Back to top

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.

A 2017-es kamarai választásokat követően a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyik fő céljának a földforgalmi törvény finomhangolását tűzte ki az új ciklusra. Ezt a Kamara az „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című, többéves fejlesztési javaslatcsomagját bemutató kiadványában is kiemelt témaként kezelte. A megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) együttműködve tavaly ősszel törvénymódosító javaslatokat nyújtott be.

A földforgalmi törvény módosításának célja a helyben lakó gazdák szerepének erősítése, egy egészséges, stabil birtokszerkezeten keresztül a versenyképesség növelése, a visszaélések visszaszorítása és a termőföld magyar kézben tartása.

Az Országgyűlés által 2018. december 12-én elfogadott módosítások eredményeképpen változnak a helyi földbizottságokra vonatkozó szabályok. A földbizottságok kiemelt szerepet töltenek be a földforgalom ellenőrzésében. Ennek megerősítése érdekében a jövőben már nem átmeneti jelleggel látja el ezen feladatokat a Kamara. A kamarai települési agrárgazdasági bizottságok tagjai továbbra is helyi ismeretekre alapozva adnak ajánlást a megyei elnökség részére, akik ez alapján fogalmazzák meg állásfoglalásukat a földügyekben.

Eddig, amennyiben ezen állásfoglalással valaki nem értett egyet, az az önkormányzatok képviselő-testületéhez nyújthatott be kifogást. A törvénymódosítás eredményeképpen a képviselő-testületek a jövőben már nem vesznek részt az eljárásban, a döntést a kormányhivatalok hozzák meg a Kamara állásfoglalása alapján. A kormányhivatal döntésével szemben is lehetőség lesz jogorvoslatra a bíróság előtt. Fontos változás azonban, hogy

a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárást rendelhet el. Ez azt jelenti, hogy nem bírálhatja felül a gazdálkodók állásfoglalását, ennek révén a jövőben erősebb lesz a helyi gazdálkodók szerepe a birtokpolitika alakításában.

A módosítás eredményeként megszűnik annak a lehetősége, hogy a földterületek irreálisan magas áron cseréljenek gazdát, majd később azokat nem mezőgazdasági célra használják fel. A helyi földbizottságnak figyelembe kell venni, hogy a helyi viszonyok alapján mekkora jövedelmet lehet mezőgazdasági tevékenységgel realizálni az érintett területen, és az alapján kell értékelniük a vételárat. Ettől indokolt esetekben akár el is lehet térni. Ilyen lehet például, ha az adott területen valamilyen értéknövelő beruházás található, vagy éppen az adott terület hiányzik az egységes birtoktesthez. Az intézkedés a helyben lakó gazdák földvásárlását hivatott szolgálni úgy, hogy előnyben részesíti őket a termőföldek spekulációs célú felvásárlói helyett.

Módosulnak az állattartók elővásárlására és előhaszonbérletre vonatkozó jogosultságai, így igazságosabbá válik a földforgalmi szabályozás.

Elővásárlásra és előhaszonbérletre csak akkor jogosult a gazdálkodó, ha a föld művelési ága igazodik a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Az új szabályozás támogatja továbbá a magasabb hozzáadott értékű termelést is azzal, hogy azon gazdálkodók, akik kertészeti tevékenységet folytatnak, vagy vetőmagot állítanak elő, kedvezményes ranghelyet kapnak mind vásárlás, mind bérlés esetén, az állattartókkal azonos szinten.

Szigorodnak a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt adó és vállalt kötelezettségeit. Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet. Amennyiben egyikük sem élne vételi jogával, az állam veheti meg a birtokot.

Megváltozik a helyben lakó szomszéd definíciója is, ami azért fontos újítás, mert így azok is élni tudnak az elővásárlás és bérlet jogával, akiknek bár szomszédos a földjük, de a településhatár elválasztja őket egymástól.

További változás, hogy a jövőben a földcsere esetében is szükség lesz a helyi földbizottság feladatait ellátó területi kamarai szervek jóváhagyására. A szabályozás alapján a módosítás hatályba lépését követően nem lehet feles bérleti, illetve részesművelési szerződést kötni, a meglévők pedig legkésőbb tíz év múlva 2028. december 31-én megszűnnek. Emellett a törvény hatályba lépésekor fennálló ilyen szerződések meghosszabbítására a törvény hatályba lépését követően már nincs lehetőség.

Az új szabályokat a 2019. január 11. után kötött szerződésekre kell alkalmazni, míg az ezen dátum előtt kötött szerződésekre a korábbi szabályok érvényesek.

A földforgalmi szabályozást érintő módosításokról további részletes tájékoztatást nyújt a NAK portálján, illetve rövidesen a falugazdászoknál is elérhető kiadvány.

A földforgalmat érintő javaslatok mellett az agrárium szereplőinek versenyképességét javító jogszabály-módosítások is hatályba lépnek 2019. január 11-én.

Fotó: Gál Enikő
Régi hiányt pótol a törvénymódosítás azzal, hogy szabályozza a védett állatok által okozott károk megtérítését. Eddig ezen fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. Mivel ebben az esetben az állam a közérdekre tekintettel korlátozza a gazdálkodók lehetőségeit, így a természetvédelmi hatóságnak kell kártalanítást fizetniük.

A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény megoldásokat adott a vadgazdálkodást érintő alapvető kihívásokra. Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azonban indokolttá tették a jogszabály finomhangolását.

A törvénymódosítás jogi megoldást ad az egyes vízitársulatoknál fennálló, a tagság érdekeivel szembemenő fizetési anomáliákra is. A jogalkotó 2012. december 27. napjától a társulati tagok fizetési kötelezettségének a megállapítását a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta. Ugyanakkor még jelenleg is hatályban vannak azok, a tagok fizetési kötelezettségét lényegében határidő nélkül megállapító döntések, amelyeket még 2012. december 27. előtt a küldöttgyűlések során hoztak meg. Az új jogszabály egyértelműen kimondja, hogy ezen kötelezettségeket csak közgyűlési határozattal lehet elrendelni.

Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából kulcsfontosságú az öntözés fejlesztése.

Ennek érdekében egyszerűsödik a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítása azzal, hogy az új jogszabály – az eddigi egyhangú döntés helyett – csak egyszerű többségi döntést ír elő.


 

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új megoldások a húsmarhatartásban

A húsmarhatartás természetközeli, extenzív állattenyésztési ágazat, ezért eddig viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban megjelent újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

Méhészek figyelem: április 8-ig kérhető támogatás a varroa elleni védekezéshez

A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a méhészetek varroa atka elleni gyógyszeres védekezésének támogatására 2019. április 8-áig nyújthatják be kifizetési kérelmeiket személyesen vagy postai úton a lakhely/székhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

A jövő növénye lehet a cirok

A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul jövedelmezően termeszthető.

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

Nagyon kevés volt a csapadék

Ismét az átlagosnál melegebb és az ország nagy részén szárazabb hét áll mögöttünk, és az előrejelzések szerint az előttünk álló héten sem lesz ez másként. Főként az Alföld területén fokozódott a vízhiány, és a héten is csak hétfőn és vasárnap lehet némi csapadékra számítani, pedig az őszi vetések fejlődéséhez nagy szükség lenne a meleg mellett a nedvességre is.

A franciák miniatűr birkái a Föld legkisebb ökológiai fűnyírói

Az ouessant (ejtsd: ueszan) a legkisebb testméretű ismert juhfajta Földünkön. Több évszázados szelekciója során alig módosították eredeti tulajdonságait. Nevezetesen kevésbé szapora, az anyák évente csak egy utódot hoznak világra.

Nyulak a Lurdy Házban

Immár hagyomány, hogy a Lurdy Házban megrendezett macskakiállítással egy időben nyúlkiállítás is várja az érdeklődőket. Az elmúlt hétvégén sem volt ez másként, annak ellenére, hogy a nyulaknál már megkezdődött a tenyészszezon, így viszonylag korlátozott számban érkeztek a rendezvényre.

Piacvédő intézkedésekre van szükség a tojáságazatban

Termelői összefogással ugyan sikerült megakadályozni azokat a német nagyberuházásokat, amelyek tönkretették volna szinte a teljes hazai tojáságazatot, ugyanakkor az agrárium kis és közepes szereplőinek szükségük lenne nemzeti hatáskörben kialakított piacvédő intézkedésekre — mondta Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.

36 bárány született az 50 éve lefagyasztott szaporítóanyagból

A Sydney-i Egyetem kutatói világ legrégibb, 50 éve lefagyasztott spermájával ugyanolyan sikeresen termékenyítettek meg merinó juhokat Ausztráliában, mint frissen lefagyasztott hímivarsejtekkel.

Élelmiszerkönyvi előírások: betartani és betartatni

Változhatnak a Magyar Élelmiszerkönyvet alakító szakbizottságok. A szakmai képviselők szerint a jövőben MÉK előírásait a külföldi termékek előállítóival szemben hatékonyabban kellene betartatni.