0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Telepítéstől következetesen metsszük a szilvát

A szilvatermesztés költségeinek zömét a szüretre és a metszésre kell költeni, mégsem ez alapján választanak művelésmódot, koronaformát a termesztők, kezdte előadását Peter Hilsendegen, a Rajnavidék-Pfalzi Kutató és Szaktanácsadó Állomás munkatársa. A telepítéskor már tudnunk kell, hogy milyen célra szánjuk a gyümölcsöt, kézzel vagy géppel fogjuk betakarítani, milyen a fajták növekedési jellege.

Élénk érdeklődés kísérte a FruitVeB első szaktanácsadási napját a szilvatermesztésről. Peter Hilsendegen részletesen ismertette az új fajtákat, termesztési módszereket és késő estébe nyúlóan az alanyhasználat kérdéseit Barakonyi Enikő parádés tolmácsolásában. A résztvevők azonnal föltehették a kérdéseiket, így alaposan megvitatták a lényeges technikai részleteket.

A metszés, a ritkítás gépesíthető, de a szedés semmiképpen, ha frisspiacra szánjuk a szilvát. Gépi metszéshez keskeny lombfalú ültetvényt kell kialakítanunk, amiben a gyümölcsritkítás is elvégezhető elektromos kézi rázóeszközökkel. A jövő az automatizált, szenzorokkal és pontos helymeghatározással vezérelt rendszereké, de még elég messze van a gazdasági oldalról is elfogadható megoldás, mondta a német szaktanácsadó.

A termőhely mellett nagyon fontos a fajta növekedési tulajdonságait is ismerni a korona kialakításakor.

Rendkívül változatos a szilvafajták növekedése, lehet laza vagy sűrű, illetve jellemzően fölfelé törő (Presenta, Katinka, Hanita, Franzi) vagy széthajló (Jojo, Toptaste, Tophit Plus, Moni). A fölfelé törő növekedésű fajtáknál arra kell vigyázni, hogy könnyen elsűrűsödik a korona, és nehezebb szüretelni a gyümölcsöt, nem is beszélve arról, hogy idővel fölkopaszodnak az alsó koronarészek. Ferde sövény kialakításához viszont kimondottan előnyös ez a növekedési jelleg. Száraz, homokos vagy laza talajú területen ajánlott ez a koronaforma, amit 5 x 3 méter térállásba telepítenek. Orsó koronájú fákat 4-5 x 2-3 méterre lehet telepíteni, viszonylag szárazabb talajokra. Ahol sok a csapadék és jó a talaj, ott tányér koronát is lehet alakítani a szilvából, 5-6 y 3-4 méteres térállásban.

A metszés időzítését a növekedési válasz és a betegségek elleni küzdelem szempontjából kell megválasztani, hangsúlyozta Peter Hilsendegen. A Pseudomonas és a Cytospora gombák fertőzésének megelőzésére a téli időszakban nem célszerű metszeni, illetve próbáljuk úgy időzíteni a beavatkozást, hogy metszés után még két napig (illetve hidegben 3-4 napig) száraz legyen az idő. Ha a téli nyugalmi állapotban metszünk, a következő évben erős növekedésre számíthatunk. Minél később végezzük el a beavatkozást, annál gyengébb lesz a növekedési válasz.

Ha nagyon erős növekedésű az ültetvényünk, a tenyészidő végén, hajtászáródás után metsszük meg, illetve gyökérmetszésre is sor kerülhet.

Kiegyenlített növekedésnek az 50 centiméter hosszú hajtások kialakulását tekinthetjük. Figyeljünk föl arra is, ha nem növekszik kellően az állomány, mert lehet hogy túlterheltük, nem kapott elég tápanyagot vagy vizet, figyelmeztetett az előadó.

Metszéskor az árnyékoló koronarészeket távolítsuk el a korona szerkezetének megfelelően.

Ha nem tudunk hajtórügyre vagy oldalvesszőre visszavágni, a felkopaszodás elkerülésére hagyjunk hosszú csapot a fán, amelyen új növekmény alakul ki.

Ez a csap elég hosszú legyen ahhoz, hogy ne száradjon vissza és legyenek rajta hajtórügyek, különben esetleg csak termést hoz a következő évben és aztán pusztul el.

Nagyon fontos, hogy már a telepítéstől a tervezett koronaformának megfelelő részeket hagyjuk meg és következetesen, minden évben metsszük a szilvafát. Nem szabad sajnálni a szép, terméssel berakódó ágakat sem, mert egy évvel később már nehezebb lesz helyrehozni a koronát.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu