Back to top

Szükség van-e csípős paradicsomra?

A csilipaprika evolúciós szempontból nézve a paradicsom távoli, undok unokatestvére. 19 millió évvel ezelőtt váltak le a közös őstől, de még mindig vannak közös szakaszok a DNS-ükben. Két különböző irányba fejlődtek: a paradicsom egy húsosabb, ásványi anyagokban gazdag gyümölcsöt, a csili azonban erőteljes védelmi vonalat hozott létre a kapszaicinoidok kifejlesztésével.

A legújabb génszerkesztési technológiáknak köszönhetően lehetőség van arra, hogy létrehozzák a kapszaicinoidokat (ebbe a vegyületcsoportba tartozik a kapszaicin is) termelő paradicsomot – ami persze nem könnyű feladat. Az erről szóló, a Trends in Plant Science tudományos magazinban megjelent cikk írói ugyan

nem egy új kulináris forradalmat kívánnak ezzel elindítani – bár ez sem épp a földtől elrugaszkodott ötlet – hanem könnyebbé tennék a kapszaicinoidok kereskedelmi célú előállítását nagy mennyiségben.

Közös őstől származnak, mindkettőben jelen vannak a kapszaicinoid vegyületek termeléséhez szükséges gének
Közös őstől származnak, mindkettőben jelen vannak a kapszaicinoid vegyületek termeléséhez szükséges gének
Ezek a molekulák ugyanis tápanyagként és antibiotikus hatású szerekként is értékesek, illetve fájdalomcsillapítók és a paprika spray összetevőiként is ismertek.

„Ha sikerülne a kapszaicinoidok előállításához szükséges géneket beültetni a paradicsomba, akkor sokkal könnyebb és olcsóbb lenne előállítani ezeket a vegyületeket.” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Agustin Zsögön, a brazíliai Viçosa Szövetségi Egyetem biológusa. „Megvannak az eszközeink, hogy a fajok génkészletét átalakítsuk. A kihívás abban rejlik, hogy tudjuk, melyik gént hová kell tenni.”

A kapszaicinoidok csípős íze nem valódi íz, hanem a fájdalomra adott reakció. A nyelvben olyan idegsejteket aktivál, melyek a hőmérséklet okozta fájdalomra reagálnak, így azt az agy égető érzésnek fogja fel.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy a kapszaicinoidok evolúciójának segítségével a növény elriasztotta a kisebb emlősöket a termése elfogyasztásától. A madaraknál ezzel szemben – melyek kiváló magterjesztők – nem mutatható ki fájdalom a molekulák hatására.

Legalább 23 típusú kapszaicinoid létezik, mind a csilipaprikából származik. A paprikák csípősségét a kapszaicinoidok termelését szabályozó gén határozza meg, a kevésbé csípősek olyan mutációval rendelkeznek, mely befolyásolja ezt a folyamatot.

A korábbi génszekvenálási munkák bebizonyították, hogy a paradicsom is rendelkezik a kapszaicinoidok termeléséhez szükséges génekkel, csak hiányzik a gépezet, amely aktiválja ezeket.

A paprikák csípősségét a kapszaicinoidok termelését szabályozó gén határozza meg
A paprikák csípősségét a kapszaicinoidok termelését szabályozó gén határozza meg
„Elméletben felhasználhatjuk ezeket a géneket kapszaicinoidok termeltetésére a paradicsomnál” mondta Zsögön. Azonban nincs megfelelő adat arról, hogy a paradicsomban milyen úton indul meg a kapszaicinoidok termelődése, így alternatív megoldásokra van szükség. Az egyik ilyen lehetőség, hogy egyesével aktiválják a kijelölt géneket, és megnézik, mi történik, mely anyagok termelődése indul be. Többek között ez az egyik módszer, amit a kutatók ki fognak próbálni.

A csilipaprika genomjának feltárása, illetve a felfedezés, hogy a paradicsom is rendelkezik a csípősséghez szükséges génekkel már megalapozzák a lehetőségét a csípős paradicsom megalkotásának.

A kutatók szerint ez nem csak segít jobban megérteni az egyedi botanikai tulajdonságok evolúcióját, de lehetővé teszi a kapszaicinoid termelő ipari paradicsom-ültetvények létrehozását, és talán arra is lehetőséget ad, hogy az élelmiszerüzletekben is megjelenjen néhány új fajta.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cserjemetszési egyszeregy

Nem mindegy, hogy melyik cserjét mikor metsszük. Ha rossz időpontot választunk, éppen azokat a virágrügyeket távolítjuk el a bokorról, ami a díszét adja. A cserjék és évelők metszésével kapcsolatos tudnivalókat Bori Krisztián Gábor, a Borostyán Faiskola munkatársa foglalta össze a Specialmix Kertészeti Kft. gödöllői szakmai napján.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Megvédhető a paradicsom vegyszerek nélkül

A hajtatott paradicsom biológiai növényvédelme elsősorban a kártevők ellen irányul, de az utóbbi években mind több gondot okozó pepino mozaik vírussal szemben is merőben új, forradalmi eljárás született. Eközben pedig újabb növényvédelmi kihívásokkal is szembesülnek a kertészek, szakemberek.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Hogy ne legyen tripszes a paprika

A hazai paprikatermesztésben már több mint 20 éve bevált gyakorlat a biológiai növényvédelem. A kertészetek többségében betelepített Amblyseius swirskii ragadozó atkák, Orius ragadozó poloskák és Aphidius fürkészek mellett lehet-e más módszerrel javítani a biológiai növényvédelem hatékonyságát? A válasz igen.

Öregedő szőlőoltványosok

„Hazánkban 100-110 szőlő oltványiskola, s öregedő oltványosok jellemzik a szakmát”- hangzott el Keszthelyen, a szőlő szaporítóanyag előállítást és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdéseit zászlajára tűző tanácskozáson.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Segítség a természetből

A biológiai alapú növényvédelem olyan természetbarát módszer, amivel csökkenthető a környezet és a fogyasztók vegyszerterhelése, ugyanakkor a termesztők számára is megnyugvást hoz, ha néhány károsítót kémiai növényvédelem nélkül tud kiiktatni. A mind szigorúbb szermaradék-határértékek miatt mind többek figyelme fordul az ilyen módszerek felé.