Back to top

Szőlőoltványok hazai kézből

Hazánkban mintegy 65 ezer hektár szőlőt tartunk nyilván, ennek 3 százalékos amortizációjával számolva évente legalább kétezer hektár ültetvényt kellene felújítani. Magyarországon az elmúlt években ugyan megugrott az oltványok iránti kereslet, ám nagy kérdés, miért nem hazai szaporítóanyagot vásárolnak a termelők?

„Az évi kétezer hektáros nagyság a szerkezetátalakítási támogatásoknak köszönhetően teljesül”- magyarázta Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetségének elnöke. Ez azt jelenti, hogy az ültetvények mai korát, a korfát legfeljebb szinten tudjuk tartani. A hazai szaporítóanyag előállítás már a rendszerváltás előtt erősen csökkenni kezdett, követve a szőlő-bor ágazat zsugorodását. A KGST keretében hazánkra hárult a feladat az oltványok előállítására, így központosított, korszerű integrált rendszerek alakultak ki. A hűtőházakra alapuló szaporítóanag termesztést – ennek tudományos és élettani alapjait - Balatonbogláron dolgozták ki. Ezt vették át és fejlesztették tovább a németek, de a rendszer a mai napig nem változott. Ehhez kialakult a törzsültetvény rendszer, a termőalapok is rendelkezésre álltak.

Molnár Ákos
Fotó: viniczai

Míg korábban nagy mennyiségű szaporítóanyagot szállítottunk a Szovjetúnióba, a gorbacsovi alkoholtilalom bevezetésével az ágazat mélyrepülésbe kezdett.

Mára döntően kisüzemi oltványkészítésről beszélhetünk. Ez bizonyos tekintetben hátrányává vált az ágazatnak, hiszen a korábbi technológiai fegyelmet ebben a helyzetben nehezen lehet fenntartani. „A szaporítóanyag termesztés csak erős kontroll mellett tud eredményesen működni”- hívta fel a figyelmet a szakember a független ellenőrzés fontosságára, amiben a termelő esetenként ellenérdekelt. A folyamatos átszervezéseknek köszönhetően az ellenőrzési rendszerek integritása veszett el.

A 90-es évek közepén 300 hektár felett volt az alanyültetvények nagysága, pedig akkor már leszálló ágban volt a szőlőágazat. Ez mára kevesebb mint harmadára esett vissza. Alanyvesszőből napjainkban nem tudjuk a hazai igényeket sem kielégíteni, nettó importőrökké váltunk. Míg korábban 30 millió oltványt állítottunk elő, ma ennek harmada kerül ki a termelőktől. Ráadásul ebből a mennyiségből kerül exportra is, csehek, szlovákok, szlovének, románok vásárolják a magyar szőlő szaporítóanyagot.

Ciklikusság jellemzi az ágazatot, amikor a szerkezetátalakítás, költségvetés végére  érünk, akkor minden gazda azonnal telepíteni szeretne. Ilyenkor megugrik a kereslet, s az így kialakult helyzetet lehet importtal pótolni. „Sokan megégették már magukat a külföldön megtermelt oltványokkal”- jegyezte meg, attól, ha olasz vagy francia szaporítóanyagról van szó, még nem biztos, hogy jobb. Emellett probléma esetén nagyon fontos a visszakövethetőség, a számonkérhetőség. Jogvitába keveredni, garanciát elvárni nehéz. Éppen ezért egyre többen a belföldi termelői kapacitást használják ki.

A fajtaváltás küszöbén állunk, amiben hazánk kutatói munkássága nem is olyan régen még az élmezőnyhöz volt sorolható.

A nagy tradíciókkal rendelkező olaszok és franciák már meglépték ezt a folyamatot, s lehagyták Magyarországot. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Franciaországban már négy borvidéken lehet a szerkezetátalakítás keretében az új hibrideket – innovatív fajtákat - telepíteni.

„Szőlő szaporítóanyag termelőként előre kell látni a trendeket”- mutatott rá a szakember, hogy volt amikor mindenki Irsai Olivért telepített, de azt is megélte hogy az oltványiskolájának 90 százaléka kékszőlő volt.

Most pedig a kárpát-medencei fajták közül a Kékfrankosnak, Furmintnak van reneszánsza. A Cserszegi fűszeres vagy az Irsai Olivér divatja kezd lecsengeni,

az elmúlt években tapasztalható Bianca és Aletta láz is lohad, ami az oltványtermesztésben is megjelenik. Helyette kedveltebb lett a Kékfrankos. A Szövetség közreműködésével olyan szerkezetátalakítási támogatási rendszert sikerült megalkotni, ami a gazdák oldaláról nem csak egyszerűen kezelhető, de hosszútávú gondolkodásra is készteti. Sikerült a szőlőtermelőket rászoktatni a rendelésre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sikeres magyar szereplés a világ legnagyobb borvásárán

A Magyar Turisztikai Ügynökség jóvoltából Magyarország idei részvétele minden eddiginél sikeresebb volt a bor és szeszesital ágazat legjelentősebb szakvásárán, a 2019. március 17. és 19. között megrendezett 25. ProWein Düsseldorf borvásáron.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Nagy-Somló a bio útra lép - az ÖMKi oktatással segíti az átállást

Magyarország legkisebb történelmi borvidéke márciustól többek között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével tér át ökológiai művelésre.A folyamat eredményeként Magyarország olyan történelmi borvidékkel gazdagodik, amelyen itthon úttörő módon egységesen ökológiai módon termelnek borszőlőt.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Ingyenes gyümölcsfaoltó tanfolyam a Füvészkertben

Mindig is szívesen kipróbálta volna a gyümölcsfaoltást, de sosem tudta, hogyan fogjon hozzá? Itt az alkalom, a budapesti Füvészkertben március 23-án ingyen belevághat bárki: csak a belépőjegyet kell kifizetni, minden egyebet biztosítanak a szervezők. Persze aki szeretné a saját gyümölcsfáját oltani, annak sincs akadálya.

Így neveld a lugasodat

A szőlőtermesztés nagyjából 8000 éves történetének egyik legállandóbb szereplője a lugasművelés. Itt nem feltétlenül csak a házak körül föllelhető művelésmód-költeményekre kell gondolni, természetesen. A szőlő egy liántermészetű növény, alapvetően „futásra termett”. Ezt esetenként kihasználhatjuk, de általában küzdenünk kell ellene metszéssel, illetve a több méteresre nőtt hajtások csonkázásával.

Tavaszi boros programok Egerben

Eger városa pezsgő kulturális és gasztronómiai helyszín, ahol lépten-nyomon a történelembe botlunk, és persze jócskán akad borélmény is. A tavasz folyamán ehhez az igazán színes és vidám évszakhoz illő gasztroesemények, koncertek, fesztiválok csábítják a túristákat, és az Egri Borműhely tagjai is számos borkóstolóval, pincelátogatással, borvacsorával készülnek az idelátogatóknak.

Összeállt a borválogatás

Huszonegy magyar bort választottak a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) borválogatásába. A magyar termőhelyek jellegzetességeit jól bemutató borcsomagok Magyarország külképviseletein erősítik majd a magyar borról kialakult képet.

Borkészletfelmérés! Március 13. a határidő

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának honlapján megjelent felhívás szerint a már megszokott május 31-i országos borkészletfelmérés mellett készül egy korábbi is, február 28-i fordulónapra vonatkozóan. Március 13-ig kell megadni az adatokat, viszont az adminisztratív feladatok megkönnyítése érdekében 10 hektoliteres pontossággal.

Aranyszínű sárgaság, a szőlő új veszedelme

A Bayer növényvédelmi fórumon Székely Tamás, a NÉBIH Növényegészségügyi Osztályának vezetője, aki a szőlő aranyszínű sárgaságát – Flavescence dorée - vette górcső alá, kis visszatekintéssel kezdte előadását. Mint elmondta, az európában honos kórokozó akkor vált igazán veszélyforrássá, amikor megjelent a vektora, a szőlőkabóca.