. A kiszáradt augusztusi talajban különösen fontos a nedves vetőágy, hogy a csírázó mag gyökere vizet találjon.

Nyári termesztésekor az erős sugárzástól a levél színe kivilágosodhat...
Nyári termesztésekor az erős sugárzástól a levél színe kivilágosodhat...

Ha csak fölülről öntözünk és a vetőágy alja száraz, akkor betömörítjük és levegőtlenné tesszük a talajt, minimális esélyt adva a magnak, hogy kicsírázzon.

Száraz augusztusi időben a bolhák hamarabb megtalálják a kelő növényeket, mint maga a termelő, ezért esetenként kontakt szerrel védekezzünk. Esős időjárás esetén inkább levéltetvek támadására és peronoszpóra fertőzésére számíthatunk. A levelek sárga foltosodását okozó peronoszpóra ellen részben megoldást nyújt a korszerű spenóthibridek termesztése, ezek ugyanis ellenállók a kórokozó egyes változataival szemben.

...ugyanaz a fajta késő ősszel sötétzöld leveleket nevel
...ugyanaz a fajta késő ősszel sötétzöld leveleket nevel
Az október első felére időzített tél alá vetést szintén kedvelik a termelők. A sikeres következő tavaszi betakarítás feltétele, hogy a növények 3-4 leveles állapotban átteleljenek.

Reménykedjünk, hogy a határban lévő spenóttáblánk mellett van még más áttelelő szántóföldi növény is (pl. gabona, lucerna), különben a téli friss zöldet megkívánó állatok eledele lesz az áttelelő paraj a tavaszi betakarítás helyett.

Nyári termesztése kockázatos, hiába kapunk nagyobb adagú csapadékot, ha a talaj felszíne kicserepesedik és a növény gyökere nehezen kap levegőt
Nyári termesztése kockázatos, hiába kapunk nagyobb adagú csapadékot, ha a talaj felszíne kicserepesedik és a növény gyökere nehezen kap levegőt
Az októberi vetéshez olyan táblát válasszunk, amely nemcsak a vetéskor gyommentes, hanem tavasszal is az lesz. A paraj kiskultúrás növény, ezért állományban rendkívül korlátozott a vegyszeres gyomirtás vagy gyomgyérítés lehetősége. Arra is figyeljünk, hogy a területen ne álljon meg tartósan a csapadék, mert attól kipusztulnak a növények.

A régebbi gyakorlatban hektáronként 2-6 millió spenótmagot vetettek a kertészek, majd a fejlődő állomány – részben önpusztulással – maga állította be a tőszámot. Ennek a módszernek viszont számos hátránya van: meghosszabbodik a tenyészidő, a magas tőszám miatt előbb fertőznek a gombabetegségek stb. Jelenleg mindegyik termesztési szakaszban körülbelül 1,2-

1,4 millió magot vetünk ki hektáronként. Egyedüli kivétel a bébispenót termesztése, ahhoz 10 millióra is megemelhetjük a szemszámot.

Fogyasztási kultúránk bővülésének köszönhetően otthon is elkészíthető ételekkel gazdagodunk
Fogyasztási kultúránk bővülésének köszönhetően otthon is elkészíthető ételekkel gazdagodunk
A tél alá vetésnél hektáronként 1,3-1,5 millió mag vetése javasolt, számolva az esetleges tőpusztulással az áttelelés során. Jellemzően szemenként vető precíziós gépeket használunk, a vetés mélysége a talajtípustól és a vetés időpontjától függően 3-4 centiméter.
A klasszikus főzelék
A klasszikus főzelék

A spenót a talajjal szemben igényes, nem véletlen, hogy a Bács-Kiskun megyei Duna menti, tápanyagban gazdag öntéstalajokon fejlődik a legszebben. A művelés során a talaj felszínét asztalsimaságúra, szerkezetét pedig aprómorzsásra kell kialakítani, hogy a betakarítógép vágószerkezete jól dolgozzon.

Hazai termesztésből, illetve importból majdnem egész évben kapható friss spenót
Hazai termesztésből, illetve importból majdnem egész évben kapható friss spenót

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatékonyabban az élelmiszerhamisítás ellen

Sem az időnként nagy botrányokat okozó élelmiszerbűnözés, sem a potenciálisan komoly piaci zavarokat eredményező állatbetegségek fenyegetése nem múlt el Zsigó Róbert szerint. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára úgy véli, a hatóságok munkájának eredménye, hogy manapság viszonylag csend van ezen a téren a médiában.

Kert trendek a GardenExpon

Nagy volt az érdeklődés a hétvégén az idei GardenExpon, amelyet a budapesti Sportarénában rendeztek meg, ahol bemutatták az aktuális kert trendeket.

A bio csokoládé, amit kézzel és lábbal készítenek

Ritkaságnak számít Elefántcsontparton Dana Mroueh csokoládégyártó műhelye. Nem csak azért, mert kiváló kézműves csokoládékat készít a világ legnagyobb kakaótermelő országában. A módszerei is egyedülállóak.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

Újra indul a zártkertek megújítását célzó program

Kétmilliárd forintos keretösszeggel idén tavasszal újra indul a zártkert megújítási program - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Vas megyei Oszkón, a helyi Hegypásztor Kör gyümölcsoltó rendezvényén.

Cserjemetszési egyszeregy

Nem mindegy, hogy melyik cserjét mikor metsszük. Ha rossz időpontot választunk, éppen azokat a virágrügyeket távolítjuk el a bokorról, ami a díszét adja. A cserjék és évelők metszésével kapcsolatos tudnivalókat Bori Krisztián Gábor, a Borostyán Faiskola munkatársa foglalta össze a Specialmix Kertészeti Kft. gödöllői szakmai napján.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Hogy ne legyen tripszes a paprika

A hazai paprikatermesztésben már több mint 20 éve bevált gyakorlat a biológiai növényvédelem. A kertészetek többségében betelepített Amblyseius swirskii ragadozó atkák, Orius ragadozó poloskák és Aphidius fürkészek mellett lehet-e más módszerrel javítani a biológiai növényvédelem hatékonyságát? A válasz igen.