Back to top

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

A Börzsöny és a Mátra erdőségei előkelő helyet foglalnak el hazánk népszerű kirándulóhelyei között. Napsütéses hétvégéken turisták ezrei húznak bakancsot, hogy bejárják a hűvös patakvölgyekkel szabdalt hegyek zegzugos világát. Esős, nyirkos időben érezhetően csökken a kirándulók száma, a csúszós kövek és a sáros ösvények jelentette megpróbáltatásokat csak a merészebbek vállalják. Akit hirtelen kap el a zápor-zivatar, az mihamarabb igyekszik fedezékbe húzódni. Mikor a turisták zsivaja elhalkul, s az eső csepegése felerősödik, akkor jön el a foltos szalamandrák (Salamandra salamandra) ideje!

Foltos szalamandra
Foltos szalamandra
Fotó: Kovács Norbert

Szárazság idején sokszor alig érzékelhető a jelenlétük, ellenben miután megnyílnak az ég csatornái, gyakran tömegével másznak elő rejtekükből. Ez a találkozás a legtöbb ember számára maradandó élményt jelent, hiszen hazánk egyik legtetszetősebb, rendkívül fotogén kétéltűjéről van szó. Sajnálatos tény, hogy napjainkban a foltos szalamandrára számos veszély leselkedik, ezért döntött úgy az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, hogy a fajt 2019-ben az Év kétéltűjének választja.

Megkapó küllem

A foltos szalamandra legnagyobb és leglátványosabb farkos kétéltűnk, hazánkban más állattal gyakorlatilag összetéveszthetetlen. Testhossza felnőtt korában átlagosan 20 cm körüli. Háta és oldala fényes fekete, amelyet világos- vagy sötétsárga foltok tarkítanak. Néhány állományánál előfordulnak olyan egyedek, amelyeken a foltok narancs- vagy tűzvörösek, hazánkban ilyenekkel leggyakrabban a Börzsönyben találkozhatunk.

A feltűnő mintázata mirigyeinek mérgező váladékára hívja fel a figyelmet, mely a ragadozók elleni védekezésül szolgál. A foltosság egyúttal az állat rejtőzködését is segíti azáltal, hogy feloldja a test kontúrjait.

Ősi hiedelmek

A foltos szalamandrát már az ókor nagy természettudósai (Arisztotelész, Plinius) is ismerni vélték, téves megállapításaik nyomán azonban az állatot hosszú ideig babonás félelem övezte. Rejtett életmódja és feltűnő megjelenése beindította a régi korok emberének képzetét, sokáig hittek az állat halálosan mérgező mivoltában és mágikus tűzoltó képességében is. Igaz, hogy bőrének váladéka az ember nyálkahártyájával érintkezve irritatív hatású, s az is, hogy a bőr maga hideg, nyirkos tapintású, a szalamandra valós képességei azonban távol állnak a mesék világától.

Fotó: Németh Bálint

Nem oltja el a tüzet, nem sző selymet, és ha szerencsétlenül belepottyan a kútba, akkor sem fogja mérgével a vízből ivók vesztét okozni. A mendemondák miatt sok szalamandrának kellett értelmetlenül elpusztulnia, nemegyszer alkimisták és méregkeverők mesterkedései nyomán.

A faj napjainkban használatos angol (Fire salamander) és német (Feuersalamander) elnevezése is "tűzszalamandra" jelentéssel bír, s a régi hiedelmekből eredeztethető. A felvilágosodás óta szerencsére egyre gyarapodnak az állat valós természetrajzával kapcsolatos ismereteink, és a faj jelenleg is sokrétű kutatások tárgya.

Élőhelyei pusztulásától a terrarisztikáig

Fotó: Tóth-Gál Enikő
A foltos szalamandra Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50 000 Ft. Közvetlenül veszélyezteti a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta, friss vizű források, lassú folyású patakok, csermelyek számának fogyatkozása. Élőhelyeinek egyre szárazabbá válása jelentősen csökkenti a szalamandrák fennmaradásának esélyeit.

A természetvédelmi szempontból átgondolatlan tarvágások a kifejlett szalamandrák búvóhelyeit és a mikroklímát is tönkreteszik. A lárvafialásra alkalmas vizeket nagy távolságból is felkereső, lassú mozgású nőstények fokozott veszélynek vannak kitéve az egyre sűrűbb úthálózat miatt.

Esős időben az egyébként gyér gépkocsiforgalmat bonyolító erdészeti utakon is gyakran láthatunk elgázolt szalamandrákat, forgalmasabb utakon pedig gyakorlatilag nincs esélyük a túlélésre. Korábban a szalamandrát előszeretettel gyűjtötték terráriumi tartás céljából is, ez a szokás manapság már kevésbé jellemző.

Gyilkos gombák és megfékezésük

Napjainkban a foltos szalamandrára leselkedő legfőbb veszedelmet a világszerte több helyen felbukkanó Batrachochytrium salamandrivorans, a szalamandraevő kitridgomba jelenti. Ez a farkos kétéltűeket fenyegető rajzóspórás gomba a jelenlegi ismereteink szerint, hasonlóan régebb óta pusztító rokonához, a B. dendrobatidishez, a kétéltűek globális kereskedelmén keresztül jutott el új területekre. A B. dendrobatidist (Bd) először 2007-ben észlelték Európában. Ekkor Spanyolországban ütötte fel fejét a kór, mely a békák mellett a helyi szalamandrákat is megfertőzte.

A kórokozó az állatok testfelületén elszaporodva apró lyukakat és fekélyeket okoz, a bőr hámlásnak indul. Az állat lefogy, mozgása koordinálatlanná válik. A fertőzésre érzékeny fajok esetében (mint amilyen a foltos szalamandra is) a kór rövid időn belül az egyedek pusztulását okozza.

Az eddigi ismeretek szerint a gomba Kelet-Ázsiából származik, és az ottani gőtéknél nem okoz súlyos tüneteket. A betegség jó eséllyel a hobbiállat-kereskedelemmel jutott Európába, hiszen a távol-keleti fajok egy részét (pl. a tűzhasúgőtéket) gyakran tartják akvaterráriumban.

Habár hazánkban a kór ezidáig nem ütötte fel a fejét, a kórokozó terjedésének megállítása érdekében Magyarországon 2017 júliusa óta tilos a szalamandrafélék (Salamandridae) és a szögletesfogsorú-gőtefélék (Hynobiidae) bármely fajának, valamint a koreai hasadékszalamandrának (Karsenia koreana) a tartása, tenyésztése, forgalmazása. A 2017 júliusa előtt beszerzett egyedek életük végig megtarthatóak, de szaporításuk már illegálisnak minősül.

Az Év kétéltűje program keretében az MME  Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2019 során az ország több régiójában tervez felméréseket az esetleges gombafertőzés korai detektálása érdekében, valamint szórólappal, poszterrel, vándorkiállítással, kirándulásokkal és iskolai előadásokkal is segíteni kívánjuk a lakosság ismereteinek bővítését a foltos szalamandrára vonatkozóan.

A kampányt az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázatának támogatásával hajtjuk végre.
Forrás: 
MME

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyapjúszivárvány

Véletlenül bukkantam rá Horváth Éva szépséges gyapjúgombolyagjaira. Nyár végén, a Mesterségek Ünnepének forgatagában hirtelen megállított a puha anyag és a pasztellszínek mesés keveréke. Megszámlálhatatlan árnyalat, valami jó, meleg természetességben. A kirakodó asztalka körül mezei virágokból és zöld szárakból font kerítés, mögötte egy mosolygós hölgy.

Nem indultak meg az időszakos források a Bükkben

A hétvégére igazi kiránduló időt jósolnak a meteorológusok! A szép napos időben a hőmérséklet akár 20 fokig is emelkedhet. Az erdei avarból egyre több helyen bújnak elő a tavasz színes virágai.

Egy Földünk van, törődjünk vele! - Föld Órája 2019

Idén március 30-án lesz a WWF Föld Órája, azonban fontos, hogy környezetünkkel ne csak ezen a napon, ebben az egy órában törődjünk. A Föld Órája alkalmából indított négyhetes kihívássorozattal a WWF Magyarország azt kívánja elérni, hogy a fenntarthatósági tippek közül mindenki kiválassza azokat, amelyeket tartósan át tud ültetni mindennapjaiba.

Vizet mindenkinek! - az agrárium számára is elengedhetetlen a víz

Március 22. a Víz Világnapja, amely kapcsán érdemes számba venni az élelmiszerbiztonság szempontjából megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosításának módszereit és az elengedhetetlen tennivalókat. Vitathatatlan, hogy a víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a hazai gazdatársadalom.

Tornapálya, kilátó és parkoló is készül az erdészetnél

Hét európai uniós pályázat keretében közel 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg a természetjárás feltételeit javító fejlesztések 2020. szeptember végéig Magyarországon, köztük az EGERERDŐ Zrt. területén is.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Fontos fejlesztések a kirándulók egyik kedvenc helyszínén

„Ez a 21. századi erdők mintapéldája” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Királyréten, ahol ünnepélyes keretek közt Kirándulóközpontot adtak át. A természetjárók örömére a környéken számos fejlesztés valósult meg eddig s valósul meg a közeljövőben is.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.