Back to top

Ösztöndíjas mezőgépészképzés Vépen

Vas megye, sőt az egész Nyugat-Dunántúl legpatinásabb és legismertebb mezőgépészképző iskolájának története 1959-ig nyúlik vissza, így idén ünnepelheti a 60 éves jubileumát a DASZK Vépi Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma. Az iskola az 1970-es években vált „világhírűvé”, a fejlődő országokból – Kubától Jemenig, Tanzániától Irakig – özönlöttek ide a tanulók.

Az 1959-ben alapított szabadszállási és pápai mezőgazdasági gépészképző szakiskolák (traktorvezető-képző) közül az utóbbi 1962-ben költözött a vépi telephelyre, a volt Erdődy-kastélyba. Az akkor már romos kastélyépület és a lepusztult park és arborétum megmentése az iskolának, az itt végrehajtott fejlesztéseknek volt köszönhető. Új gépszínek, gépműhelyek, kiszolgáló létesítmények épültek, 1969-ben pedig felavatták az új tanügyi épületet.

Az iskola az 1970-es években vált „világhírűvé”, a fejlődő országokból – Kubától Jemenig, Tanzániától Irakig – özönlöttek ide a tanulók. Kijelenthető, hogy Közép-Európa talán legjobb, legjelentősebb agrár­szakképző iskolája volt, nemzetközi hírnévvel. Fejlődése az 1980-as években is folyamatos volt, 1990-ben pedig beindult a gazdaasszony-képzés.

Az országos beiskolázású in­­tézmény mindig az agrártárcához tartozott, és a mai napig vezető szerepet tölt be a hazai mezőgépészképzésben. Az is­­kola 2008 óta a Dunántúli Agrárszakképző Központ (DASZK) tagintézménye.

Hollósi Éva a mezőgépész-képzés az iskola főprofilja
Hollósi Éva a mezőgépész-képzés az iskola főprofilja
Az iskola helyéről, szerepéről, a vépi középfokú agrárszakképzés, elsősorban a me­­zőgépészképzés lehetőségeiről és problémáiról Hollósi Éva igazgatóval, óvári gazdásszal és Savanyó Fe­­rencné gyakorlati oktatásvezetővel beszélgettünk, akik be­­mutatták az iskola mintegy 50 hektáros területének egy részét, a gyakorlati gépészoktatás bázisait, a tanműhelyeket és a gyönyörű parkot.

„Szakmád a jövőd” – ez a szlogen olvasható a pályaválasztó fiataloknak szánt kis brosúrában. Ennek eléréséhez igyekszik mindent megadni a tanulóknak az iskola.

Szakközépiskolai képzésben (3+2 év, azaz szakma+ érettségi) mezőgazdasági gé­­pész vagy gazda szakképzettséget lehet szerezni, az 1 éves, úgynevezett ráépülő képzéssel pedig előbbihez a mezőgazdasági gépjavító, utóbbihoz a biogazdálkodó bizonyítvány is megszerezhető. Ugyancsak megszerezhető a kistermelői élelmiszer-előállító, falusi vendéglátó szakképzettség, amelyet a korábbi, mostanra kifutott mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó he­­lyett indítottak. Meghirdetnek családigaz­dál­kodó- és állattartószakmunkás-képzést is, kellő számú jelentkező esetén, sőt a lovász és a hegesztő szakmák is az iskola profiljába tartoznak.

A mezőgazdasági gépész szakma jelenleg hiányszakmának minősül, így a tanulók a képzés teljes időtartama alatt ösztöndíjat kapnak.

Gépbeállítási gyakorlaton
Gépbeállítási gyakorlaton
A szakgimnáziumi képzés mezőgazdasági ágazatában 4+1 év alatt érettségire épülő mezőgazdasági technikusi, az agrárgépész ágazatban mezőgazdasági gépésztechnikusi végzettséget lehet szerezni, illetve szintén az érettségire épülő képzés keretében a kertészeti szaktechnikusképzést is meghirdették.

Az érettségi vizsgával megszerezhető mezőgazdasági szakképesítésekhez (és a me­­zőgazdasági gépész szakmához) szükséges mezőgazdasági vontatóvezetői, vagyis T kategóriás jogosítványra való felkészítés a tananyag része, és mint ilyen, díjmentes.

A rendészeti és közszolgálati ágazatban közszolgálati ügyintéző képesítés szerezhető.

Az iskola akkreditált felnőttképzési intézmény, amelynek keretében önköltséges alapon, illetve munkaügyi központok által támogatva tanfolyamokat szerveznek (gazda, aranykalászos gazda, mezőgazdasági vontatóvezető stb.), illetve tartanak, az iskolai rendszerű esti tagozatos felnőttoktatásban pedig (tanulói jogviszonyban) mezőgazdasági gépésztechnikus-képzést is nyújtanak.

Az agrárképzésben nélkülözhetetlen gyakorlati oktatás alapfeltételeit az iskola közel 300 hektáros tangazdasága, tanműhelyei és a duális képzés keretében külső vállalkozások biztosítják. Az iskola képzését, gyakorlati oktatását minősíti a fenntartó agrártárca 2009-ben elnyert Nagyváthy-díja.

Gyakorlaton az erőgép tanműhelyben
Gyakorlaton az erőgép tanműhelyben
A tangazdaságban szántóföldi növénytermesztést folytatnak, a terményt értékesítik. A gyakorlaton lévő gazda-, illetve gépésztanulók tanulószerződésben állnak az iskolával. Az állattartással, állattenyésztéssel kapcsolatos tudnivalók átadását és a teendők gyakorlását főleg külső cégek segítségével oldják meg, de azért az iskola területén is van lovarda és kisállatok, továbbá kertészet, üvegház, fóliaház és tankonyha is.

A gépésztanulók az iskola tanműhelyeiben (technológiai, hegesztő, erőgép, munkagép, szerviz, pneumatikai labor) sajátíthatják el az alapokat, az összefüggő nyári szakmai gyakorlatot pedig együttműködési megállapodás keretében biztosítják külső cégeknél.

A tanulók többségét a vasvári Csör­nöc Menti Mezőgazdasági Szö­­vetkezet, a celldömölki Cel­li Sághegyalja Zrt., a póka­sze­petki Zalagrár Kft. és a sárvári Karyon Kft. fogadja, foglalkoztatja, de rajtuk kívül sok másik magánvállalkozóval is korrekt és gyümölcsöző együttműködést ápolnak. A legmodernebb technikát ezeknél a cégeknél ismerhetik meg a tanulók. Rajtuk kívül, bemutató jelleggel, a KITE Zrt. és a szombathelyi AGROALFA Kft. hozzák el gépeiket az iskolába.

Az iskola a kezdet kezdetén bekapcsolódott a MEGFOSZ által indított és patronált „Legyél Te is mezőgépész! programba, a vetélkedőkön részt vesznek. Hasznosnak tartják a kezdeményezést, bár szerintük célszerű lenne az általános iskolákat is bevonni, hiszen ott kellene népszerűsíteni az agrárképzést, ahol a leginkább szükség van az ér­­deklődés felkeltésére, a to­­vábbtanulni szándékozóknak idejében inspirációt adva a szakma iránt.

A pneumatika laborban
A pneumatika laborban
Az AGROmashEXPO-ra most is elvisz az iskola – mint minden évben – „egy-két busznyi” tanulót. A belépőjegyeket a MEGFOSZ támogatja.

Hollósi Éva igazgató a vezetője a mezőgazdasági gépészképzést folytató mintegy 30 iskola igazgatói szakmai kollégiumának (minden nagyobb szakterületen van hasonló), amely a közös munka összehangolásán túl (pl. javaslatok OKJ-hez, tételsorok kialakítása, a gyakorlati vizsgafeladat-adatbank elkészítése) „összekovácsolja” az azonos profilú iskolák vezetőit.

Az intézmény fontos feladatának tekinti a tehetséggondozást. A tanulmányi versenyeken rendre jó eredménnyel szerepelnek, szép helyezéseket érnek el tanulóik. Évről évre ott vannak a mezőgazdasági gépészek a Szakma Kiváló Tanulója (SZKT) versenyén és a mezőgazdasági gépésztechnikusok Országos Szakmai Tanulmányi Versenyén (OSZTV). Az idei, 2019-es OSZTV országos döntőjének rendezésének jogát is elnyerte a vépi iskola.

Évtizedes és már-már baráti szakmai kapcsolata van az iskolának a szlovákiai Hurba­novo (Ógyalla) mezőgazdasági gépészeti iskolájával és a szlovéniai Rakican mezőgazdasági iskolájával, melynek keretében rendszeresen sor kerül diákcsereprogramokra is. Jól mű­­ködő korábbi németországi kapcsolatuk (Ansbach) viszont megszakadt.

Az iskola tantervi foglalkozásai, a képzések szaktantermi rendszerben működnek, me­­lyek helyszíne a tanügyi épület.

Molnár Csaba tanuló nem csalódott az iskolaválasztásban
Molnár Csaba tanuló nem csalódott az iskolaválasztásban
Molnár Csaba 12/c. osztályos tanuló Sümegről került az iskolába. Ő választotta Vépet, amiben közrejátszott, hogy ajánlották neki. Az itteni képzésben nem csalódott: a segítőkész, nagy tapasztalattal rendelkező szakoktatók családias légkört teremtenek, jól érzi magát. Idén érettségizik, a következő egy évben pedig megszerzi a mezőgazdasági gépésztechnikusi végzettséget. Távolabbi célja az agrármérnöki diploma megszerzése a mosonmagyaróvári agrárkaron. Ő már a mai kor technikusa (vagy mérnöke!) lesz, ugyanis fő érdeklődési területe a precíziós gazdálkodás, illetve annak gépész-vonatkozásai.

A szaktantermeken kívül itt van a tornaterem (a park területén szabadtéri futball-, kézilabdapályák stb. van), a saját konyha, az ebédlő. Utóbbi nagyobb rendezvények tartására, akár ünnepségek lebonyolítására is alkalmas. Az informatikaieszköz-ellátottság jónak mondható: kilenc tanterem interaktív táblával van felszerelve, projektor és számítógép pedig minden teremben van. Egy GINOP-pályázat keretében nemrég sikerült új számítógépeket beszerezni. Az idegennyelv-oktatást (angol, német) idegennyelvi labor se­gíti.

Az iskola jól felszerelt, mai igényeket kielégítő kollégiuma 500 főre van hitelesítve. Mintegy 340 jelenlegi diákuk több mint fele kollégista. A többi férőhelyet kiadják, ez is hozzájárul a bevételeikhez. Élénk a kollégiumi diákélet: 12 szakkör közül választhatnak a tanulók. A sport és a kulturális élet is nagy szerepet játszik náluk, előbbi részeként minden évben nagy sikert arat a Nemzetközi Gépészkupa. A szálláshely-értékesítés mellett, szolgáltatási tevékenység keretében foglalkoznak még rendezvényszervezéssel, vendéglátással, étkeztetéssel, szerviz­­szolgáltatással és üdültetéssel is (Balatonakali).

Az „Ökoiskola” címet 2013-ban nyerték el először, és ezt azóta kétszer sikerült megújítani.

Az iskola egyik büszkesége a Mezőgazdasági Emlékház, amelyet 1978-ban alapított a Mezőgazdasági Múzeum Baráti Köre vezetője, Kiss Kálmán mérnöktanár, és amit 1982-ben Agrártörténeti Emlékek Gyűjteményévé „emelt”.

A Mezőgazdasági Emlékház az iskola egyik büszkesége
A Mezőgazdasági Emlékház az iskola egyik büszkesége
Eb­­ben ma már mintegy 3000 nyilvántartott értéket (régi mezőgazdasági gépeket, eszközöket) őriznek és tudnak bemutatni a tanulóknak és az érdeklődőknek.

Az iskola minden pályázati lehetőséget megragad. Jelenleg folyamatban van a GINOP 6.2.3. számon benyújtott „Együttműködés a dunántúli agrárszakképzés fejlesztéséért” c. projektjuk, amelynek a szekszárdi iskola a konzorciumvezetője. Ennek célja a le­­morzsolódás, illetve a végzettség nélküli pályaelhagyás arányának csökkentése. Elbírálás alatt áll az iskola két, az „Út a tudományhoz” kiírás keretében beadott pályázata, amelyekben felsőoktatási intézményekkel működnek együtt, „Mikroalgák alkalmazása a burgonyatermesztésben” és „Ro­botok a mezőgazdaságban” címmel. A két témakörben egy-egy tanulói kutatócsoportot alakítottak az iskolában, szaktanári vezetéssel.

A mezőgépészképzést szeretné a fő profiljaként továbbfejleszteni az iskola. Ehhez mindenképpen

szükség van elavult gép- és eszközparkjuk felújítására, illetve lecserélésére, amiben a fenntartó segítségére is számítanak.

Ezzel együtt a tangazdaság fejlesztése a legsürgetőbb feladat, elsősorban a gazdaképzés hátterének megerősítése érdekében, hogy az állattenyésztés, állattartás iskolán belüli gyakorlati oktatási feltételei javuljanak. Ezt jelenleg csak külsős segítséggel, a cégekkel kötött együttműködési megállapodások keretében tudják biztosítani. E téren is nagy segítség volna, ha az Agrárminisztérium tangazdaság-fejlesztési célpályázatot írna ki.

Terveik között szerepel a tanulók számának szinten tartása, illetve lehetőség szerinti növelése, elvégre az intézmény akár 500 tanulót is tudna fogadni, foglalkoztatni. Ezért nagy gondot fordítanak a beiskolázásra: nyílt napokat szerveznek és részt vesznek, megjelennek minden beiskolázással kapcsolatos rendezvényen: a Szakmák Napján, a Szombathelyi Karrierhéten, kiállításokon stb.

Az iskoláról, a képzési, sportolási és kulturális lehetőségekről a www.mezgazd-vep.sulinet.hu honlapon is tájékozódhatnak az érdeklődők, a továbbtanulást választók. Várja őket az iskola!
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tovább bővült az agrárium

A mezőgazdaság kibocsátásának 2010 óta tartó emelkedése 2018-ban is folytatódott, értéke 2720 milliárd forint volt. Ehhez mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozzájárult. A mezőgazdasági kibocsátás változatlan áron 3,6 százalékkal emelkedett, A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6 százalékkal, az állattenyésztésé 5,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

Kalandra fel! Várnak a vidéki élet szépségei

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által indított „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programcsomagban a „Vesd bele magad!” projekt első szakasza lezárult. Ezzel egyidejűleg a programcsalád második tagjaként kezdetét vette a „Vidéki Kaland” a március 21-én az AGRYA által szervezett budapesti sajtótájékoztatón.

Tavaly 175 milliárd forintot költöttek mezőgépekre

A magyar mezőgéppiac a 2017. évi fellendülés után 2018-ban is dinamikusan növekedett és ezzel rekordforgalmat ért el – közölte az AKI.

Ízesített ásványvizek és újfajta likőrök fejlesztéséről állapodtak meg

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem (SZIE) és a Miskolci Likőrgyár Zrt. a magyar szeszesital-gyártás értéknövelő és fenntartható fejlesztése érdekében szerdán Budapesten.

A kormány is a minőségi sörök mellé állt

A sörágazat dinamikus fejlődésének fenntartása mellett a kormány törekszik a minőségi sörök piacának élénkítésére és a kézműves sörök szegmensének szélesítésére - mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán, a XIII. Nemzetközi Sörverseny és Sörmustra beharangozó sajtótájékoztatón, Budapesten.

Kevesen tudnak a növényvédőszer-hamisításról

A hazai fogyasztók kevesebb mint fele (40%) számára számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából. A szervezet 500 főt kérdezett meg online felmérés formájában a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásairól és preferenciáiról.

Véget vetnének a szemetelők elleni szélmalomharcnak

240 ezer önkéntes részvételével vette kezdetét az ország legnagyobb szemétszedő akciója, a TeSzedd! A „színfalak mögött” eközben egyre szélesebb körű összefogás van születőben, amely hosszú időre tenne rendet nemcsak a köztereken, hanem a fejekben is.

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

Innovatív megoldások a fenntartható termelési és fogyasztási módok előmozdítására

Hazánk környezetpolitikájának célja, hogy az ország gazdasági fejlődése, a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható használata mellett valósuljon meg - jelentette ki László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a 4. ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésen, Nairobiban.

Extrém sport a méhészet

Schrek Ottó egyike azoknak, akik 2018 decemberében vehették át szakképzett méhész diplomájukat. Bár gyermekkora óta érdekelte a méhészkedés, a szakmával igazán az Amerikai Egyesült Államokban ismerkedett meg agrármérnök gyakornokként. Ottani tapasztalatait hazahozta, honosította.