Back to top

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Ahogy a kutatók az egyetem honlapján bejelentették, az érzékelők csak egy kis akkumulátort igényelnek, amelynek az üzemideje mintegy hét órányi, majd feltöltődik, amíg a dongók a kaptárban vannak.

Egy drón 10-20 percnyi időt tud folyamatosan repülni, ezzel szemben a poszméhek hátán lévő szenzorok több órán át gyűjthetnek adatokat a környezetükről.

- Elsőként mutattuk be, hogy az ilyen jellegű mérések drónok nélkül rovarokkal is elvégezhetőek, mondta  Shyam Gollakota, a Washingtoni Egyetem  vezető tudósa.

Bár a poszméhek alkalmazása megoldja az energiafogyasztás problémáját, voltak más megoldandó feladatok is: a rovarok túl nagy terhet nem tudnak magukkal vinni. A GPS-vevők, amelyek lehetővé teszik a rovarok helyzetének meghatározását, szintén sok energiát fogyasztanak. Ezért a kutatóknak mindkét kérdéssel foglalkozniuk kellett.

- Úgy döntöttünk, hogy a poszméheket használjuk, mert elég nagyok ahhoz, hogy kis elemeket szállítsanak a szenzor áramellátására,

és minden este visszatérnek a kaptárhoz, ahol távolról tölthetjük az érzékelő akkumulátorait - mondta Vikram Iyer, a Washington Egyetem PhD hallgatója.

- A poszméhek felszerelését a kutatóknak sikerült mintegy 100 milligrammra csökkenteni, ebből 70 mg az akkumulátor, 30 mg pedig az érzékelő súlya. Ez mintegy hét rizsszemnek felel meg,   magyarázta a tanulmány társszerzője,  Rajalakshmi Nandakumar doktori hallgató.

A GPS-vevők használata helyett a tudósok olyan módszert alkalmaztak, amely nem igényel energiát a poszméhek lokalizálásához. Az adott területen a bázisállomásról jelet kibocsátó antennákat helyeztek el. A rovar hátoldalán lévő vevő a jelerősséget és a szögek közötti különbséget használta a poszméh helyzetének meghatározásához háromszögelési módszerrel.

Ehhez a rendszerhez tartozik egy kis érzékelő, a hőmérséklet, a páratartalom és a napfény intenzitásának ellenőrzésére. A kaptárba való visszatérés után pedig az adatok összegyűjthetőek.

Living IoT: A Flying Wireless Platform on Live Insects

 

 

 

 

Forrás: 
farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

1,5 millió méhcsalád mandulán

Januári méhészhírek a nagyvilágból: A méhállomány fele mandulán; Méhtolvajt bírságoltak Németországban (Neckarsulm); Kis kaptárbogár elleni stratégiaváltás Dél-Olaszországban?

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

A lebomló fürttartót is díjazták a franciák

Január közepén már 33. alkalommal nyitotta meg kapuit a SIVAL nemzetközi növénytermesztési kiállítás Angers-ban. A több mint 3 hektáros pavilonokban 640 kiállító termékeivel, szolgáltatásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Ahogyan minden évben, most is nagy hangsúlyt helyeztek a rendezők az innovatív megoldások bemutatására, különösen a környezetet, felhasználókat kímélő újításokra.

Először díjazták a leginnovatívabb termékek fejlesztőit

Hagyományteremtő céllal indították útjára a szervezők a Top 10 legérdekesebb magyar innováció díjátadó gála és jótékonysági estet, amelyen mások mellett elismerést kapott a „világító növények”, illetve a futószalagos növénytermesztési rendszer kiötlője is.

Az egekbe szökik a borok ára a Brexit után Angliában

A brit érdekképviseletek arra kérik a kormányt – amennyiben nem sikerül megegyezni az Unióval a kilépés feltételeiről – hogy függesszék fel egyoldalúan a borokra kivetett vámokat. Ellenkező esetben árrobbanásra és ellátási gondokra lehet számítani.

Robotok szállítják a nassolnivalót a megfáradt egyetemistáknak

Télen-nyáron, esőben, lejtőn fel és le szállítják a finomságokat egy amerikai egyetemen a PepsiCo önjáró robotjai a tanulóknak és az iskola alkalmazottainak.

Fejlesztőket és innovátorokat keres a NAK

Fejlesztők és innovátorok jelentkezését várják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal ötletversenyére 2019. február 18-ig!

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

Drónok segítik a megporzást

Tavaly a méhek munkáját egy drón is segítette az USA New York államában a 150 hektáros Beak and Skiff almáskertben. Peter Fleckenstein, a cég friss gyümölcs értékesítéssel foglalkozó ügyvezetője talált rá arra a start-up cégre a közeli Syracuse-ban, amelyik mandulában kísérletezett drónos megporzással.