Back to top

Hatékony páramentesítés

Energiamegtakarítási céllal próbáltak ki páramentesítő rendszereket svájci zöldségtermesztők. Kezdeti eredményeikbe engedett bepillantást a Gemüse szaklap írása.

Ha a páratartalom csökkentését az energiaernyők széthúzásával és a szellőztetőablakok nyitásával érik el a kertészek, akkor a növényházakban termelt hőmennyiség 10-35 százaléka veszendőbe megy. A speciális páramentesítő rendszerek ugyanakkor a svájci növényházak teljes hőigényének legalább 10 százalékos mérséklését tennék lehetővé, és alkalmazásukkal évi 10 ezer tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás. Ez az érték mintegy 2 ezer olajfűtésű családi ház éves szén-dioxid-kibocsátásának felel meg.

A Svájci Zöldségtermelők Szövetsége megbízásából készült tanulmány ezeknek a növényházi páramentesítő rendszereknek a beruházási költségeiről, a rendszerek alkalmazási területeiről, illetve azok összehasonlításáról gyűjtött adatokat,

miután ilyenekkel nem rendelkeztek, és az energiafogyasztásra vonatkozó méréseik is hiányosak.

A rendszereket kizárólag nagyobb zöldséghajtató berendezésekbe kezdték beszerelni három évvel ezelőtt. Három rendszer áll rendelkezésre: a hőszivattyús, a higroszkópos páramentesítő, valamint aktív szellőztetőrendszer (AVS, Active Ventilation System). Az AVS rendszert alkalmazó, és a fölmérésben részt vevő nyolc üzem a magasabb terméshozamot, a kultúra jobb minőségét, valamint a megbetegedések kockázatának csökkenését tartotta a módszer legfőbb előnyének. Bár az energiamegtakarítás fontos, ám csak a második a fontossági sorrendben, mondta Martin Steiger, a DM energetikai tanácsadó vállalat munkatársa. Beszámoltak arról is, hogy a gyakorlatban az energiamegtakarítás mértéke alacsonyabb az előre jelzettnél, habár még a tanulási szakaszban járnak, és a termesztéstechnológiák tökéletesítésén is dolgoznak.

Azt is hozzá kell tenni, hogy a nyolc üzem közül csak az egyik telepítette hővisszanyerő rendszerrel együtt az AVS-t. A gyártó szerint hővisszanyeréssel 30-40 százaléknyi hőmennyiség takarítható meg, míg anélkül 20-30 százalék. A svájci üzemeltetők ugyanakkor a gyártók által jelzett megtakarításnak csak a felére számítanak. Jelenleg egyelőre becsléseik szerint – mérések erre vonatkozóan még nincsenek – hővisszanyerés nélkül 0 és 5 százalék közötti, hővisszanyeréssel mintegy 10 százalék energiamegtakarítás érhető el. A hővisszanyerő berendezés 25 százalékos többletköltsége tehát mintegy 10 százalékos energiamegtakarítást eredményez.

A hőszivattyús és a higroszkópos páramentesítő rendszerekkel fölszerelt svájci tesztüzemekben a megtakarítások mintegy 20-25 százalékkal magasabbak, de a szárított levegő eloszlatásával szerzett eddigi tapasztalatok kapcsán elsősorban alacsony kultúrákban célszerű alkalmazni őket.

Viszonylag alacsony beszerzési költségük miatt a hőszivattyús páramentesítők használatát kisebb kertészeteknek, vagy gyógynövénytermesztőknek is javasolják.

A költségek és a megtakarítások összevetése kapcsán a tanulmány arra is rávilágított, hogy pusztán energiatakarékosság szempontjából 
a páramentesítő rendszerek egyike sem gazdaságos. Ahhoz az energiaárak túl alacsonyak. A többletkiadásokat a nagyobb terméshozamok és a jobb termékminőség fedezhetik. A gazdasági haszon mértéke még nem számszerűsíthető.

A páramentesítő rendszerekkel elérhető hőenergia-megtakarításokról még nincsenek megbízható adatok, mint amilyenek például az energiaernyők esetében. A termesztésre gyakorolt kedvező hatásuk miatt – amelyet a megkérdezett termelők megerősítettek, de a tudományos szakirodalom nem bizonyított – azonban egyre több növényházba építenek be ilyen rendszereket Svájcban.

A növényházi hajtatási technológiákban az elmúlt tíz évben számottevő szén-dioxid-megtakarítást értek el, annak további növelését egyre nehezebbnek tartják a szakemberek. A cikk szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mellett jelenleg a páramentesítő rendszerek alkalmazása az egyetlen technológia, amellyel 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkenthető a fosszilis energiaigény és a szén-dioxid-kibocsátás.

Mint minden új technológiánál, e téren is kevés még a tapasztalat. De tíz évvel ezelőtt például azt is ki gondolta volna, hogy a kettős energiaernyő használata általános lesz és nem ritka kivétel?

David Eppenberger cikkét Merényi Alexandra fordította

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

A cink- és nitrogén-ellátás összefüggései

Napjainkban a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy a fenntartható fejlődés szabályait figyelembe véve termeljen. Ennek megfelelően a legfontosabb alapelvek közé tartozik a környezet- és természetvédelmi irányelvek betartása, a mennyiség mellett a lehető legjobb minőségű termésre való törekvés.

Online agrároktatás Afrikában

Kiemelten foglalkozik a mezőgazdasággal Afrika legnagyobb e-learning konferenciája, és várhatóan a kisvállalkozóknak szóló online tananyagokban is egyre hangsúlyosabban jelenik meg az agrárismeret. Az okostelefonok és tabletek terjedésével ez rendkívül hatékony módszer az afrikai gazdák oktatására.

Szüleink gyümölcsöskertje

Szabó István a régmúlt gabonanövényeit, gyümölcseit kutatja, gyűjti, őrzi. Nemrég gyümölcsöst telepítettek Alsópáhokon a professzornak köszönhetően, amely a „Szüleink gyümölcsöskertje” nevet kapta. Ezzel párhuzamosan könyvet írt a felkutatott régi fajtákról, amely hamarosan megjelenik.

A ligeti szőlő badacsonyi karrierje

Nagy Zóra Annamária lelkesen beszél szakterületéről, mintha mindenki számára magától értetődő, hétköznapi dolgokról számolna be. Ennek ellenére erősen koncentrálnom kell, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársának minden szavát értsem. Munkáját máris sokszor és több helyen elismerték.

Növényvédelmi előrejelzés – tűzelhalásveszély

Tipikus áprilisi időjárásnak lehettünk tanúi, hűvös és meleg napok váltogatták egymást, szerencsére fagy nem volt. A szárazság a kisebb esők ellenére nem enyhült. Rajzik a cserebogár, fertőz a tűzelhalás, és kártevő rovarok egész sorával találkozhatunk.

Figyelem! Már nem várja meg a hatóság a júliust a parlagfű-ellenőrzésekkel

Változott a jogszabály, eltörölték a jól ismert július 1-jei határidőt – mostantól a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A módosításnak szakmai indoka volt, idővel világossá vált ugyanis, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálásnak nincs érdemi hatása, más irányban kell keresni a megoldást.

Június 10-ig kell teljesíteni a tömeges méhpusztulások felderítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatást

A Nébih az elmúlt hetekben több mint 12 000 gazdálkodótól kért növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást a 2018-as tömeges méhpusztulások felderítése érdekében. Az ügyfélkapuval nem rendelkező termelőktől érkezett visszajelzések alapján a hivatal az adatszolgáltatási határidőt 2019. június 10-ig meghosszabbította.

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

Nevezzük diborkának! Dinnye-uborka hibrid a piacon

Kedvező előjelekkel kerül kereskedelmi forgalomba Olaszországban egy vadonatúj zöldség, a dinnye és az uborka hibridje. A Meloncella di Lecce névre hallgató újdonságot a San Rocco szövetkezetben termesztik 60 hektáron. A Leveranóban működő szövetkezetben az utóbbi évtizedben megduplázódott a különlegesség termesztése, mára eléri a 4000 tonnát és a cég forgalmának tekintélyes hányadát teszi ki.