0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben

Házikertünk egyik kedvenc növénye a szőlő, amely csak rendszeresen trágyázott, jó minőségű talajban képes évente megfelelő mennyiségű és minőségű, jóízű termést adni. A szőlőben a tápanyag-utánpótlást szeptembertől március végéig terjedő időszakban érdemes elvégezni.

A növényben legnagyobb mennyiségben jelen lévő, úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett közepes mennyiségben megtalálható mezo- (magnézium, kalcium, kén) és a legkisebb arányban jelenlévő, de élettanilag igen fontos mikroelemekre (vas, réz, cink, bór, molibdén, mangán) is szükség van a növény egészséges fejlődéséhez. Ezek az elemek az összetett műtrágyákban, illetve a szerves trágyákban megtalálhatók.

A mezo- és mikroelemek olyan ásványi anyagok, amelyek létfontosságúak a szőlő megfelelő fejlődéséhez.

Hiányuk esetén a növény torzul, a termésmennyiség csökken. A tápanyaghiány azonban nem mindig időz elő határozott elváltozásokat a szőlőleveleken, pl. részleges hiány esetében sokszor a tünetek elmosódnak.

Az esetek túlnyomó részében azonban a tünetekből következtetni lehet a hiánybetegség okára.

A szőlőben elég gyakran találkozunk a magnézium (Mg) hiányával,

mivel a talaj magnéziummal való ellátásáról csak nagyon ritkán gondoskodunk. A szőlő viszont igényli ezt a számára fontos tápelemet.

A káliummal jól ellátott, nagy mésztartalmú talajokon a növények Mg-felvétele gyakran korlátozott. Hiánya esetén a főerek között a levélszövet ék alakban sárgul, a fürtkocsány elhal. Az erek és azok környéke zöld marad, a sárgulás és elhalás a levélszéltől befelé szélesedik, jellegzetesen ék alakú. A kék bogyójú fajtáknál a szövetek pirosas-barnásra színeződnek.

A magnéziumhiány tünetei a szőlőtőkék alsó és középső részén lévő idősebb leveleken figyelhetők meg. A szőlőfajták Mg-érzékenysége igen különböző, a vizsgálatok alapján hiányára különösen érzékeny az Olasz rizling szőlőfajta. A fürtkocsány-elhalás élettani betegség, amely a szőlőben jelentős gazdasági károkat okoz, szintén a Mg-hiányra vezethető vissza, ami általában a kalciumhiánnyal és a magas káliumszinttel párosul. Igen érzékenyek rá a Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Saszla szőlőfajták.

A cink- (Zn-) hiány általában a kisebb, fiatalabb leveleken mutatkozik.

Legfeltűnőbb tünetei a növekedési zavarok: a fiatal levelek elkeskenyednek, rozettásodnak. Az érközi mezők szövetei általában klorotikusak, az erezetet környező keskeny sáv azonban zöld marad. A levelek torzulnak, a vállöböl szélesedik, nyitottá válik. Hatásos a védekezés pl. cinkkelát-tartalmú lombtrágyákkal.

A vas (Fe) hiánya sárguláshoz, klorotikus kinézet kialakulásához vezet.

Tünetei először a fiatal leveleken jelennek meg. A fiatal levelek, amelyek júniusban fejlődnek sárgászöldek, sárgásak, miközben az erezet és az erek mentén vékony zöld csík figyelhető meg. Súlyosabb vashiány esetén a tőkék már klorotikus tünetekkel fakadnak: a levelek színe sárga, a hajtások rövidebb ízközűek, a levelek aprók.

További tünet az erőteljes hónaljhajtás-képződés, a jelentős terméscsökkenés vagy a bogyókötődés teljes elmaradása.

Vaskelátokkal a klorózis általában gyógyítható. A kelátok előnye, hogy a növény számára felvehető formában tartják a vasionokat. A talaj magas aktív mésztartalma befolyásolja a vashiányt, de a magas agyagtartalom is gátolja a vas felvételét.

A bór- (B-) hiány leggyakrabban ott jelentkezik, ahol hosszabb ideig nem használtak szerves trágyát vagy a foszfort túladagolták, valamint ha meszes a talaj.

A hiány következtében csökken a megporzás hatékonysága, az ízközök rövidek maradnak, a virágok lehullanak. Jellegzetes tünet a „madárkás fürt”, amely a hiányos termékenyülés következménye. A bórhiány gátolja a gyökér fejlődését is, emiatt a fiatal hajtások csúcsi része elhal, és a levelek deformálódnak, hólyagosodnak. A bórhiány kezelésére lehet lomb- (pl. Savabór Extra) vagy talajtrágyázást végezni. Talajtrágyázás esetén a bórtrágyát sekélyen dolgozzuk be a talajba.

 

Forrás: Kerti Kalendárium