Back to top

Stabil, de "közterhes" évre számítanak a kkv-k

A cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezők – mint a vállalkozás pénzügyei, az uniós pályázatok elérhetősége vagy a gazdaságpolitika – többségében alig várnak változást a vállalkozások, de egy jelentős részük a közterhek emelkedésre számít idén.

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik.

A cégek várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index enyhe, 2 pontos csökkenést követően jelenleg 5 ponton áll. A minimális változás mögött az áll, hogy

a kkv-k stabil várakozásokkal indulnak neki 2019-nek. A cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezők – mint a vállalkozás pénzügyei, az uniós pályázatok elérhetősége vagy a gazdaságpolitika – többségében ugyanis alig várnak változást a vállalkozások, de egy jelentős részük a közterhek emelkedésre számít idén.

Tovább mérséklődött a kkv-k bizalma, mivel a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások egy évre előremutató várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index értéke 2 pontot csökkent, így jelenleg 5 ponton áll. „Az utóbbi másfél évben egy erős emelkedő trend jellemezte a hazai vállalkozások egy éves várakozásait, amely a választásokat követően a csúcsra ért, azóta viszont folyamatosan mérséklődik. Az index azonban továbbra is a pozitív tartományban van, tehát összességében bizakodók a kkv-k, mivel a legtöbb, a cég gazdasági helyzetét leginkább meghatározó tényezőben – mint például a pénzügyi eredmények, az uniós pályázati lehetőségek vagy a gazdaságpolitika – csupán minimális változást várnak a cégek idén. A mostani enyhe, 2 pontos csökkenés hátterében az áll, hogy nagyot zuhant a közterhek várt változásának megítélése” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. 

A kkv több mint fele szerint emelkednek a közterhek idén

Az index csökkenése főként annak tudható, hogy romlottak a közterhekre vonatkozó várakozások, és akik eddig stagnáló vagy éppen csökkenő adó és járulékterhekben bíztak, most már inkább növekedésre számítanak. „Az előző negyedévi 39%-ról 54%-ra ugrott azon cégek aránya, amelyek magasabb adókkal és járulékokkal terveznek a következő egy év során, ami az utóbbi hat év legmagasabb aránya. Ennek hátterében feltehetően a cafeteria rendszer átalakítása, illetve a minimálbér tervezett megemelése állhat, amelyek jelentős többletterhet jelenthetnek a vállalkozások számára” – mondta el Kovács Viktor Zoltán.

A különböző méretű cégek közül egyedül a kisvállalkozások bizalma javult, 4-ről 6 pontra. Ennek ellenére továbbra is a középvállalkozások a legbizakodóbbak, holott várakozásaik 15-ről 10 pontra süllyedtek,

a mikrovállalkozások hangulata pedig 8-ról 3 pontra mérséklődött. Az ágazatok közül továbbra is az agrárcégek hangulata a legjobb (19 pont), őket az ipari cégek követik, akiknek várakozásai a felére, 21-ről 10 pontra csökkent. Jelenleg a kereskedelem és a szolgáltató szektor bizalma a legalacsonyabb (4 és 2 pont).

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Akár 50 évig is őrizni kell a munkaügyi iratokat

Akár fél évszázadig is őriznie kell a munkaügyi iratokat a munkáltatóknak – hívta fel a figyelmet a MAZARS. Még a dolgozó diákok első iratait is őrizni kell nyugdíjaskoruk utánig.

Vidékfejlesztési támogatással újult meg két közösségi központ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A vidékfejlesztés, a vidéki térség felzárkóztatása kiemelt fontosságú a kormány politikájában, amelyet a Tiszaadonyban és Kérsemjénben pályázati támogatással megvalósult közösségi házak fejlesztése is bizonyít – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Sokat hoz a konyhára a csipszadó

Idén 57 milliárd forint bevételt jelent a népegészségügyi termékadó (amelyet csipszadónak is neveznek) az egészségügyi ágazatnak - közölte Joó Tamás egészségügyi közgazdász hétfő este az M1 aktuális csatornán.

A jövő tejüzeme épült Borjádon

A borjádi TS-Tej Kft. által épített tejüzemet adtak át a közelmúltban az anyacég, azaz a Borjádi Zrt. telephelyén.

Sikeres évet zárt 2018-ban az Agrárminisztérium

A jogalkotás területén az Agrárminisztérium volt a legaktívabb tárca az elmúlt évben. Az 55 rendelet, 6 törvény és 10 kormányrendelet mellett, a tárca további 4 törvényjavaslatot készített elő és nyújtott be az Országgyűlés elé. A sikerrel megkezdett programok folytatásán túl többek között az élelmiszerbűnözés visszaszorításának ügye, valamint a sertés-és baromfi járványok álltak a minisztérium tevékenységének a központjában tavaly.

Ezermilliárd forint fix kamatra

Elindult az NHP fix hitelprogram (Növekedési Hitelprogram Fix), amelynek keretében 1000 milliárd forint fix kamatozású, kiszámítható forrás áll a hazai kis- és kö­zép­vállalatok rendelkezésére. Sem ágazati, sem regionális megkötések nincsenek, vagyis a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői is igénybe vehetik.

Varga Mihály: jól teljesít az online számla-rendszer

Az online számla-rendszer indulása óta eltelt fél év alatt bebizonyosodott, hogy segítségével szinte azonnal kiszűrhetőek a csalárd gazdálkodók, a kormány legújabb gazdaságfehérítő eszköze nemcsak a jogkövető vállalkozásokat segíti, hanem az államkassza bevételeire is jótékonyan hat.