0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Educatio 2019: célkeresztben az agrárképzések

A magyar oktatási ágazat seregszemléjének tartott kiállítás 19. alkalommal várta a továbbtanulni kész fiatalokat. Az idei tapasztalatok azt mutatták, a végzős gimnazisták körében többségben vannak, akiknek határozott elképzeléseik vannak a jövőjüket illetően, közöttük pedig sokan kifejezetten agrárképzéseket keresnek.

Az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás szűk két évtized alatt a hazai oktatás egyfajta ünnepévé nőtte ki magát:

a rendezvény 2000 óta évente ad lehetőséget a bemutatkozásra az ágazatban szereplők egyre bővülő körének, hasznos szakmai előadásokkal és szórakoztató programokkal kiegészítve mindezt.

Nem csoda hát, hogy a háromnapos kiállításra hagyományosan az ország valamennyi pontjáról érkeznek fiatalok, akik személyesen, többek között hallgatóktól, oktatóktól és intézményvezetőktől szeretnének választ kapni kérdéseikre.

Az idei „Educatio”-ra január 10-12. között került sor a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban, méghozzá mintegy 50 ezer látogató s közel 200 kiállító részvételével. A rendezvényen természetesen ezúttal is képviseltették magukat a hazai felsőoktatási intézmények mezőgazdasági karai is, amelyeket lapunk is felkeresett ez alkalomból.

„Nekem ez a szak kell!”

A 20 ezer négyzetméteres kiállítói térben természetesen idén is helyet kapott a Kaposvári Egyetem standja is, ahol Kalocsai Abigéllel, az intézmény lótenyésztő és lovassport szervező agrármérnök alapszakának egyik hallgatójával beszélgettünk. „Kiskorom óta érdekelnek a lovak, s mindig is vágytam rá, hogy ezzel a területtel foglalkozzak” – kezdett bele Abigél, aki szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a képzést egy évvel azelőtt vette fel kínálatába az egyetem, hogy ő végzett a gimnáziumban. Ahogy fogalmazott, ez a szak minden lovas álma, egyebek közt azért, mert minden nap van lovas edzésük a kampusz szomszédságában fekvő Pannon Lovasakadémián, illetve fontos szempont az is, hogy a hallgatók saját lovaikat is „maguk mellett” tudhatják az egyetemen. „A diplomaszerzés után ugyanitt szeretném elvégezni a mesterképzést állattenyésztő mérnök szakon, majd pedig lovasedzőként, illetve lótenyésztőként kívánok elhelyezkedni” – tette hozzá a hallgató.

„A családi vállalkozást szeretném átvenni”

Nagy volt a sürgés-forgás a Debreceni Egyetem standja körül, ahol mások mellett a kertészmérnök alapszakos Hankó Dávid fogadta az érdeklődőket. Mint lapunknak elmondta, ezen a képzésen négy szakirány vehető fel – gyümölcs-, zöldség-, szőlő- és dísznövény-termesztés. A végzős évében járó Dávid utóbbit választotta, hisz idővel szeretné átvenni édesapjától a család kertészeti vállalkozásának vezetését. „Az első időkben nem ismertem senkit az egyetemen, de nagyon jó társaságra leltem, így hamar beilleszkedtem” – mondta a Békéscsabáról származó fiú, aki az intézmény kapcsolati rendszeréről is beszélt, aminek eredményeképp a hallgatók komoly cégeknél tölthetik el szakmai gyakorlatukat.

„Zöld környezet, gyönyörű város”

Dr. Tasi Julianna a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának egyetemi docense büszkén idézett intézményük közösségi oldaláról egy friss hozzászólást: „még mindig ez a világ legszebb egyeteme” – írta az egykori hallgató. Dr. Tasi Julianna elárulta, a diákjaik nagyjából 60 százaléka kollégista, éppen ezért fontos, hogy igazán minőségi kollégiumokkal és mondhatni önálló, egyetemi várossal rendelkeznek, ahol a többi közt karnyújtásnyira van bolt, fodrászat, étterem és szórakozóhely is. Az egyetem docense emellett felhívta a figyelmet a mezőgazdasági, a környezetvédelmi, a vadgazda, illetve környezetmérnök alapszakjaikra, illetve az osztatlan agrármérnök szakjukra is. „A látogatóink többsége határozott elképzelésekkel, konkrét szakok után érdeklődik a kiállításon” – tette hozzá a docens.

„A családommá vált az egyetemi közösség”

Mint az a Széchenyi István Egyetem standjánál eltöltött néhány percben is bebizonyosodott, bizony akadnak olyan fiatalok is, akik „agrárelőélet” hiányában döntenek úgy, hogy mezőgazdasági képzést választanak maguknak. Hermán Zsolt, a környezetgazdálkodási agrármérnök alapszak végzős hallgatója szavai szerint városi környezetben nőtt fel, a felvételikor azonban úgy döntött, biológia érettségivel tarsolyában belevág az egyetem Mosonmagyaróváron működő Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának képzésbe. „Mindenből tanulunk egy kicsit; növénytermesztést, állattenyésztést, gazdasági ismereteket, környezetvédelmet, tájgazdálkodást és vízgazdálkodást is” – részletezte Zsolt, aki az egyetemi évei alatt nemcsak a szakot, hanem a közösséget is nagyon megszerette. Éppen ezért szeretné megszerezni Óváron az állattenyésztő mérnöki mesterszakot is.

„Minden igényre tudunk megoldást kínálni”

„Igazán hasznosnak tartjuk a kiállítást, éppen ezért a kezdetektől résztvevői vagyunk” – nyilatkozta lapunknak Dr. Kocsisné Dr. Gráff Myrtill, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense. Mint mondta, sok fiatal kér részletes tájékoztatást a szakokról és tárgyakról, a felvételiről és a kollégiumról, illetve sokakat érdekelnek az elhelyezkedési lehetőségek is. A docens lapunknak beszélt a Hódmezővásárhelyen működő kar egyes képzéseiről, köztük a tavaly indult vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakról, a különböző alapszakokról, illetve a szintén új, ménesgazda felsőoktatási szakképzésről is. „Utóbbit azok választják, akik a lovagoltatás, falusi turizmus területén szeretnének dolgozni” – hangsúlyozta Dr. Kocsisné Dr. Gráff Myrtill.

„Családias hangulat, segítőkész csoporttársak”

A hazai felsőoktatási intézmények sorában a Pannon Egyetem is képviseltette magát. A keszthelyi székhelyű Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karon tanuló Toma Rékával beszélgettünk az itt szerzett tapasztalatairól. Megtudtuk tőle, a gazdasági vonal mindig is vonzotta, ugyanakkor érdekelte a vidékfejlesztés területe, a pályázatok elbírálásának módja is, éppen ezért választotta a vidékfejlesztési agrármérnök alapképzést. „Szeretnék mesterképzésre is jelentkezni az egyetemen, majd pedig elhelyezkedni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál” – beszélt céljairól Réka. Mint mondta, Keszthely környékén remek gyakorlati helyeket találhatnak a hallgatók, ahol utána sok esetben munkát is kapnak. Persze nem utolsó szempont az sem, hogy pezsgő hallgatói élet, készséges társak és számtalan régi hagyomány jellemzi a kart.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu