A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosításának legfőbb célja, hogy erősödjön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a földforgalom ellenőrzésében, és így a birokpolitikai célkitűzések megvalósításában, a feles bérlet, valamint a részesművelés jogcímen történő földhasználat megszüntetése. Célja továbbá a termőföld tulajdonszerzési szabályok kijátszásával történő tulajdonszerzéssel kapcsolatos jogkövetkezmények szigorítása.
Pontosítás
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításának célja a földbizottságok adatkezelésére vonatkozó szabályainak pontosítása, valamint a földbizottsági eljárások részletes szabályainak megállapítása.
A módosítás megreformálja az állattartót megillető elővásárlási jogosultságát a tekintetben, hogy az így megszerezhető földek művelési ága igazodjon a tartott állatok takarmányszükségletének formájához.
Elsősorban legeltetéses állatfajok esetében rét, legelő (gyep) vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld szerezhető, míg az elsősorban abraktakarmánnyal takarmányozott állatok tartója akkor szerezhessen ezen a jogcímen fennálló elővásárlási jogával szántó művelési ágban nyilvántartott területet, ha egyidejűleg takarmány-vállalkozásnak is minősül.
Az állattartókkal és földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítását, feldolgozását vagy ökológiai gazdálkodást folytatókkal immár egy ranghelyen jogosultak az elővásárlási és előhaszonbérleti jogra azok, akik kertészeti tevékenységet végeznek vagy vetőmagot állítanak elő.
Ezen felül kötelezettséget kell vállalni arra, hogy az elfogadó nyilatkozattal megszerzésre kerülő föld teljes területén – a vetésforgóigény figyelembe vételével – tulajdonszerzés esetén a birtokba lépéstől számított 10 éven belül legalább 6 évben szaporítóanyag-előállítási tevékenység végzése történjen, valamint az elővásárlási joggal érintett föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszonynak a nyilatkozat megtételének napján hatályos időtartamát követően, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől számított három éven belül birtokba veszi.
A módosítás értelmében a jövőben azok is élhetnek a helyben lakó szomszéd ranghelyen elővásárlási/előhaszonbérleti joggal, akiknek ugyan szomszédos a földje, de a településhatár elválasztja őket tekintettel arra, hogy aki a föld fekvése szerinti településsel szomszédos település vonatkozásában helyben lakó, és akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a szerződés tárgyát képező földdel, helyben lakó szomszédnak minősül.
Új értékelési szempontok
A jóváhagyási eljárás során a képviselő-testületek eljárása a jövőben nem lesz része a folyamatnak, a helyi földbizottság állásfoglalása immáron közvetlenül a megyei kormányhivatal részére kerül visszaküldésre, ahol a végleges döntés is megszületik. A helyi földbizottság állásfoglalásával szemben kifogást a jövőben nem lehet benyújtani, kizárólag a kormányhivatal határozatával szemben lehet kérni a határozat bírósági felülvizsgálatát.
A jogszabály értelmében a helyi földbizottságok új értékelési szempontok szerint adják ki az állásfoglalásaikat.
A helyi földbizottságnak a jövőben azt kell vizsgálnia, hogy az adás-vételi szerződés megfelel-e a birtokviszonyok átláthatóságára,
a spekulatív földszerzések megelőzésére, az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező fölbirtokok kialakítására és megőrzésére, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére, az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére és a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek.
A jogszabályban újdonságként jelenik meg, hogy a jövőben a helyi földbizottságok a csereszerződések esetében is kiadják a korábban részletezett szempontok szerinti állásfoglalásaikat.
Szigorodó következmények
A módosítás hatályba lépést követően – 2019. január 11. – feles bérlet, valamint részesművelési jogcímen földhasználati szerződést nem lehet már kötni, a meglévők pedig legkésőbb tíz év (2018. december 31.) múlva megszűnnek. Emellett a törvény hatályba lépésekor fennálló ilyen szerződések meghosszabbítására a törvény hatályba lépését követően már nincs lehetőség.
A módosítás eredményeképpen szigorodnak a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlási jog érvényesítése során előnyt adó, vállalt kötelezettségeit (nem tartotta be a föld megszerzéséhez vállalt kötelezettségeket, vagy az ehhez szükséges feltételekkel nem rendelkezik, a szerzés feltételeként vállalt meghatározott célú földhasználattól vagy tevékenységtől tartósan eltér. Ennek ellenőrzésében a kamara is részt vehet, ha megszűnt a földműves vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti minősége, a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződést nem nyújtotta be a meghatározott határidőn belül a kormányhivatalhoz vagy a jegyzőhöz).
Amennyiben a jogszerű állapotot a földhasználó nem állítja helyre, úgy a kormányhivatal mulasztási bírságot szabhat ki, majd amennyiben 6 hónap alatt sem tesz eleget a kötelezettségének, úgy a kormányhivatal a föld kényszerhasznosításba adásáról dönthet.
A 2019. január 11-e után kötött földadásvétel esetén a tulajdonosokra szintén az említett szankciók alkalmazására nyílik lehetőség, azonban a kényszerhasznosítás helyett vételi jogosultság nyílik meg. A vételi jogot az eredeti jegyzékben szereplők, majd őket követően az állam, az eredeti elővásárlásra jogosulti ranghelyük alapján, az eredeti vételáron gyakorolhatják.
A vételi jog gyakorlásának lehetőségéről a kormányhivatal értesíti a rangsorban első helyen álló elővásárlásra jogosultat, akinek 60 napos jogvesztő határidőn belül kell – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal – nyilatkoznia, hogy kíván-e élni a vételi jogával, valamint a jog gyakorlásától számított 30 napon belül a teljes vételárat megfizetni. Azonos elővásárlási rangsor esetében a kormányhivatal sorsolással állapítja meg a jogosultak sorrendjét.
A 60 napos határidő jogvesztő. Ha a jogosult nem nyilatkozik, vagy úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni vételi jogával, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyzék szerint következő ranghelyen álló személyt hívja fel vételi jogának gyakorlására.
Ha a jegyzékben senki nem szerepelt, vagy egyikük sem élne vételi jogával, úgy az állam élhet a vételi joggal, a felhívás megérkezésétől számított 90 napon belül. A vételi jog gyakorlása esetében nem kell lefolytatni az újabb engedélyezési eljárást.
Dr. Mikó András
ügyvéd
|
A földforgalmat érintő javaslatok mellett az agrárium szereplőinek versenyképességét javító jogszabály-módosítások is hatályba léptek 2019. január 11-én. Régi hiányt pótol a törvénymódosítás azzal, hogy szabályozza a védett állatok által okozott károk megtérítését. Eddig ezen fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. Mivel ebben az esetben az állam a közérdekre tekintettel korlátozza a gazdálkodók lehetőségeit, így a kártalanítást a természetvédelmi hatóságnak kell fizetnie. A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény megoldásokat adott a vadgazdálkodást érintő alapvető kihívásokra. Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azonban indokolttá tették a jogszabály finomhangolását. A törvénymódosítás jogi megoldást ad az egyes vízitársulatoknál fennálló, a tagság érdekeivel szembemenő fizetési anomáliákra is.
A jogalkotó 2012. december 27. napjától a társulati tagok fizetési kötelezettségének megállapítását a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta. Ugyanakkor még jelenleg is hatályban vannak azok, a tagok fizetési kötelezettségét lényegében határidő nélkül megállapító döntések, amelyeket még 2012. december 27. előtt a küldöttgyűlések során hoztak meg. Az új jogszabály egyértelműen kimondja, hogy ezen kötelezettségeket csak közgyűlési határozattal lehet elrendelni. Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából kulcsfontosságú az öntözés fejlesztése. Ennek érdekében egyszerűsödik a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítása azzal, hogy az új jogszabály – az eddigi egyhangú döntés helyett – csak egyszerű többségi döntést ír elő. (nak) |
