Back to top

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

Ifjabb Csizmadia György, a Venyim Gyümölcse Kertészet tulajdonosa, a zöldség- és gyümölcstermesztésben sokszorosan érdekelt és járatos szakember szerint nagymértékű átrendeződés várható a hazai zöldség- és gyümölcstermesztésben, a piacokon, amelyek természetszerűleg alaposan hatni fognak az árakra és a keresletre, az ágazat nyereségességére, még az exportra és az importra is - adta hírül a duol.hu.

Ami az utóbbit illeti, az elmúlt egy évben feltűnővé vált, hogy Magyarországon, ami nagyon sokáig hagymatermesztéséről volt híres, alig lehet hazai hagymát kapni: tele vannak a piacok, áruházak kínai termékekkel.

A szakember véleménye szerint elsősorban azért, mert a hagyma termesztése rendkívül munkaigényes, márpedig nálunk kifogyóban van a képzett, hatékony mezőgazdasági munkaerő, elsősorban a kertészeti ágazatból.

Minden jel szerint vége a hagyományos, kiskerti termesztésnek, valami olyan folyamatnak kell végbemennie, mint ami a szőlészetben történt az elmúlt húsz évben.

Az ország leghíresebb borvidékein is egyre szaporodtak a felhagyott, elhanyagolt parcellák, a hagyományos, kézi művelést, gondozást igénylő szőlők. A folyamatnak a nagy beruházások, az új telepítések, a gépesítés, a modern feldolgozóüzemek megjelenése vetett véget. A kertészetben is hasonló várható. Mivel kiöregedett az a nemzedék, amely még az egykori háztájikban vagy a termelőszövetkezetekben tanulta a szakmát és a munkaerkölcsönt, s akikből egyetlen ember is elvégezte azt a munkát, ráadásul jobb minőségben, mint ma egy nagyon nehezen toborozható tizenöt-húsz tagú munkabrigád, nem járható út tovább a kézi művelésű zöldség- és gyümölcstermesztés.

Olyan kertészetekre van szükség, amelyek jól gépesítettek, s nemcsak a betakarításban, hanem a metszésben, az öntözésben, a tápanyag-kijuttatásban, a növényvédőszerek és tápoldatok kijuttatásában, valamint a válogatásban, a csomagolásban is a gépekre, sőt alighanem nagyon rövid időn belül a robotokra támaszkodnak.

Különösen azért, mert a munkaerőhiány felveri a munkabéreket, amit viszont nem követ a munka hatékonysága és minősége. Egyre több termék kerül a szemétbe a hanyag, hozzá nem értő munka miatt.

Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy kik kezelik majd ezeket a modern és drága berendezéseket? Nyilvánvaló, hogy a jól képzett embereket meg kell fizetni és érdekeltté kell tenni a munka pontos, kiváló minőségű elvégzésében. A hagyományos, kézzel termelt, kifogásolható vagy nem százszázalékos minőségű áru még a külföldi piacokon, például a bécsi nagybani piacon sem hozza be termelésének költségeit.

Vagyis ezek a tényezők jelentős árfelhajtó körülmények is egyben! Ami más oldalról újra visszahozhatja például a magyar hagymát hazánkba, ha megemelkedik annak felvásárlói és fogyasztói ára, akkor a magyar gazdák újra érdekeltté válhatnak előállításában, csakhogy már más körülmények között.

Ami az áremelkedést illeti, a tavalyi nagyon meleg, aszályos év hatásait már érezni a zöldségpiacokon is,

a burgonya ára 44, a hagymáé 48, a fejes káposztáé 53 százalékkal emelkedett meg az egy évvel korábbihoz képest. Igaz, változtak a fogyasztói szokások is, burgonyából évi átlagban fejenként már csak 35 kilót fogyasztunk. Talán az egészséges táplálkozás terjedése változtathat valamit az arányokon, ha itthon egyre több friss zöldséget fogyasztanak majd az emberek.

A mostani áremelkedések hatására érte el a zöldségek felvásárlói ára a drágulásnak azt a mértékét, amit az elmúlt húsz évben az ipari termékek produkáltak. Ebben szerepet játszott az is, hogy a hagyományos, kosaras vagy kispiacok szerepe erőteljesen a háttérbe szorult, a forgalom 90 százaléka az áruházakban zajlik, amelyek igyekeznek saját beszállítói kört kiépíteni, és az egymás közötti versenyhez igazítják felvásárlási és fogyasztói áraikat.

Más szavakkal: egy olyan korszak- és technológiai váltás közepén vagyunk, amelyben a piac minden résztvevője és eleme megváltozik néhány éven belül.

Csak azok a termelők lesznek versenyképesek, amelyek már eddig beruháztak gazdaságaikba, rendelkeznek korszerű feldolgozási kapacitásokkal, lehetőleg feldolgozó vagy értékesítési szövetkezetekbe tömörülnek, és nemcsak hajlandók, de képesek is továbbfejleszteni a zöldség- és gyümölcstermelő ágazatban.

Ennek a folyamatnak egy része lezajlott már a szántóföldi zöldségtermesztést és a gyümölcstermesztés néhány ágát, például az almatermelést tekintve. A nagyüzemi, gépesített, precíziós burgonya-, kukorica- és zöldborsó-termesztésben lényegesen kevesebb kézi munkaerőt, ám annál több gépet használnak, a minőség közel állandó, az időjárásnak is kevésbé kitettek a gazdaságok. A zöldségtermesztés másik ágában, az üvegházi, fóliás termesztésben viszont, ahol hagyományosan nagyon sok kézi munkát vettek igénybe, sokan (például a Kiskunságon működő családi gazdaságokban) erre építették egész boldogulásukat, nagy átrendezésekre lehet számítani.

Az időjárás ennek a nagyobb szabású átalakulásnak egyik generáló tényezője lehet.

A tavalyi, nagyon meleg, nagyon száraz nyár például jót tett a gyümölcsöknek, azok ára csökken, amíg a zöldségeket károsan érintette, különösen a kézi művelésű, háztáji gazdaságokban, fóliakertészetekben.

Amikor nem találni eperszedőt…

A sok szempontból fejvakarásra késztető tavaly nyár egyik rendkívül elgondolkodtató jelensége volt, hogy

a gazdák tűvé tették az országot olyan emberek után, akik hajlandók napi legalább nyolc órát dolgozni a tűző napon, heteken át egyfolytában, hogy a zöldség- és gyümölcstermés ne vesszen kárba.

Ifjabb Csizmadia György is Fe­jér megye távoli, északi részéből szerződtetett munkabrigádot, hogy leszedjék a Nagyvenyim határában lévő ültetvényén termett epret.

A napi nyolc órából azonban legfeljebb négy óra telt effektív munkával, mivel a brigád tagjai, akik csak együtt voltak hajlandók munkát vállalni, a többi időt evéssel, ivással, szükségleteik kielégítésével, pihenéssel töltötték. Nem sok köszönet volt tavalyi közreműködésükben…

Forrás: 
duol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

Narancs- és almaültetvényből van a legtöbb Európában

Magyarországon 36,3 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt 2017-ben, az Európai Unióban (EU) a vizsgált évben közel 1,3 millió hektár földterületet borítottak gyümölcsfák, amelyek kétharmada Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban koncentrálódott - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön.

70-80 hektár zöldséghajtató üvegház "full extra" fölszereltségű

A zöldségtermesztésben is pénzre váltható az innovatív technológiai, technikai megoldások alkalmazása, hangsúlyozták a Prega konferencia zöldségtermesztési szekcióülésén. Amíg a szabadföldi termesztésben főként a gépesítés, robotizáció, precíziós öntözés és tápanyag-gazdálkodás javíthatja a hatékonyságot, a hajtatásban az adatgyűjtésen alapuló döntéstámogató rendszerek is segítik a kertészeket.

Többet költünk élelmiszerre, mint bármi másra

A magyarok közel fele (46 százalék) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban. A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

A digitalizáció a fejlődés kulcsa

A Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését célzó tárgyalásokon való eredményes fellépést, az osztatlan közös tulajdon körüli problémák felszámolását, az öntözésfejlesztést, valamint a digitalizáció elterjedésének támogatását nevezte a következő év, illetve évek legfontosabb feladatának Farkas Sándor.

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Idén is lesz állásbörze az állatorvosoknak

A tavalyi első, állatorvosoknak szóló állásbörze sikerén felbuzdulva újabb, potenciális munkáltatóknak és lelkes pályakezdőknek szóló eseményt szerveznek idén is az Állatorvostudományi Egyetemen.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

Sok lúd disznót győz?

Miközben a baromfi ára emelkedett, a sertés termelői ára 10 százalékkal volt alacsonyabb az elmúlt évben, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH tájékoztatójából.