A panelbeszélgetést Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője vezette, résztvevői Sándorfy András, a Corteva Agriscience marketingvezetője, Tora Péter, a Bayer Hungária Crop Science üzletágvezetője, Vajda Péter, a Phylazonit ügyvezető igazgatója, Hajnal Gábor, a BASF mezőgazdasági megoldások üzletág marketingvezetője és Dobai Tibor, a Syngenta kereskedelmi igazgatója, valamint Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese.
youtube://v/aBi-bz7sxG0
A hozzászólásokból kirajzolódott, hogy az időjárás szélsőségei és az uniós hatóanyag-kivonások miatt a cégek nagy erőket vetnek be a fejlesztésbe, folyamatosan új készítményeket és technológiákat vezetnek be. A fenntarthatóság és környezetvédelem is fontos a számukra, és mindinkább a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció felé fordulnak a fejlesztéseik során.
A Syngenta például számítógépes szimulációval tervezi az új molekulákat és ellenőrzi a várható hatásaikat, a Bayer a forgalmának csaknem tizedét forgatja vissza a fejlesztésre, míg a BASF évente több, mint 900 millió eurót fektet mezőgazdasági kutatás-fejlesztésbe. Szalkai Gábor mondta ki, hogy az uniós túlszabályozott, bürokratikus engedélyezési eljárás már versenyhátrányt okoz nemcsak a gyártóknak, hanem a termelőknek is. Hajnal Gábor szerint a hatóanyag-felülvizsgálatokban a tudománynak kellene játszani a vezető szerepet.
youtube://v/l9TTI7ZEqAQ
Az innovációkról szólva elhangzott, hogy legalább olyan lényeges a termelők továbbképzése, a tudástranszfer is, hogy lépést tartsanak a gyors fejlődéssel, alapos tudást szerezzenek mindarról, amivel dolgoznak.
Nagyon jól kellene ismerniük a talajt, a talajélet jelentőségét, hangsúlyozta Vajda Péter, ugyanis a termőföld jó állapotban tartásával tompítani lehet a szélsőséges környezeti hatásokat.
A cég újítása a baktériumtrágyák pontos kijuttatását segítő Temposensor Basic berendezés, aminek a továbbfejlesztett változatával szakaszolt kijuttatás is lehetséges lesz.
A Bayer és a Monsanto 2019 második felétől fog egységes cégként működni Magyarországon, amivel kémiai és biológiai növényvédő szereket, vetőmagot és precíziós technológiát tudnak kínálni. Az utóbbi területen táblaszintű előrejelzésre lesz lehetőség a segítségükkel.
A BASF betegségfelismerő és növényvédelmi javaslatevő alkalmazást, valamint a permetezés optimális időzítését segítő alkalmazást tervez bevezetni Xarvio néven. Teljesen megújította gabona, valamint szőlő-gyümölcs portfólióját, amit már nem érint az uniós szigor. A cég a tápanyag-gazdálkodás területén is elindult, nitrogén-inhibitorokat kínál, amelyekkel a megengedett nitrogénadagok felhasználása mellett is javítható a hozam, csökken a kimosódás és elpárolgás.
Idén vezetik be almában az első, lombfalfelület arányában dozírozható gombaölő szert, a Dagonist.
Ezzel elkerülhető a fölösleges környezetterhelés a tenyészidő első felében, és az aluldozírozás a második felében. Egy új triazolt is kifejlesztettek, ami átmegy az uniós felülvizsgálat szűrőjén, illetve a Systiva formájában gabona csávázásával javasolják megoldani a tavaszi növényvédelmet a gombás betegségek szemben.
A Corteva Agriscience, ami a Dow és a DuPont összeolvadásával jött létre, tavaly sikerrel vezette be a Lumiposa csávázó szert a káposztalégy károsításának megelőzésére. A nitrogénmenedzsment terén évek óta aktív a cég, fontosnak tartják, hogy ne szennyezzük a talajt.
Olyan készítményeket kínálnak, amelyekkel nemcsak gazdasági, hanem környezeti hasznot is el lehet érni.
A Syngenta 2019-ben új gombaölő hatóanyag-család első tagjaként vezeti be kalászosokban az Elatus Era készítményt, aminek nagyon erős élettani hatása is van.
Végül hangsúlyozták, hogy eredeti terméket vásároljanak a termesztők hivatalos kereskedőtől, magyarországi forgalomból, különben könnyen hamisított terméket kapnak.
