Back to top

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

Támogatásvadásznak nevezik azokat, akik csak a különböző előnyök kedvéért szeretnének belépni egy ilyen szövetkezetbe.

Tehát bizonyos előnyöket kívánnának élvezni, de amikor a kötelezettségekről van szó, akkor amnéziássá válnak.

Nem csoda, hogy az utóbbi 10 évben már senkit nem vettek be a TÉSZ-be, pedig minden évben jelentkeznek nyolcan-tízen. Ám a taglétszámuk egyelőre marad a régi.

Többen is figyelmembe ajánlották a Keczkó Péter agrármérnök által elnökölt nagycserkeszi szövetkezetet. Tevékenységükben a gyümölcs, azon belül is az alma a meghatározó, tehát már csak ezért is érdemes elbeszélgetni velük a 2018-as tapasztalataikról. A beszélgetésben részt vett még Keczkó Zoltán, aki műszaki informatikai végzettségű lévén a Penta Família Szövetkezet műszaki vezetőjeként dolgozik.

Keczkó Zoltán műszaki vezető és Keczkó Péter, a szövetkezet elnöke
Termelők hozták létre a vállalkozást még 2001-ben. Kereken húszan voltak az alapítók, jelenleg pedig 100 termelő taggal működnek. A TÉSZ minősítést 2002-ben kapták meg, és fontos tudni róluk, hogy csakis termelő tagokkal vállalnak közösséget.

Almát kb. 800 hektáron integrálnak, amiből 500 hektáron olyan rezisztens fajtákat termesztenek, amelyeket évente mintegy négyszer kell permetezni.

A 300 hektár hagyományos almában náluk is minimum 15 növényvédelmi kezelés szükséges. Meggyből 250 hektár termő ültetvényt tartanak nyilván, és ezen kívül hamarosan termőre fordulhat az a 100 hektárnyi meggyes, amely most még csak 3 éves. Ebben az Oblacsinszkajával és a Cigány C7 meggyel kezdtek hozzá a hagyományostól eltérő termesztéshez, ugyanis ez biogyümölcsös.

Az új fejlesztéseknél arra törekszenek, hogy egységnyi területen minél nagyobb termelési értéket érjenek el, mégpedig biotermesztésben, mert arra vevők a feldolgozók, és mert e téren a legszigorúbb szabványoknak is képesek megfelelni. Egész Európába akarnak bébiétel-alapanyagot szállítani, és ez motiválta a legutóbbi döntésüket. Azért lehet jó esélyük ezen a piacon, mert úgy számolnak, hogy a biogyümölcs ára várhatóan nem nagyon tér majd el a hagyományostól. Azt szeretnék, hogy a biogyümölcs megfizethető le­­gyen, hogy minél szélesebb vásárlói réteghez eljuthassanak, és hogy a biztonságos élelmiszerek létrehozásához biztonságos alapanyagot állítsanak elő. A TÉSZ gyümölcstermesztése kiterjed még 50 hektár szilvára.

A zöldségtermesztésben a zöldborsó vezet náluk, 600 hektáron foglalkoznak vele. Zöldbabot 60 hektáron, ipari paradicsomot 150 hektáron, míg paprikát – fűszer, kápia és tv – évi 50–60 hektáron termesztenek.

Az adatokból kitűnik, hogy kb. 2000 hektár tartozik a TÉSZ-hez. Ezen a területen 2017-ben – végleges 2018-as adatokkal még nem szolgálhatnak – összesen 1,7 milliárd forint árbevételt értek el. Nonprofit szervezetként gazdálkodnak, tehát termeltetnek és értékesítenek, és a zöldségeket és gyümölcsöket ugyanannyiért adják tovább, mint amennyiért a termelőktől át­­vették őket. Kiegészítésként azt is hozzá kell tenni, hogy a gyümölcstermesztés szempontjából 2017 kivételesen jó évnek számított – szemben 2018-cal, amikor minden a visszájára fordult.

Erre Keczkó Péter elnök azt mondta, hogy a mezőgazdaságban tényleg nincs nagyobb átok, mint a jó termés: akkor se ára, se kereslet nincs iránta. Viszont ha a hozamok szűkösebbek, akkor még a küszöb alatt is bebújnak az áruért a vevők. Tény, hogy 2018-ban akkora bonyodalom alakult ki a léalma körül, hogy végül nem is sikerült okosan megoldani, a veszteséget a gazdáknak kellett lenyelniük. Előfordul ilyen, egy évtizedben 1–2 esztendő – de olyan is, amikor a várakozásoknál sokkal jobb évet tudnak zárni.

Almából 10–11 ezer tonnát termelnek a TÉSZ-ben egy normál évben, aminek a 80 százaléka ipari almaként hasznosul. Az országos átlag vi­­szont még ennél is rosszabb, így nem csoda, ha nem na­­gyon dicsekszik ezzel a szakma.

A Penta Família Szövetkezetnél tavaly 15 720 tonna almát sikerült eladni, és ezen felül még 1000 tonnát tárolnak. Meggyből 2200 tonnát, szilvából 660 tonnát termeltek és értékesítettek. Ha már az adatoknál tartunk, soroljuk föl, hogy zöldborsóból 2500 tonnát, zöldbabból 250 tonnát, paradicsomból pedig 4500 tonnát állítottak elő a Penta szövetkezet tagjai.

A jelenleg 100 fős tagság főként Nagycserkeszen és térségében gazdálkodik, de akadnak távolabbi vállalkozók is. A legkisebb tagjaik egyike a nagycserkeszi Garai Lászlóné, akinek 0,3 hektár almása van, a legnagyobbakra pedig a kótaji Zöldbárók Kft. lehet példa, amely 250 hektáron termeszt almát és további 150 hektáron paradicsomot. A kicsik általában kikopnak, vagy abbahagyják, mert megöregedtek. A középkategóriában lévőket két csoportba lehet besorolni. Az egyik a fejlődőképeseké, azoké, akik beruháznak, fejlesztenek, és mindent elkövetnek, hogy versenyképesek legyenek. A másik azoké, akik ki­­öregszenek, és abbahagyják a termesztést. A TÉSZ termelőinek legnagyobb részét az úgynevezett nagyok teszik ki. Velük kapcsolatban azt jegyezte meg Keczkó Péter, hogy

a fejlődésre nem képesek mostanra már tönkrementek, és akik még életben vannak, azok hozzáértőknek számítanak. Ezek fejlesztenek, és lehetőleg minden pályázaton részt vesznek.

Sorolta a neveket az elnök, érdemes őket megjegyezni: Timárról Pásztor András, Nyírtelekről Kóder Tibor János, Mérkről Szakolczai István, Nyírtétről Kaplonyi József, Hajdúdorogról Kozma Mihály, akinek a meggyültetvénye etalon.

Ami az almával történt 2018-ban, amellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Már év közben látszott a túltermelés, ami nemcsak nálunk, hanem az egész Európai Unióban, sőt a törököknél is bekövetkezett. A Penta Família Szövetkezetnél is érzékelték, hogy az export visszaesik, az almából egyenesen minimalizálódik. Be is következett a baj. Tettek ilyen-olyan lépéseket, kisebb-nagyobb hatásfokkal. Valamit azért nem nagyon értenek: a hol 13 forintért, hol esetleg 24 forintért felvásárolt iparialma-ár elég gyalázatos – de ilyen olcsó alapanyag után hogyhogy egy fillérrel sem lett olcsóbb az almalé literenkénti ára a boltokban?

Ahol 13 forintot ígértek a léalma kilójáért, ott nem nagyon értenek a termelés költségvonzataihoz. Az almát fel kell szedni, zsákba kell rakni, ami a járulékokkal együtt kilónként 7 forintot tesz ki. Ezen felül a léalmát a sorközből ki kell hordani, a járműre föl kell rakni, ez megint 2 forint kilónként. A beszállítás a feldolgozóhoz a megyén belül 3 forint kilónkénti költséget jelent. Ez így együtt eléri a 12 forintot, vagyis a megajánlott 13 forint ennek tükrében gyalázat. Igaz, hogy marad ott 1 forint, amiből a kamarai díjat épp ki lehet fizetni

– de akkor mi jut a termelőnek a termelés költségeinek fedezésére? Nem sok, csupán az úgynevezett elkülönített gyümölcstámogatás.

Eb­­ben is kicsit elmaradtunk a lengyelektől, ahol ezt a támogatást kilóra, tehát a termés mennyisége alapján határozzák meg, ezért jóval többet tudtak fizetni a gazdáknak, mint mi. Mert mi, ugyebár, hektáronként határoztuk meg a gyümölcstámogatás mértékét – vagyis a termés növekedésétől függetlenül ugyanakkora összeg maradt, igaz, alacsony termésű években ez pozitívum is egyben.

Tehát az alma árát jó lenne európai mérték szerint megállapítani. Mellesleg azzal is jó volna tisztába lenni, hogy mi a szerepünk ezen a piacon. Ehhez elég belegondolni, hogy a lengyeleknél 4,5 millió tonna alma terem évente. Nálunk a legjobb esztendőben is csak 800 ezer tonna jön össze. A mi termésünk a lengyelekéhez képest legfeljebb afféle becslési hibahatár nagyságot ér el. Az ügyben érdekeltek – itt elsősorban az Alma Terméktanácsra és a FruitVeB-re gondolt Keczkó Péter – akkor cselekednének helyesen, ha megkeresnék az európai társtermelőinket, és velük egyeztetnének, mert egyébként ők – a lengyel, szlovén, osztrák, belga stb. termelők – sincsenek jobb helyzetben. A multik őket is erősen kizsigerelik, mert a kereskedők sokkal jobban összefognak, és ők jól átlátják a piacot, amiről a termelőknek egész Európában csak halvány sejtelme van. Hazai feldolgozásról pedig nem nagyon beszélhetünk: 20 éve még 12 léalma-feldolgozó üzemelt, ma pedig az összes közül csak egynek van magyar tulajdonosa.

A 2018-as almatermesztés több tanulsággal is járt. Mivel a termelőknek semmiféle adu nincs a kezében, ezért a veszteséget egyedül kénytelenek lenyelni. Viszont a jövőre nézve hozott magával biztató jeleket a tavalyi helyzet, például azt, hogy ilyenkor, amikor nagy a túltermelés és roppant alacsonyak az árak, a termelők körében erőteljes a szelekció. Az a gazda, akinek nincs elég tőkéje, aki nem eléggé előrelátó és nem termel elég hatékonyan, annak ez volt az utolsó éve az almával.

Tavaly több mint 4 ezer tonna meggyet értékesítettek. Ez így nem feltétlenül mond sokat, de ha hozzátesszük, hogy ez a hazai termelés 5 százaléka, akkor már illik megsüvegelni. A meggyük egyik fele Magyarországon talál piacra, a másik fele Romániába, Belgiumba megy, és még néhány másik EU-tagországba. Szilvát az előző évben 463 tonnát értékesítettek, ennek a 90 százaléka EU-tagállamba került. Kiemelkedő vevőjüknek számít Csehország, ahol az étkezési és szeszipari szilva iránt is nagy az érdeklődés, így őket elsősorban a magas cukorfok és a hús keménysége érdekli. Aki tagja a TÉSZ-nek, annak a termékét igyekeznek a lehető legjobb feltételek mellett értékesíteni.

A Penta Família Szövetkezet egyedi, saját fejlesztésű gépekkel és gépkapcsolatokkal – főként betakarításban használatosakkal – segít és nyújt szolgáltatásokat a tagjainak.

A betakarítás a legnagyobb feladat az almatermesztésben, ezért nagy előny, ha valaki ezt gépesíteni tudja. Ugyanakkor képzett és képzetlen munkaerőből is egyre kevesebb akad. Meglepő, hogy ma ott tartanak, hogy ha akadna egy traktoros, az nem ül be akármilyen gépbe, csakis nyugati légkondis traktorba. Kellenek gépek az áru kiközelítéséhez, a göngyöleg lerakásához, a megtermett alma behordásához és rakodásához is.

A meggynél például nagyon jó szolgálatot tesz az a meggyrázó, amikor a traktoron már nincs is vezető, csak a rázógépet kezeli valaki. A gyűjtőponyva behúzása két embert igényelt, de idén ezen is változtattak, és 10 millió forintért vásároltak egy automata behúzót. Így mostantól két ember munkáját nélkülözni tudják. Ugyancsak figyelemre méltó az a korszerű permetezőgépük, amivel a kiadagolt lé eddigi mennyiségét 20–30 százalékkal csökkenteni tudják. Ezáltal kisebb lesz a környezetterhelés, csökken a költség és rövidül a munkaidő is. Nem apróság ez, hisz a gyümölcstermesztésben alkalmazott szerek hektáronkénti költsége eléri a 200 ezer forintot, vagyis ennek az egyharmada 65–70 ezer forint. Ez tavaly jól jött volna, mint jövedelem. Nagy segítség, hogy az új rázógéppel a betakarítási teljesítmény megduplázható. Ez nem kis dolog ott, ahol a tagságnál a meggy hektáronkénti átlagtermése 25 tonna. Ezt érdemes összehasonlítani az országos átlagnak számító 6 tonnával.

A szövetkezetben dolgozik vezető szaktanácsadó, akit nem véletlenül hívnak id. Keczkó Zoltánnak. A kertészmérnök nemcsak a termelőket ismeri személy szerint, hanem tisztában van ültetvényeik minden apró sajátosságával is. Jegyzőkönyvbe vették, hogy 2018-ban akadt olyan meggyes, ahol hektáronként 50 tonnás termést tudtak betakarítani! Velük szemben érdemes megemlíteni azokat a „termelőket”, akik csak az AKG-t és egyéb támogatásokat akarják felvenni, de cserébe nem tesznek semmit.

A TÉSZ feladata a betakarítás és az értékesítés megszervezése. Nagyon odafigyelnek arra, hogy a gazdák érdemben javítani tudják a termelési folyamataik hatékonyságát. Ami a technológiában beválik, ami megvehető vagy a szolgáltatásban előnyös, azt nem külön-külön szerzik be a tagok, hanem együttesen. Ez javítja a versenyképességüket.

A Penta Família Szövetkezet értékesítési munkáját minősíti, hogy a 2018-at megelőző 5 évben 200 kamion almát tudtak eladni évente – na hová? Éppen Lengyelországba! Szakmai rendezvényeket, közös tanácskozásokat szerveznek, vagy legutóbb például vásároltak hat olyan fagyvédelmi gépet, amivel -5 fokig eredményesen szembe tudnak szállni a hideggel. Érezhető az igény az újdonságok, a korszerűség iránt, bár az is igaz, hogy nem minden tag van olyan helyzetben, hogy személyesen részt tudjon venni egy-egy nemzetközi tanácskozáson vagy vásáron.

A Penta Família Szövetkezet mint TÉSZ évente kb. 100 millió forint körüli támogatást kap, amiből igyekeznek innovatív technológiákat vásárolni. Ebből fizetik a szaktanácsadást is, a tagjaiktól semmit nem vonnak le a saját munkájuk díjazása fejében. Ezt láthatóan örömmel fogadja el a tagság.

Van azonban valami, ami változatlanul elégedetlenné teszi őket. Nem azt mondják, hogy teljesen magukra hagyják az illetékesek a termelőket, de azt elvárhatónak tarják, hogy a FruitVeB-től a NAK-on keresztül a minisztériumig minden szervezet ugyanolyan hangosan kiálljon a magyar érdekek mellett, mint azt a lengyeleknél vagy az osztrákoknál teszik az illetékes hivatalok.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

Növénytermesztés a vadkár vonatkozásában

A vadkár a mezőgazdaságban egy egész éven át tartó jelenség. A vaddisznó kártétele folyamatos, a szarvasállomány-emelkedés pedig prognosztizálta a szarvasok által okozott erdőkár mellett a mezőgazdasági vadkár növekedését. A mezei nyúl és az őz különösen télen rágja meg a repceföldeket, de a taposási kár is jelentős ebben az évszakban.

Emelik a mezőgazdasági termelőknek nyújtható támogatás maximumát

A jelenlegi 15 ezerről 25 ezer euróra emeli a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás felső határát az Európai Bizottság.

Klímaváltozás és a menekültek

A Világbank számítása szerint 2050-ig mintegy 140 millió ún. „klímamenekülttel” kell számolni a világban; megjegyezve, hogy a fogalom annyiban félrevezető, hogy a klímaváltozást hivatalosan továbbra sem ismerik el a menekülési okok sorában.

Együttműködés a biomassza-alapú energiatermelés érdekében

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., az NKM Nemzeti Közművek Zrt., a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a biomassza-forrású energiatermelés hosszú távú fejlesztéséről.

Narancs- és almaültetvényből van a legtöbb Európában

Magyarországon 36,3 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt 2017-ben, az Európai Unióban (EU) a vizsgált évben közel 1,3 millió hektár földterületet borítottak gyümölcsfák, amelyek kétharmada Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban koncentrálódott - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön.

Ezren pályáztak tanyafejlesztésre

Lezárult a Tanyafejlesztési Program, amelyre csaknem ezer pályázat érkezett. Az Agrárminisztérium duplájára emelte a program keretében elnyerhető támogatás összegét, így az idei évben mintegy 2,4 milliárd forint áll rendelkezésre. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítása.

Itt van Kína válasza a lassulásra

A mérséklődő gazdasági növekedés és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi csatározásra válaszul Kína jelentősen bővítené mezőgazdaságát. A lépéssel egyszerre erősítenék a kínai megapoliszoktól egyelőre lemaradó vidéket, és csökkentenék az amerikai szójától való függőséget.

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Vadkárfelmérés drónnal

A modernizáció térhódítása szinte valamennyi gazdasági ágazatban észlelhető. Ezeknek a technológiai eszközöknek az alkalmazása az alapos adatgyűjtés mellett lehetővé teszi a pontos felmérést, ami hatékonyabb gazdálkodást eredményez.