Back to top

Biogazdák vs. konvencionális termesztők a Zöld Héten

Nyílt színen ütköztette érveit a bio- és a konvencionális termesztés a berlini Zöld Héten, és kiderült, hogy nem mindenben különbözik egymástól gyökeresen a véleményük. A KAP-reform kapcsán például mindkét tábor a költségvetés megrövidítése ellen küzd, a kifizetések mikéntjét illetően azonban továbbra is elég nagy a szakadék a nézeteik között.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari gigarendezvényt, a Zöld Hetet használta ki Joachim Rukwied, a német gazdaszövetség (Deutsche Bauernverband, DBV), és egyben a gazdaszövetségek európai szervezetének (Copa) – elnöke, valamint Felix zu Löwenstein herceg, a német bioélelmiszer-ágazat ernyőszervezeteként működő BÖLW (Bund Ökologische Lebensmittelwirtschaft) elnöke, hogy nyílt színen ütköztessék az érveiket – számolt be róla a német Top Agrar online kiadása. A vitára a Zöld Hét keretében hagyományosan megrendezett biotermesztési nap adott alkalmat, amelyen Joachim Rukwied most vett részt először.

Joachim Rukwied, a német gazdaszövetség elnöke, valamint Felix zu Löwenstein, a német bioélelmiszer-ágazat ernyőszervezeteként működő BÖLW elnöke
Fotó: www.boelw.de

A két szakember által képviselt szervezetek két egymástól igen eltérő eszmerendszer jegyében működnek, közös álláspontra tereli azonban őket az EU agrárbüdzséjének tervezett megkurtítása,

mivel alapvetően a teljes költségvetés jelenlegi szinten tartásában érdekelt mindkét szervezet. Külön szó esett a KAP-költségvetés második pilléréről, amelyből az AKG-kifizetések és az ökológiai gazdálkodás támogatását fedezi az unió. A konvencionális termesztőknek is érdeke, hogy ez megmaradjon, az ökoszervezetek pedig azóta tiltakoznak a hevesen a büdzsé kurtítása ellen, mióta 2017 őszén először szárnyra kapott a hír az Európai Bizottság ez irányú terveiről.

Az első pillért illetően – amelyből a közvetlen kifizetések mennek – ugyanakkor változatlanul élesen eltér a konvencionális és az öko álláspont. A „normál” gazdaszövetségek azt szeretnék, ha a KAP 2020 utáni reformját követően a büdzsé 60 százaléka a feltételekhez nem kötött kifizetésekre jutna, az ökogazdálkodók viszont amellett érvelnek, hogy csak 30 százalék járjon feltétel nélkül, és 70 százaléknyi pénz kifizetésének legyen valamilyen klíma- és környezetvédelmi, illetve állatjóléti feltétele.

„Ebből egyelőre úgysem lesz semmi” – fogalmazott tömören Joachim Rukwied, aki a KAP „evolúciója, és nem revolúciója” mellett érvelt.

Ugyanakkor azt ma senki sem meri biztosra venni, hogy 2035 vagy 2040 után is lesznek még közvetlen kifizetések – tette hozzá.

Amellett érvelt továbbá, hogy ha a pénzek kifizetését „zöld célok” eléréséhez kötik, akkor feltétlenül uniós szinten – és konkrétan – kell meghatározni a kifizetés feltételeként teljesítendő célokat, hogy az alatt mindenki ugyanazt érthesse.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

Pásztorkutyákkal a farkasok ellen

A lengyelországi Mazur tóvidék a juhtenyésztői pásztorkutyákat kapnak, hogy segítségükre legyenek a nyájak védelmezésében a farkasoktól.

Online agrároktatás Afrikában

Kiemelten foglalkozik a mezőgazdasággal Afrika legnagyobb e-learning konferenciája, és várhatóan a kisvállalkozóknak szóló online tananyagokban is egyre hangsúlyosabban jelenik meg az agrárismeret. Az okostelefonok és tabletek terjedésével ez rendkívül hatékony módszer az afrikai gazdák oktatására.

Szlovén mezőgazdasági kiállításra szervez közösségi standot az AMC

A szlovéniai Gornja Radgonában a nyár végén, augusztus 24–29. között rendezik meg a hagyományos mezőgazdasági vásárt. Az Agrármarketing Centrum elkezdte szervezni a magyar közösségi megjelenést, május 10-ig várják a kiállítani szándékozókat.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Miniszteri biztos: a magyar agrárcégek egyre sikeresebbek az orosz piacon

Nagyszerű, hogy az embargó ellenére a magyar cégek sikerrel szerepelnek olyan orosz állami pályázatokon, amelyek lehetővé teszik a gazdasági együttműködést az uniós országokkal - jelentette ki Budai Gyula.

Génbankból kiszabadított ritka paradicsomok

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a Föld Napja alkalmából elfeledett tájfajták öko palántáiból adományozott a Kortárs Építészeti Központ Kerthatár Közösségi Kertjének.

Pénteken kezdődik a Szőlő és klíma konferencia Kőszegen

Április 26-27-én ismét megrendezik Kőszegen a Szőlő és klíma konferenciát, ahol az éghajlatváltozásnak a szőlőre gyakorolt hatásáról és a lehetséges alkalmazkodási módokról lesz szó. Minden érdeklődőt várnak, regisztrálni vagy előre jelentkezni sem kell a részvételhez. Kőszegen a Szőlő jövésnek könyvében 1740-től vezetnek följegyzéseket a szőlő fejlődési állapotáról.

Támogatott fiatal gazdák

További, mintegy 620 fiatal gazda részesülhet 50 000–50 000 eurós állami támogatásban. A fiatal mezőgazdasági vállalkozókkal folytatott megbeszélésen ezt a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium, valamint az agrárkifizető ügynökség illetékesei jelentették be.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.