Back to top

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

Ifjabb Csizmadia György, a Venyim Gyümölcse Kertészet tulajdonosa, a zöldség- és gyümölcstermesztésben sokszorosan érdekelt és járatos szakember szerint nagymértékű átrendeződés várható a hazai zöldség- és gyümölcstermesztésben, a piacokon, amelyek természetszerűleg alaposan hatni fognak az árakra és a keresletre, az ágazat nyereségességére, még az exportra és az importra is - adta hírül a duol.hu.

Ami az utóbbit illeti, az elmúlt egy évben feltűnővé vált, hogy Magyarországon, ami nagyon sokáig hagymatermesztéséről volt híres, alig lehet hazai hagymát kapni: tele vannak a piacok, áruházak kínai termékekkel.

A szakember véleménye szerint elsősorban azért, mert a hagyma termesztése rendkívül munkaigényes, márpedig nálunk kifogyóban van a képzett, hatékony mezőgazdasági munkaerő, elsősorban a kertészeti ágazatból.

Minden jel szerint vége a hagyományos, kiskerti termesztésnek, valami olyan folyamatnak kell végbemennie, mint ami a szőlészetben történt az elmúlt húsz évben.

Az ország leghíresebb borvidékein is egyre szaporodtak a felhagyott, elhanyagolt parcellák, a hagyományos, kézi művelést, gondozást igénylő szőlők. A folyamatnak a nagy beruházások, az új telepítések, a gépesítés, a modern feldolgozóüzemek megjelenése vetett véget. A kertészetben is hasonló várható. Mivel kiöregedett az a nemzedék, amely még az egykori háztájikban vagy a termelőszövetkezetekben tanulta a szakmát és a munkaerkölcsönt, s akikből egyetlen ember is elvégezte azt a munkát, ráadásul jobb minőségben, mint ma egy nagyon nehezen toborozható tizenöt-húsz tagú munkabrigád, nem járható út tovább a kézi művelésű zöldség- és gyümölcstermesztés.

Olyan kertészetekre van szükség, amelyek jól gépesítettek, s nemcsak a betakarításban, hanem a metszésben, az öntözésben, a tápanyag-kijuttatásban, a növényvédőszerek és tápoldatok kijuttatásában, valamint a válogatásban, a csomagolásban is a gépekre, sőt alighanem nagyon rövid időn belül a robotokra támaszkodnak.

Különösen azért, mert a munkaerőhiány felveri a munkabéreket, amit viszont nem követ a munka hatékonysága és minősége. Egyre több termék kerül a szemétbe a hanyag, hozzá nem értő munka miatt.

Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy kik kezelik majd ezeket a modern és drága berendezéseket? Nyilvánvaló, hogy a jól képzett embereket meg kell fizetni és érdekeltté kell tenni a munka pontos, kiváló minőségű elvégzésében. A hagyományos, kézzel termelt, kifogásolható vagy nem százszázalékos minőségű áru még a külföldi piacokon, például a bécsi nagybani piacon sem hozza be termelésének költségeit.

Vagyis ezek a tényezők jelentős árfelhajtó körülmények is egyben! Ami más oldalról újra visszahozhatja például a magyar hagymát hazánkba, ha megemelkedik annak felvásárlói és fogyasztói ára, akkor a magyar gazdák újra érdekeltté válhatnak előállításában, csakhogy már más körülmények között.

Ami az áremelkedést illeti, a tavalyi nagyon meleg, aszályos év hatásait már érezni a zöldségpiacokon is,

a burgonya ára 44, a hagymáé 48, a fejes káposztáé 53 százalékkal emelkedett meg az egy évvel korábbihoz képest. Igaz, változtak a fogyasztói szokások is, burgonyából évi átlagban fejenként már csak 35 kilót fogyasztunk. Talán az egészséges táplálkozás terjedése változtathat valamit az arányokon, ha itthon egyre több friss zöldséget fogyasztanak majd az emberek.

A mostani áremelkedések hatására érte el a zöldségek felvásárlói ára a drágulásnak azt a mértékét, amit az elmúlt húsz évben az ipari termékek produkáltak. Ebben szerepet játszott az is, hogy a hagyományos, kosaras vagy kispiacok szerepe erőteljesen a háttérbe szorult, a forgalom 90 százaléka az áruházakban zajlik, amelyek igyekeznek saját beszállítói kört kiépíteni, és az egymás közötti versenyhez igazítják felvásárlási és fogyasztói áraikat.

Más szavakkal: egy olyan korszak- és technológiai váltás közepén vagyunk, amelyben a piac minden résztvevője és eleme megváltozik néhány éven belül.

Csak azok a termelők lesznek versenyképesek, amelyek már eddig beruháztak gazdaságaikba, rendelkeznek korszerű feldolgozási kapacitásokkal, lehetőleg feldolgozó vagy értékesítési szövetkezetekbe tömörülnek, és nemcsak hajlandók, de képesek is továbbfejleszteni a zöldség- és gyümölcstermelő ágazatban.

Ennek a folyamatnak egy része lezajlott már a szántóföldi zöldségtermesztést és a gyümölcstermesztés néhány ágát, például az almatermelést tekintve. A nagyüzemi, gépesített, precíziós burgonya-, kukorica- és zöldborsó-termesztésben lényegesen kevesebb kézi munkaerőt, ám annál több gépet használnak, a minőség közel állandó, az időjárásnak is kevésbé kitettek a gazdaságok. A zöldségtermesztés másik ágában, az üvegházi, fóliás termesztésben viszont, ahol hagyományosan nagyon sok kézi munkát vettek igénybe, sokan (például a Kiskunságon működő családi gazdaságokban) erre építették egész boldogulásukat, nagy átrendezésekre lehet számítani.

Az időjárás ennek a nagyobb szabású átalakulásnak egyik generáló tényezője lehet.

A tavalyi, nagyon meleg, nagyon száraz nyár például jót tett a gyümölcsöknek, azok ára csökken, amíg a zöldségeket károsan érintette, különösen a kézi művelésű, háztáji gazdaságokban, fóliakertészetekben.

Amikor nem találni eperszedőt…

A sok szempontból fejvakarásra késztető tavaly nyár egyik rendkívül elgondolkodtató jelensége volt, hogy

a gazdák tűvé tették az országot olyan emberek után, akik hajlandók napi legalább nyolc órát dolgozni a tűző napon, heteken át egyfolytában, hogy a zöldség- és gyümölcstermés ne vesszen kárba.

Ifjabb Csizmadia György is Fe­jér megye távoli, északi részéből szerződtetett munkabrigádot, hogy leszedjék a Nagyvenyim határában lévő ültetvényén termett epret.

A napi nyolc órából azonban legfeljebb négy óra telt effektív munkával, mivel a brigád tagjai, akik csak együtt voltak hajlandók munkát vállalni, a többi időt evéssel, ivással, szükségleteik kielégítésével, pihenéssel töltötték. Nem sok köszönet volt tavalyi közreműködésükben…

Forrás: 
duol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cink- és nitrogén-ellátás összefüggései

Napjainkban a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy a fenntartható fejlődés szabályait figyelembe véve termeljen. Ennek megfelelően a legfontosabb alapelvek közé tartozik a környezet- és természetvédelmi irányelvek betartása, a mennyiség mellett a lehető legjobb minőségű termésre való törekvés.

Szüleink gyümölcsöskertje

Szabó István a régmúlt gabonanövényeit, gyümölcseit kutatja, gyűjti, őrzi. Nemrég gyümölcsöst telepítettek Alsópáhokon a professzornak köszönhetően, amely a „Szüleink gyümölcsöskertje” nevet kapta. Ezzel párhuzamosan könyvet írt a felkutatott régi fajtákról, amely hamarosan megjelenik.

Drón-sereg porozza be a kínai gyümölcsfákat

A Kína északnyugati részén található Hszincsiang tartomány, ahol Korla város gazdálkodói drónokat vetnek be gyümölcsfáik hatékonyabb megporzása érdekében.

A ligeti szőlő badacsonyi karrierje

Nagy Zóra Annamária lelkesen beszél szakterületéről, mintha mindenki számára magától értetődő, hétköznapi dolgokról számolna be. Ennek ellenére erősen koncentrálnom kell, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársának minden szavát értsem. Munkáját máris sokszor és több helyen elismerték.

Bevált az indiai dolgozó a tehenészetben

Mára az ország több tehenészetében is dolgoznak külföldi vendégmunkások, miután helyi, magyar munkaerőt nem nagyon lehet találni az állatokkal való munkára. A bevándorlók közül is kiemelkednek az indiai dolgozók, akikkel nagyon jó tapasztalatok vannak az ország több tehenészetében is. Egyikük, Sandeep Kumar nyilatkozott a magyarmezogazdasag.hu-nak.

Növényvédelmi előrejelzés – tűzelhalásveszély

Tipikus áprilisi időjárásnak lehettünk tanúi, hűvös és meleg napok váltogatták egymást, szerencsére fagy nem volt. A szárazság a kisebb esők ellenére nem enyhült. Rajzik a cserebogár, fertőz a tűzelhalás, és kártevő rovarok egész sorával találkozhatunk.

Jelentős áremelés jöhet a fuvarozóknál

A mikro- és kisvállalkozások után már a közepes és a nagyvállalatok is bajban vannak az önköltséget sem fedező alacsony fuvardíjak miatt – mondta az InfoRádiónak a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára. Karmos Gábor hozzátette: ezért két számjegyű, körülbelül 10-20 százalékos fuvardíj emelésre lenne szükség.

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

Nevezzük diborkának! Dinnye-uborka hibrid a piacon

Kedvező előjelekkel kerül kereskedelmi forgalomba Olaszországban egy vadonatúj zöldség, a dinnye és az uborka hibridje. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron. A Leveranóban működő szövetkezetben az utóbbi évtizedben megduplázódott a különlegesség termesztése, mára eléri a 4000 tonnát és a cég forgalmának tekintélyes hányadát teszi ki.

Iskolatej, iskolagyümölcs – Jelentős uniós támogatás a következő tanévben is

Az európai uniós iskolaétkeztetési program keretében 2019 és 2020 folyamán EU-szerte több millió gyermek fog majd tejet, gyümölcsöt és zöldséget kapni, Magyarország 5,7 millió eurós támogatásban részesül.