Back to top

Hatékony páramentesítés

Energiamegtakarítási céllal próbáltak ki páramentesítő rendszereket svájci zöldségtermesztők. Kezdeti eredményeikbe engedett bepillantást a Gemüse szaklap írása.

Ha a páratartalom csökkentését az energiaernyők széthúzásával és a szellőztetőablakok nyitásával érik el a kertészek, akkor a növényházakban termelt hőmennyiség 10-35 százaléka veszendőbe megy. A speciális páramentesítő rendszerek ugyanakkor a svájci növényházak teljes hőigényének legalább 10 százalékos mérséklését tennék lehetővé, és alkalmazásukkal évi 10 ezer tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás. Ez az érték mintegy 2 ezer olajfűtésű családi ház éves szén-dioxid-kibocsátásának felel meg.

A Svájci Zöldségtermelők Szövetsége megbízásából készült tanulmány ezeknek a növényházi páramentesítő rendszereknek a beruházási költségeiről, a rendszerek alkalmazási területeiről, illetve azok összehasonlításáról gyűjtött adatokat,

miután ilyenekkel nem rendelkeztek, és az energiafogyasztásra vonatkozó méréseik is hiányosak.

A rendszereket kizárólag nagyobb zöldséghajtató berendezésekbe kezdték beszerelni három évvel ezelőtt. Három rendszer áll rendelkezésre: a hőszivattyús, a higroszkópos páramentesítő, valamint aktív szellőztetőrendszer (AVS, Active Ventilation System). Az AVS rendszert alkalmazó, és a fölmérésben részt vevő nyolc üzem a magasabb terméshozamot, a kultúra jobb minőségét, valamint a megbetegedések kockázatának csökkenését tartotta a módszer legfőbb előnyének. Bár az energiamegtakarítás fontos, ám csak a második a fontossági sorrendben, mondta Martin Steiger, a DM energetikai tanácsadó vállalat munkatársa. Beszámoltak arról is, hogy a gyakorlatban az energiamegtakarítás mértéke alacsonyabb az előre jelzettnél, habár még a tanulási szakaszban járnak, és a termesztéstechnológiák tökéletesítésén is dolgoznak.

Azt is hozzá kell tenni, hogy a nyolc üzem közül csak az egyik telepítette hővisszanyerő rendszerrel együtt az AVS-t. A gyártó szerint hővisszanyeréssel 30-40 százaléknyi hőmennyiség takarítható meg, míg anélkül 20-30 százalék. A svájci üzemeltetők ugyanakkor a gyártók által jelzett megtakarításnak csak a felére számítanak. Jelenleg egyelőre becsléseik szerint – mérések erre vonatkozóan még nincsenek – hővisszanyerés nélkül 0 és 5 százalék közötti, hővisszanyeréssel mintegy 10 százalék energiamegtakarítás érhető el. A hővisszanyerő berendezés 25 százalékos többletköltsége tehát mintegy 10 százalékos energiamegtakarítást eredményez.

A hőszivattyús és a higroszkópos páramentesítő rendszerekkel fölszerelt svájci tesztüzemekben a megtakarítások mintegy 20-25 százalékkal magasabbak, de a szárított levegő eloszlatásával szerzett eddigi tapasztalatok kapcsán elsősorban alacsony kultúrákban célszerű alkalmazni őket.

Viszonylag alacsony beszerzési költségük miatt a hőszivattyús páramentesítők használatát kisebb kertészeteknek, vagy gyógynövénytermesztőknek is javasolják.

A költségek és a megtakarítások összevetése kapcsán a tanulmány arra is rávilágított, hogy pusztán energiatakarékosság szempontjából 
a páramentesítő rendszerek egyike sem gazdaságos. Ahhoz az energiaárak túl alacsonyak. A többletkiadásokat a nagyobb terméshozamok és a jobb termékminőség fedezhetik. A gazdasági haszon mértéke még nem számszerűsíthető.

A páramentesítő rendszerekkel elérhető hőenergia-megtakarításokról még nincsenek megbízható adatok, mint amilyenek például az energiaernyők esetében. A termesztésre gyakorolt kedvező hatásuk miatt – amelyet a megkérdezett termelők megerősítettek, de a tudományos szakirodalom nem bizonyított – azonban egyre több növényházba építenek be ilyen rendszereket Svájcban.

A növényházi hajtatási technológiákban az elmúlt tíz évben számottevő szén-dioxid-megtakarítást értek el, annak további növelését egyre nehezebbnek tartják a szakemberek. A cikk szerint a megújuló energiaforrások felhasználása mellett jelenleg a páramentesítő rendszerek alkalmazása az egyetlen technológia, amellyel 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkenthető a fosszilis energiaigény és a szén-dioxid-kibocsátás.

Mint minden új technológiánál, e téren is kevés még a tapasztalat. De tíz évvel ezelőtt például azt is ki gondolta volna, hogy a kettős energiaernyő használata általános lesz és nem ritka kivétel?

David Eppenberger cikkét Merényi Alexandra fordította

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még nem kell félniük a hétvégi fagyoktól a gyümölcstermesztőknek

Aggódnak a gyümölcstermesztők. A héten volt olyan nap, amikor 15-17 C-fokot is mértek, de napközben országszerte is 8-10 C-fok körül alakult a hőmérséklet. A hétvégére viszont erős lehűlést jeleztek a meteorológusok. A bogyós gyümölcsök már elkezdtek hajtani, mi lesz így a növényekkel – kérdeztük Ledó Ferenctől FruitVeB elnökétől.

Ismeretlen betegség tizedeli a bükkfákat

Egyelőre nem tudni, milyen kórokozó pusztítja a bükkfákat az Amerikai Egyesült Államok illetve Kanada területén. Aggodalomra ad okot, hogy a betegséget az európai bükkből (Fagus sylvatica) is kimutatták.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungárai Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Egyszerűbb lesz a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevők elleni támogatás igénylése

Az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben támogatást nyújt. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz.

Egészséges függőség a kertészkedés

Ha egész életedben boldog akarsz lenni, kertészkedj, ajánlja a kínai mondás, mely szerint egy nap boldogsághoz elég berúgni, egy hónapnyihoz pedig megnősülni. A legújabb élettani kutatások alátámasztják ezt a régi nézetet. A kertészkedés az egyik legbiztosabb módja az egészség és a lelki nyugalom megőrzésének, amit már számos tudományos eredmény igazol.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Rózsák Afrikából

Kenya a világ legnagyobb rózsa­exportőre. A Kenyai Virágiroda szerint az ország virágkertészeti ipara 2016-ban 890 millió USD bevétellel zárt.

Ki húzza a Mikulás szánját a jövőben?- Komoly veszélyben a sarkvidéki rénszarvas

Az éghajlatváltozás következtében nemcsak a jegesmedve, hanem a sarkvidéki rénszarvas populáció is kihívásokkal néz szembe. A lappföldi rénszarvasoknak a klímaváltozás miatt kevesebb élelemmel kell beérniük. A tudósok aggódnak amiatt, hogy az időjárás változás negatív hatásai már most, közvetlenül érvényesülnek az állatokon. 

Nagykoalíciós egyet nem értés

Németországban egy, a közelmúltban a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott interjúban Svenja Schulze (SPD) szövetségi környezetvédelmi miniszter azt vetette Julia Klöckner (CDU) élelmezési és mezőgazdasági miniszter szemére, hogy az agrártárca vezetőjeként a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről folytatott viták során nem veszi kellően figyelembe a környezetvédelem érdekeit.

Frissítették a génmódosított petúniák jegyzékét

Két évvel ezelőtt botrányt keltett szakmai körökben, amikor génmódosított narancsszínű petúnia tűnt fel számos uniós tagállamban. Az elmúlt két év a petúniaállomány GMO-fajtáktól való megtisztításáról szólt, a Nébih honlapján most elolvasható a GM-petúniák egyesített és frissített európai jegyzéke.