Back to top

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Fotó: DDVIZIG
A kiváltó okokat a munka végeztével igyekeznek azonosítani. Annyi azonban elmondható, hogy

a múltbeli folyószabályozási tevékenység, a mederkotrások és a vízierőművek építése kisebb-nagyobb mértékben hatással volt a medermélyülés folyamatára.

A feltáró jellegű elemzések után születhetnek döntések.

– A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a probléma és a medermélyülés csökkentési lehetőségeinek feltárását tűzte ki célul – nyilatkozta a sonline.hu-nak Pinczehelyi-Tátrai Tímea, az igazgatóság sajtóreferense. – A megoldási lehetőségek egy részének megvalósítása várhatóan túllép a vízügyi ágazaton és az országhatáron. A kijelölt feladatok jelen pillanatban még nem ismertek. Ám mivel a Dráva határfolyó, a vele összefüggő vízgazdálkodási tevékenységek egyeztetést igényelnek a Horvát Köztársasággal. Ennek módját jogszabályok határozzák meg. A Dráva folyó vízszintje a természet törvényszerűségeit követve, évszakonként, sőt napi szinten is folyamatosan változik.

A hosszú távú döntésekhez országok közti megegyezés kell

A folyó menti területeken a csökkenő talajvízszint a mezőgazdasági célú hasznosítást éppúgy érinti, mint a természetes élőhelyek átalakulását. A vízügyi szakma a káros hatások egy részét már eddig is igyekezett kiküszöbölni. Ennek egyik eredménye, hogy jelenleg a Dráva folyóból mederanyag eltávolítás kizárólag a folyó medrének szabályozása és fenntartása érdekében, engedély birtokában végezhető el. Egy biztos, ha bármilyen hosszú távú döntés is születik a témában, annak meghozatala társadalmi szintű és országok közötti konszenzust igényel.

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tetemes bírság fakivágásért

15 ezer font (5,4 millió forint) bírsággal sújtott a brightoni törvényszéki bíróság egy ingatlanbefektetőt, mely engedélye nélkül vágott ki három bükkfát a Londontól délnyugatra fekvő Dorking természetvédelmi területen még 2017 nyarán.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Szamócát szermaradék nélkül

Akkor lehet növényvédő szerek és műtrágyák nélkül szamócát termeszteni, ha mindent megteszünk azért, hogy a növény jól érezze magát és a talajéletet igyekszünk gazdagítani, derült ki a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. szakmai napján Kecskeméten. Az sem árt persze, ha a termesztett fajta nem érzékeny a betegségekre, főként a nehezen leküzdhető talajban élő kórokozókkal szemben ellenálló.

A digitalizáció a fejlődés kulcsa

A Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését célzó tárgyalásokon való eredményes fellépést, az osztatlan közös tulajdon körüli problémák felszámolását, az öntözésfejlesztést, valamint a digitalizáció elterjedésének támogatását nevezte a következő év, illetve évek legfontosabb feladatának Farkas Sándor.

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

Mogyorós pele – nem mogyorón él

Hazánkban három pelefaj él, melyek közül a mogyorós pele 7-9 centiméteres testhosszával és 6-7 centiméteres farkhosszával a legkisebbnek számít. Elnevezése minden bizonnyal a német fajnévből ered. Ám az utóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bebizonyították, hogy a nálunk élő példányok nem a mogyoróra alapozzák takarmánybázisukat.

Mezőhegyes megkerülhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából

Mezőhegyes a magyar agrárium története és jövője szempontjából egyaránt megkerülhetetlen - mondta Nagy István agrárminiszter kedden a Békés megyei városban egy szakmai fórum előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.