Back to top

Szőlőoltványok hazai kézből

Hazánkban mintegy 65 ezer hektár szőlőt tartunk nyilván, ennek 3 százalékos amortizációjával számolva évente legalább kétezer hektár ültetvényt kellene felújítani. Magyarországon az elmúlt években ugyan megugrott az oltványok iránti kereslet, ám nagy kérdés, miért nem hazai szaporítóanyagot vásárolnak a termelők?

„Az évi kétezer hektáros nagyság a szerkezetátalakítási támogatásoknak köszönhetően teljesül”- magyarázta Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke. Ez azt jelenti, hogy az ültetvények mai korát, a korfát legfeljebb szinten tudjuk tartani. A hazai szaporítóanyag előállítás már a rendszerváltás előtt erősen csökkenni kezdett, követve a szőlő-bor ágazat zsugorodását. A KGST keretében hazánkra hárult a feladat az oltványok előállítására, így központosított, korszerű integrált rendszerek alakultak ki. A hűtőházakra alapuló szaporítóanag termesztést – ennek tudományos és élettani alapjait - Balatonbogláron dolgozták ki. Ezt vették át és fejlesztették tovább a németek, de a rendszer a mai napig nem változott. Ehhez kialakult a törzsültetvény rendszer, a termőalapok is rendelkezésre álltak.

Molnár Ákos
Fotó: viniczai

Míg korábban nagy mennyiségű szaporítóanyagot szállítottunk a Szovjetúnióba, a gorbacsovi alkoholtilalom bevezetésével az ágazat mélyrepülésbe kezdett.

Mára döntően kisüzemi oltványkészítésről beszélhetünk. Ez bizonyos tekintetben hátrányává vált az ágazatnak, hiszen a korábbi technológiai fegyelmet ebben a helyzetben nehezen lehet fenntartani. „A szaporítóanyag termesztés csak erős kontroll mellett tud eredményesen működni”- hívta fel a figyelmet a szakember a független ellenőrzés fontosságára, amiben a termelő esetenként ellenérdekelt. A folyamatos átszervezéseknek köszönhetően az ellenőrzési rendszerek integritása veszett el.

A 90-es évek közepén 300 hektár felett volt az alanyültetvények nagysága, pedig akkor már leszálló ágban volt a szőlőágazat. Ez mára kevesebb mint harmadára esett vissza. Alanyvesszőből napjainkban nem tudjuk a hazai igényeket sem kielégíteni, nettó importőrökké váltunk. Míg korábban 30 millió oltványt állítottunk elő, ma ennek harmada kerül ki a termelőktől. Ráadásul ebből a mennyiségből kerül exportra is, csehek, szlovákok, szlovének, románok vásárolják a magyar szőlő szaporítóanyagot.

Ciklikusság jellemzi az ágazatot, amikor a szerkezetátalakítás, költségvetés végére  érünk, akkor minden gazda azonnal telepíteni szeretne. Ilyenkor megugrik a kereslet, s az így kialakult helyzetet lehet importtal pótolni. „Sokan megégették már magukat a külföldön megtermelt oltványokkal”- jegyezte meg, attól, ha olasz vagy francia szaporítóanyagról van szó, még nem biztos, hogy jobb. Emellett probléma esetén nagyon fontos a visszakövethetőség, a számonkérhetőség. Jogvitába keveredni, garanciát elvárni nehéz. Éppen ezért egyre többen a belföldi termelői kapacitást használják ki.

A fajtaváltás küszöbén állunk, amiben hazánk kutatói munkássága nem is olyan régen még az élmezőnyhöz volt sorolható.

A nagy tradíciókkal rendelkező olaszok és franciák már meglépték ezt a folyamatot, s lehagyták Magyarországot. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Franciaországban már négy borvidéken lehet a szerkezetátalakítás keretében az új hibrideket – innovatív fajtákat - telepíteni.

„Szőlő szaporítóanyag termelőként előre kell látni a trendeket”- mutatott rá a szakember, hogy volt amikor mindenki Irsai Olivért telepített, de azt is megélte hogy az oltványiskolájának 90 százaléka kékszőlő volt.

Most pedig a kárpát-medencei fajták közül a Kékfrankosnak, Furmintnak van reneszánsza. A Cserszegi fűszeres vagy az Irsai Olivér divatja kezd lecsengeni,

az elmúlt években tapasztalható Bianca és Aletta láz is lohad, ami az oltványtermesztésben is megjelenik. Helyette kedveltebb lett a Kékfrankos. A Szövetség közreműködésével olyan szerkezetátalakítási támogatási rendszert sikerült megalkotni, ami a gazdák oldaláról nem csak egyszerűen kezelhető, de hosszútávú gondolkodásra is készteti. Sikerült a szőlőtermelőket rászoktatni a rendelésre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Az egekbe szökik a borok ára a Brexit után Angliában

A brit érdekképviseletek arra kérik a kormányt – amennyiben nem sikerül megegyezni az Unióval a kilépés feltételeiről – hogy függesszék fel egyoldalúan a borokra kivetett vámokat. Ellenkező esetben árrobbanásra és ellátási gondokra lehet számítani.

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben

Házikertünk egyik kedvenc növénye a szőlő, amely csak rendszeresen trágyázott, jó minőségű talajban képes évente megfelelő mennyiségű és minőségű, jóízű termést adni. A szőlőben a tápanyag-utánpótlást szeptembertől március végéig terjedő időszakban érdemes elvégezni.

Borbemutatási lehetőség Varsóban, OBV-aranyérmeseknek díjmentesen

Felhívást tett közzé a honlapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, lengyelországi üzleti borbemutatón ajánl kiállítói lehetőséget az Országos Borverseny díjnyertes termelői számára. Huszonhat borászat jelentkezését várják január 22-ig.

Bormustra a Vajdaságban

Idén a Kárpát-medence különböző tájairól – Magyarországról, Romániából, Horvátországból, Moldvából és egész Szerbia területéről - érkeztek borok a 22. Nemzetközi Vince-napi Borversenyre, 85 borbíra értékelte a 681 bormintát a temerini Ifjúsági Otthonban.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Jótékonysági forraltbor- és kocsonyapiknik lesz Vácrátóton

Kocsonyakülönlegességekkel és többféle ízesítésű forralt borral várják az érdeklődőket szombat délután a Pest megyei Vácrátóton, a rendezvény bevételéből a helyi iskola fejlesztéseit támogatják.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

Hatputtonyos aszúk előjegyzésre

Hamarosan egy innovatív aszúértékesítési koncepciót vezet be a mádi HOLDVÖLGY, amely teljesen új alapokra helyezi a hat puttonyos aszúk és a borrajongók kapcsolatát.

A hazai borszőlők sikerei

Amikor egy szőlőfajtát termesztünk, legyen az bor- vagy csemegeszőlő, a legfontosabb, hogy ismerjük termesztési értékmérő tulajdonságait. Ezek határozzák meg ugyanis azt, hogy adott termőhelyen, adott időjárási viszonyok mellett mennyire tudunk sikeresen szőlészkedni.