Back to top

Kert a szobában

A télikert a lakóházak szerves részeként a zöld élményét adja akkor is, amikor odakint kevés a lomb és a szín. Akkor érezzük igazán a harmóniáját, ha kialakítása, a benne lévő növények alakja, színvilága és elhelyezkedése a lakás stílusához igazodik. Kényelmünket, feltöltődésünket szolgálja ez a zöld tér, ezért több, mint a fagyérzékeny növények téli tárolási helye.

Aki ma télikertet épít, az általában növényekben gazdag, világos, napsütötte lakrészt tervez. Ha jól tájoljuk, akkor levegője napközben fölmelegszik, tovább emelve télen a vele összeköttetésben levő helyiségek hőmérsékletét is. A belső terekből nyílva így a télikert kellemes reggelizőhely, kávézósarok, vagy olvasószoba is lehet.

Amikor berendezzük a télikertet, törekedjünk arra, hogy stílusában, anyagaiban a lakáshoz, a házhoz igazodjon. Az anyagok kiválasztásakor az elsődleges szempont azonban, hogy azok bírják-e majd a párát és a meleget. Ez nemcsak a bútorok és kárpitok anyagaira vonatkozik, hanem a padlózatra is. Ha sok a növény, akkor rendszeres lesz az öntözés is, ezért a padló anyagán nem szabad, hogy a víz foltot hagyjon.

Növényeink kaspóban, díszes vagy egyszerű virágcserépben vonulnak be a télikertbe ősszel. Ha kell, vágjuk vissza, formázzuk meg, majd fényigényüknek megfelelően helyezzük el őket az üvegfalhoz közelebb vagy távolabb.

Legyenek nagyobb vagy kisebb növények, ám olyan helyet keressünk számukra, hogy a nagy növésűek ne árnyékolják le az üvegfelületet, a kicsik pedig ízléses csoportokban elhelyezve egészítsék ki a magasak meghatározó eleganciáját.

A télikertek hőmérséklete elsősorban a tulajdonos igényétől függ, és az határozza majd meg azt is, hogy milyen növények kerülhetnek oda. Ha magunk számára is kellemes tartózkodási helyet szeretnénk, akkor a nappali hőmérséklet legyen kissé 20 °C fölött. Ebben az esetben fény- és melegigényes növényeket tartsunk itt télen. Ha a télikert csak 12-15 °C-os, akkor számunkra csak az igazán napos időszakokban lesz élvezetes az ott tartózkodás. Ez a hűvösebb környezet viszont tökéletes telelőhelye lesz a mediterrán származású dézsás, cserepes növényeknek, az ilyen télikert az üvegház feladatát is betölti.

Növényeink akkor érzik jól magukat, ha télen is annyi fényt kapnak, amennyi az egészséges fejlődésükhöz kell.

A kényesebbeket árnyékolással védjük a túl erős fénytől. Árnyékos helyre viszont ne tegyük a fényigényeseket, mert ott megnyúlt, gyenge szövetű, etiolált hajtásokat nevelnek, azok pedig fogékonyabbak a betegségekre. Ügyeljünk a rendszeres szellőztetésre, a levegőcserére, mert előfordulhat, hogy túlságosan fölmelegszik a levegő. Öntözésnél legyünk tekintettel a növények vízigényére. Ellenőrizzük a talaj nedvességét és a levelek állapotát, a vízhiányt azonnal jelzi a levelek kókadása.

A túlöntözéstől vizenyős foltok keletkeznek a leveleken, a talaj tömörödötté válik, idővel tőrothadás jelentkezhet. Ha van lehetőségünk, akkor használjunk esővizet, és az öntözővíz legyen szobahőmérsékletű.

A növényvédelem télen is ad feladatot, a párás levegő ugyanis segíti egyes gombafertőzések, kártevők megjelenését, elszaporodását. Ügyeljünk arra, hogy csak egészséges, fertőzésmentes növényeket vigyünk be teleltetésre. Szellőztessünk rendszeresen, ápoljuk a növényeket az igényüknek megfelelően, akkor a kártételt visszaszoríthatjuk, a terjedését megakadályozhatjuk.

Barokk narancsházak

Nem véletlen, hogy a télikert szó hallatán azonnal a mediterrán típusú növényeknek helyet adó, üveggel határolt helyiségre gondolunk. Először a barokk kor kertjeinek voltak kedvelt tartozékai, abban az időben ugyanis a felfedezéseknek köszönhetően a Föld addig ismeretlen tájairól olyan növények érkeztek Európába, melyek a mi éghajlatunkat nem viselték el, hiszen fagyérzékenyek voltak. A fényűző kertekben ezeknek a mediterrán és trópusi származású növényeknek létesültek a téli védelmet adó építmények, az orangeriek, azaz narancsházak. Hatalmas üvegfelületeikkel elegáns, szebbnél szebb épületekként díszítették a kerteket, és téli védelmet adtak a tulajdonos hatalmát és tehetősségét jelző méretes citrom- és narancsfáknak, valódi babéroknak, leandereknek, pálmáknak. Ezek a hatalmas kaspókban nevelt növények aztán tavasztól újra a szabadban díszítették a kertet. A télikertek később a polgárság körében is népszerűvé váltak. Míg korábban külön épületek voltak, később egyre közelebb kerültek a lakóépületekhez, lassan annak szerves részeivé váltak.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Önellátóból őstermelő: „Ő a fákkal is beszélgetett”

Ángyán Józsefné szerint a magyar mezőgazdaság legnagyobb, már-már égető problémája az, hogy nincs „hadra fogható” munkaerő. A Somogy megyei Marcaliban gazdálkodó és a környéken piacozó asszony szerint úgyszólván tarthatatlan állapot uralkodik, és a fiatalok hozzáállása miatt nem is várható, hogy alapjaiban megváltozna a helyzet.

Narancs- és almaültetvényből van a legtöbb Európában

Magyarországon 36,3 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt 2017-ben, az Európai Unióban (EU) a vizsgált évben közel 1,3 millió hektár földterületet borítottak gyümölcsfák, amelyek kétharmada Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban koncentrálódott - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön.

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei szervezete 2018-ban ismét összeállította a közterületi sorfák jegyzékét, a növényeket növényvédelmi igényük szerint is értékelték. A védekezésben pedig már most is vannak tennivalók.

Mogyoró: bujtványt vagy merisztéma-szaporításút?

Kissé megfeledkeztünk a kevésbé jelentős gyümölcsfajainkról, pedig véleményem szerint manapság mind nagyobb figyelmet érdemelnek. A mogyorófajtákat köztudottan bujtással szaporított gyökeres sarjakkal telepítették régen és Magyarországon még ma is. A világon azonban több új módszert is kifejlesztettek, amivel a mogyorótermesztés egyes problémái elkerülhetők.

Hol terem a legjobban a szamóca?

A mezőgazdaság sokat profitál a viráglátogató méhekből és más beporzó rovarokból. A bokorsávok és az erdőszélek pedig nagyon fontos élőhelyeik ezeknek az állatoknak. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan hatnak ezek a cserjesávok, illetve azok közelsége az erdőszélhez a szamóca beporzóira.